Döcögő kezdet után lassan beindulhat a szegedi szuperlézer

400 új munkahelyben és hazatelepülő kutatókban bíznak az ELI-HU-nál

 

 „Szeged felkerül az innováció világtérképére” – hangzott el az ELI vágya a ELI lézeres kutatóközpontról tartott lakossági fórumon a csongrádi megyeszékhelyen.

A projektet megvalósító ELI-HU Nonprofit Kft. a Szegedi Tudományegyetem Rektori Hivatalában tájékoztatták az érdeklődő lakosságot a projekt állásáról és várható hatásairól. A fórumon az ELI-HU Nonprofit Kft. ügyvezetője, Lehrner Lóránt mellett Prof. Dr. Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora és Csepreghy Nándor, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkára is részt vett és válaszolt a lakossági kérdésekre.

Az eseményen Lehrner Lóránt, az ELI-HU Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója beszámolt a projekt státuszáról. Tájékoztatójában elhangzott, hogy megkezdődött a kutatóközpont épületének kivitelezési közbeszerzése, azaz várhatóan már idén ősszel elkezdődik az építkezés Szeged-Öthalomban, valamint a központba telepítendő lézerberendezések beszerzése is előkészítés alatt van. Ez már az eleve késésben lévő ütemterv további kését jelenti, nagyon szoros lesz a határidő a 2015 végi uniós időszak végéig a projekt zárásához. A sajtóközlemény arra sem tér ki, hogy még mindig nincs a projekt uniós jóváhagyása, ami minden nagy-projekt esetében kötelező, és a cseh ELI projekt például már tavaly megkapta.

Dr. Tölgyesi Viktória, az ELI-HU Nonprofit Kft. EU koordinációs igazgatója ismertette, hogy a tervezett ütemezés alapján a megvalósítási szakaszban várhatóan 2015 év végére elkészül a nagyberuházás első fázisa, amely a kutatóközpont építését és a lézertechnológia beépítésének egy részét foglalja magában. 2016. elejétől elkezdődhetnek a kutatások, miközben folytatódik a projekt második fázisának megvalósítása, amelynek eredményeképpen 2018-tól még speciálisabb paraméterekkel rendelkező lézertechnológia biztosít majd egyedülálló kutatási lehetőséget a nemzetközi kutatóközönség számára. Az eredeti tervek szerint mindennek 2015-re kellett volna elkészülni, de az igazsághoz tartozik, hogy a román és a cseh projektek sem tudnak teljes egészében 2015 végéig elkészülni, így kellemetlen tapasztaltokat szerezhettek az uniós tisztségviselők az új tagállamok szavahihetőségével kapcsolatban.

Prof. Dr. Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora az ELI-ALPS projekt oktatást érintő várható hatásairól tájékoztatta a lakosságot. A lézerfizikus intézményvezető elmondta, hogy a kutatóközpont munkaerőigényének kielégítésére számos hazai egyetem és kutatóintézet együttműködésében, új optikai és lézertechnikai képzéseket dolgoznak ki. „Három új szakirányt indítunk, és arra biztatjuk a téma iránt érdeklődő tehetséges fiatalokat, hogy válasszák ezt a kemény munkával járó, de biztos jövőt jelentő képzést” – hangzott el. A cseheknél az új szakemberek képzését nem a jövőben kezdik majd, hanem már évek óta készülnek a kutatók képzésére, ugyanis a valós értékét egy ilyen beruházásnak az adja, hogy sikerül-e jól képzett szakemberekkel megtölteni az intézményt.

A tájékoztatója után feltett lakossági kérdésre adott válaszából kiderült, hogy a közel 400 munkahelyet létesítő ELI-ALPS számít a külföldre települt magyar tudósokra is. Célja a projektnek az is, hogy például a lézertechnológia, biológia, fizika, informatika területén dolgozó tehetséges magyar szakembereket hazacsábítsa külföldről, így minél több magyar tudóssal töltse fel a világviszonylatban is egyedülálló szegedi kutatóközpontot. Máris több példa akad arra, hogy a Szegeden végzett tehetséges fizikusok – az ELI vonzerejének is köszönhetően – hazatértek – mondta el az SZTE rektora.

Csepreghy Nándor, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkára szintén részt vett az eseményen, és beszámolt a projekt nemzetgazdaságot befolyásoló hatásairól. „Az ELI-ALPS projekt a kutatási horizonton túl a gazdasági és társadalmi fejlődés motorja lehet, és nemcsak regionális, hanem nemzetgazdasági szinten is hozzájárul az életminőség javulásához. A projekt sikeréhez elengedhetetlen az a példa értékű összefogás,

amely a tudományos, a gazdasági és a kormányzati szereplők, valamint a kelet-közép európai régió országai között megvalósul” – mondta el. Technológiai, kutató vállalatok számára azonban elengedhetetlen lenne a hosszú távon kiszámítható környezet és a folyamatos finanszírozás, ami hazánkban az elmúlt években sokszor esett áldozatául a politikai csatározásoknak. Az egyre szűkülő kutatási források, az alacsony fizetések és a rossz kutatási infrastruktúra miatt azonban nem lenne életszerű azt gondolni, hogy egyetlen intézmény – amit ráadásul az üzemidő legnagyobb részében az ilyen drága kutatásokat megfizetni képes kutatók fognak használni – változtatni tudna a negatív tendenciákon.

Kapcsolódó posztok:

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.