Vénaszkenner-fejlesztőbe fektetett az SZTA

Az új, EU engedélyezett tőketerméke révén társbefektetőket bevonva száll be az SZTA az unikális magyar fejlesztőbe. Összesen 171,5 millió külső tőkét kap az Agorix Kft.

Az EU egyedi engedélyével idén megjelent új tőkebefektetési termék égisze alatt 150 millió forintot invesztál a Széchenyi Tőkealap egy biometrikus személyazonosító rendszert továbbfejlesztő, innovatív hazai vállalkozásba, az Agorix Kft-be. A Fujitsu vénaszenzorára alapuló tömeges, elvileg végtelen számú személy azonosítására alkalmas megoldását, amely a világon egyedülálló, az Agorix Kft. 50 százalékos tulajdonában lévő Biosec Kft. fejlesztette ki. A termék a hazai biztonságtechnikai piacon már ismert, a vállalkozás célja, hogy az új fejlesztésekkel a nemzetközi piacra is berobbanjon. A vénaszenzor használatával történő személyazonosítás a legfejlettebb technológiát képviseli, amely egy belső, nem ellopható egyéni ismérvre épít. Az 5 millió referenciapontot vizsgáló alkalmazás érintésmentesen működik. Az új fejlesztésekkel hamarosan találkozhatunk az informatikai adatvédelemben, az ATM automatáknál a PIN kód helyett, vagy a járművek indításgátlóinál.

Az SZTA 2013 tavaszán az EU egyedi engedélye alapján új tőkebefektetési termékekkel bővítette palettáját, így az Alap már befektetőtársakkal együttműködve is invesztálhat egy sikeresen működő vállalkozásba, legfeljebb az adott tőkeinjekció 70 százalékának erejéig. Ennek köszönhetően a Széchenyi Tőkealap (SZTA) 150 millió forintot, a privát befektetőtárs mintegy 21,5 millió forintot, míg maga a tenyérvéna szkenner alkalmazásait fejlesztő kisvállalkozás – eredménytartalékából – 43 millió forintot fektet be, hogy a nemzetközi piacot megcélzó növekedési terveihez szükséges forrásokat előteremtse. „A cég továbblépéséhez szükséges tőkét az egyik új, egyedi EU engedélyes termékünk révén tudjuk biztosítani, mivel a szükséges befektetés nagysága meghaladta a ’de minimis’ keretek közötti tőkebefektetés összegét, így azonban hatékonyan támogathatjuk a társaságot céljai elérésében.” – emelte ki Csuhaj V. Imre a Széchenyi Tőkebefektetési Alap elnök-vezérigazgatója. „Számos olyan projekt van a látókörünkben, amely alkalmas lehet magasabb összegű tőkeforrás hatékony fogadására, miközben ezen cégek az általunk lefektetett foglalkoztatás-bővítési céloknak is eleget tudnak tenni.”

 vénaszk

A vénaszenzoron alapuló azonosítás a biztonságtechnológiai piacon árban, gyorsaságban és pontosságban is a többi biometrikus azonosítást alkalmazó technológia előtt jár, így komoly teret nyerhet a közeljövőben. A versenyelőnyöket és a rendelkezésre álló fejlesztői hátteret kiaknázva a társaság nemzetközi téren is meghatározó szereplővé válhat. „E technológia széles körben felhasználható, hiszen alkalmazható a bankszektorban, az egészségügyben, a gépjárműiparban vagy az idegenrendészet területén is. Az Agorix a további fejlesztéseket a magyar fejlesztői kapacitásra építve folytatja, az új megoldások pilot projektjei a tervek szerint elsőként Magyarországon kerülnek felhasználásra, ugyanakkor a személyazonosításra alkalmas legfejlettebb technológiák iránti igény a nemzetközi piacokon is folyamatosan növekszik, egyes előrejelzések szerint robbanás előtt áll. Ebbe az irányba szeretne továbblépni a cég a közeljövőben, erre kívánja fordítani a most bevont forrásokat”- összegezte Csuhaj V. Imre.

Csuhaj V. Imre az SZTA igazgatóságának elnöke
Csuhaj V. Imre az SZTA igazgatóságának elnöke

Vénaszkenner – a jelenlegi legpontosabb személyazonosítási technológia

A vénaszenzor a jelenlegi legfejlettebb technológia a személyazonosítás terén, amely érintésmentesen működik, belső információt használ fel és az egyik legfejlettebb algoritmussal dolgozik. A vénaszkenner több unikális jellemzővel bír; 5 millió referenciaponton azonosítja be a testrész vénatérképét 1 másodperc alatt, a jelenleg ismert legalacsonyabb FAR értékkel működik. Mivel a belső ismérvnek minősülő biometrikus azonosító nem lopható el, a szenzor használata nem hagy nyomot, így titkos adatgyűjtést sem tesz lehetővé.

A megoldás alkalmazható például a pénzautomatáknál személyazonosság hitelesítésre, belső azonosító rendszerekben, gépjármű indításgátlóknál, emellett az egészségügyben kizárhatja például a fiktív kezeléseket, műtéteket, vagy a hamis gyógyszerkiírásokat. Az idegenrendészet területén másodlagos azonosító lépcsőként építhető be az útlevél vagy a személyigazolvány mellé, kiszűrhetőek a hamis személyi azonossággal élők, vagy a hamis útlevéllel beutazni kívánók. A megoldás további felhasználására emellett az ügyfél-azonosítás és beléptetés területén is van lehetőség.

 

 

One thought on “Vénaszkenner-fejlesztőbe fektetett az SZTA

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .