Kiemelkedően sikeres a hazai informatikai piac

Megjelent az IVSZ IKT Index: itt az első magyar mutató a hazai IKT-piac állapotáról és kilátásairól.

Az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalatok Szövetsége (IVSZ) nemrég ismertette, hogy szerintük megfelelő fejlesztéspolitikai és exportprogram segítségével a jelenleg 180 milliárd forintos magyar szoftverexport piac öt év alatt megduplázható lenne, sőt 2025-ig a teljes IKT- (informatikai és távközlési) szektor duplázhatna. A piaci kilátások alátámasztása és folyamatos nyomon követése érdekében a szervezet egy évente publikálandó piaci index bevezetése mellett döntött. Az IVSZ a hivatalos adatforrások hiánya miatt a NAV-val kötött stratégiai megállapodás keretében és saját adatgyűjtés révén most először teremtette meg annak lehetőségét, hogy évente átfogó képet adhasson a hazai IKT-szektor aktuális helyzetéről. Ennek megfelelően a jövőben az IVSZ IKT Indexet, azaz az ágazat előző évre vonatkozó növekedési indexét a jövőben az IVSZ, a KSH, a NAV és az oktatásért felelős minisztérium (EMMI) adatai alapján publikálják minden év negyedik negyedévében.

Laufer Tamás, az IVSZ elnöke az IVSZ IKT Index bejelentése kapcsán hangsúlyozta: „Megelégelve, hogy a hazai adatforrások egyike sem ad hű képet a szektor teljesítményéről, a saját adatgyűjtés és egy iparági index létrehozása mellett döntöttünk. Ez azért fontos, mert amennyiben a kormány komolyan gondolja 10 évre vonatkozó exportduplázási és gazdasági növekedési terveit, akkor látnia kell, hogy e növekedés nélkülözhetetlen pillére az IKT-ágazat, amelynek valós teljesítménye eddig egyetlen adatforrásból sem volt egyértelműen kiolvasható. Az IVSZ szerint az IKT-szektor 10 éven belül egyértelműen teljesítménye megduplázására lenne képes, de a szoftverexport vonatkozásában 5 év is elegendő lenne. Ez azonban kizárólag megfelelő fejlesztéspolitikai és exportprogram segítségével érhető el. Ennek feltételeit kívánjuk az ágazat valós teljesítményének transzparenssé tételével és nyomon követhetőségével megteremteni.”

Számok, adatok

  • a naptári évvel azonosan működő, informatikai és távközlési ágazatba tartozó társas vállalkozások 2011. évi társasági adó bevallásaikban 2 310,2 milliárd Ft nettó árbevételt mutattak ki. Ez a szám az informatikai és távközlési berendezéseket gyártó vállalatok KSH által publikált adataival kiegészítve 7066,5 milliárd Ft-ot ér el. Ez az összes adózó árbevételének 10%-át jelenti
  • az IKT-ágazatban jelenleg 20 064 társas vállalkozás működik, amelyből 2011-ben 11 649 egyéni és társas vállalkozó adózott az EVA szabályai alapján. Az ágazat adózói – leszámítva az informatikai és távközlési berendezéseket gyártó vállalatokat – 80 418 fő átlagos statisztikai létszámot jeleztek, amely a nemzetgazdasági szinten 397 975 társas vállalkozó által foglalkoztatottak létszámának 3,7%-át jelenti, az összes foglalkoztatottaknak pedig 2%-át, míg a teljes hazai szja-s körnek 1,7%-át
  • a fő tevékenysége alapján vizsgált ágazatba sorolt adózók nettó SZJA pénzforgalma 2011-ben 71,0 milliárd Ft, 2012-ben 70,7 milliárd Ft volt, ami a költségvetési személyi jövedelemadó bevétel 5,1, illetve 4,7%-át tette ki. Így az IKT-ágazat az egy főre eső SZJA befizetése 3-szorosa volt 2011-ben a nemzetgazdasági átlagnak, megint csak az informatikai és távközlési berendezéseket gyártó vállalatok nélkül
  • az ágazatba sorolt adózók nettó áfa pénzforgalomból való részesedése 2011-ben 9,3%, ami az egy főre eső áfa befizetése tekintetében 4,65-szöröse a nemzetgazdasági átlagnak
  • a társasági adónemben a vizsgált adózók 2011-ben 14,7 milliárd Ft, 2012-ben 18,3 milliárd Ft adóbefizetést teljesítettek, ami a nemzetgazdasági összes adóbevétel 4,6, illetve 5,4 %-a volt

Gondok az oktatással

Az IVSZ, felvázolva a szektor növekedési lehetőségeit, továbbra is úgy látja, hogy a duplázás 10 ezer új munkahely létrehozásával érhető el, amelynek elengedhetetlen feltétele a szakemberképzés növelése legalább évi kétezer fővel. A legutolsó hitelesített EMMI statisztika alapján 2011-ben összesen 61 774 fő, ebből az informatikai képzéseken 2392 fő, az informatikatanári képzésekben pedig összesen 237 fő kapott oklevelet. 2011-ben az általános felvételi eljárásban államilag támogatott helyre felvettek száma 5593 fő, ebből informatikatanár mesterképzésre 91 fő volt, 2012-ben pedig 4754 államilag támogatott diák, ebből 80 informatika tanár mesterképzésen résztvevő tanuló volt.

„Sajnos a felsőoktatási statisztikák több ponton is aggodalomra adnak okot. Egyrészt önmagában alacsony számban képződnek szakemberek, másrészt pedig elgondolkodtató, hogy a 2011-ben 5593 képzést kezdő ellenében ugyanebben az évben csupán 2392 fő diplomázott. Tekintettel arra, hogy feltételezhető, hogy a 2011-ben végzettek sem lehettek kevesebben az indulásnál, a két szám különbsége arra enged következtetni, hogy meglehetősen nagy – közel 45%-os – a lemorzsolódás. Ennek az okait a közeljövőben biztosan vizsgálni fogja az IVSZ” – monda el Laufer Tamás.

A módszertanról

Az oktatási statisztikában a hazai felsőoktatásban az alábbi szakképzettségeket számították be:

gazdaságinformatikus (alapfokozat), informatikai tudományok (doktori fokozat), informatikus közgazdász (főiskolai), mérnök informatikus (alapfokozat), mérnök-informatikus (főiskolai), okleveles gazdaságinformatikus (egyetemi), okleveles gazdaságinformatikus (mesterfokozat), okleveles informatika szakos tanár (egyetemi), okleveles közgazdasági programozó matematikus (egyetemi), okleveles mérnök informatikus (mesterfokozat), okleveles mérnök-informatikus (egyetemi), okleveles programtervező informatikus (mesterfokozat), okleveles programtervező matematikus (egyetemi), programozó matematikus (főiskolai), programtervező informatikus (alapfokozat), számítástudományi szakinformatikus (szakirányú továbbképzés), számítógép-hálózati szakember (szakirányú továbbképzés),

A műszaki képzési területről pedig:

kommunikáció-technikai mérnök (főiskolai)

Az Index a jelenlegi piaci teljesítményt és a jövőbeli piaci kilátásokat számszerűsítve kerül majd évente a negyedik negyedévben kiszámításra, úgy mint: árbevétel, adótartalom, export árbevétel, foglalkoztatás, valamint induló start-upok száma, innovációs index, frissen végzett szakemberek és tanárok száma. A 2012-es index 2013 végén kerül publikálásra.

Az informatikai és távközlési ágazat által foglalkoztatottak létszáma a vizsgált ágazatba tartozó TEÁOR kódú, fő tevékenységi körű társasági adóbevallást benyújtó adózók 2011. évi bevallási adata alapján került meghatározásra.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .