Térinformatika a magyar versenyképesség szolgálatában

Az agráriumtól a várostervezésig forradalmasíthat tervezési és ellenőrzési folyamatokat a modern térinformatika. Két napra a Debreceni Egyetemen gyűlt össze a magyarországi térinformatikai szakma elitje, hogy a VI. Térinformatikai Konferencián és Szakkiállításon ismerkedjenek meg a rohamosan fejlődő szakterület legújabb eredményeivel.

A május 28-29-én a Debreceni Egyetem szervezése mellett megvalósuló konferencia legfontosabb célja volt a potenciális felhasználók számára testközelből bemutatni, hogy a térinformatikai módszerek alkalmazásával miként tehetők gyorsabbá, hatékonyabbá és olcsóbbá a tervezési, mérési és ellenőrzési feladatok a közszolgáltatások területén és a különböző gazdasági szektorokban. A legkorszerűbb méréstechnikai megoldásokra épülő technológia egyszerre segítheti az állami és önkormányzati szféra működését, valamint javíthatja egyes gazdasági szektorokban a magyar vállalkozások piaci lehetőségeit a hagyományos technológiát alkalmazó versenytársaikkal szemben.

A vízügy- és az árvízvédelem, a tömegközlekedés, a várostervezés, a környezetvédelem, a mezőgazdaság és az erdészet lehet – egyebek mellett – a legfőbb nyertese a korszerű térinformatikai módszerek megjelenésének és gyors elterjedésének. A technológiában rejlő lehetőségek ismertebbé tétele, valamint a szakterület legújabb eredményeinek és fejlesztéseinek a bemutatása volt a legfontosabb célja a VI. Térinformatikai Konferenciának és Szakkiállításnak, amelyet május 28-29-én rendeztek meg a Debreceni Egyetemen.

arviz

Az előző évek sikerének köszönhetően a konferencia mára a magyar térinformatikai szakma legelismertebb eseményévé nőtte ki magát. A kétnapos rendezvényen a tudományos kutatók mellett a gyakorló felhasználó szakemberek, valamint a térinformatikai alkalmazásokhoz szükséges hardvereket és szoftvereket gyártó és forgalmazó cégek is bemutatkozási lehetőséget kapnak” – mondta el Prof. Lóki József, a Debreceni Egyetem egyetemi tanára. A térinformatika, avagy Geographic Information System (GIS) legfontosabb alapelve, hogy informatikai eszközök segítségével térképezi fel a legkülönbözőbb térbeli objektumok közötti kapcsolatokat, amelynek révén a vizsgált területekről a korábbi módszerekkel elképzelhetetlen részletességű és pontosságú háromdimenziós térképeket képes alkotni.

Az eljárás a legkülönbözőbb területeken teheti hatékonyabbá a tervezési, a mérési, vagy éppen az ellenőrzési feladatok elvégzését. Így például a GIS alkalmazások egyszerre segíthetik az ár- és belvízvédelem területén az aktuális vízállási helyzet nyomon követését és az esetleges kritikus védekezési pontok feltárását, vagy például a tömegközlekedésben az egyes járatok és megállóhelyek sűrűségének optimalizálását. Az állami ellenőrző szervek a térinformatika segítségével követhetik leghatékonyabban nyomon azt is, hogy a mezőgazdaságban az egyes parcellákon milyen művelést alkalmaznak, az erdőterületek hogyan változnak, illetve tárhatják fel az esetleges környezetszennyezéseket.

Az egyes gazdasági szektorokban széles térinformatikai eszköztár vethető be a gazdaságosság javítása érdekében is. Az egyik legnagyobb felhasználó szektor az agrárium, ahol a GIS segítségével a korábbinál egyszerűbben és pontosabban követhető nyomon például a földterületek nedvességtartalma és öntözési igénye, az egyes növénybetegségek elterjedtsége, vagy éppen becsülhetők meg előzetesen a várható terméseredmények.

Egyre többen alkalmazzák a magyar agrárszektorban a legkorszerűbb, GPS-alapú méréstechnikai megoldások alkalmazására épülő ún. precíziós gazdálkodási technológiát is, amely az európai uniós piacon belül 5-10 százalékos pillanatnyi versenyelőnyt biztosít az új technológiát már bevezető magyar vállalatoknak a kihívásokra lassabban reagáló versenytársaikkal szemben.

A térinformatikai módszerek rohamos terjedésében kulcsszerepe van a személyzet nélküli, távirányítós járművek, az ún. drónok megjelenésének, illetve felhasználhatóságuk gyors bővülésének. Ma már a légi drónokat széles körben használják a felszíni térképezés segítésére, de megjelentek a a kifejezetten a talaj, vagy a víztestek vizsgálatára kifejlesztett földfelszíni, vagy a vízen mozgó pilóta nélküli eszközök is. A drónokra épülő technológia elsősorban a viszonylag kis kiterjedésű, lokalizált felmérési és monitoring feladatokra nyújt költséghatékony megoldást a „hagyományos”, lézerszkennelési és légifényképezési technológiák kiegészítéseként.

A vízfelszín alatti térképezési feladatok elvégzésére korábban minden esetben emberi személyzet irányította csónakokra volt szükség, amelyek helyszínre juttatása csak trélerrel volt megoldható, s a járműveket csak vízi jártassági engedéllyel rendelkező személyek vezethették. Ezzel szemben a korszerű vízidrónok elférnek bármilyen személygépkocsi csomagtartójában, így szállításuk – ellentétben a csónakszállítással – nem igényel utánfutót” – fogalmazott Stenzel Sándor, a Geodézia Zrt. tanácsadója. A szakember szerint a kisméretű vízidrónok gyorsan összeállíthatók és vízre tehetőek, akár olyan szakaszokon is, melyek járművel és trélerrel meg sem közelíthetők. Emellett képesek olyan „szűk” vagy veszélyes vízfelületen is dolgozni, ahol a csónakok nehézkesen mozognának, miközben az eszközök működtetése balesetvédelmi szempontból is alacsonyabb besorolású, mint a korábban alkalmazott motorcsónakos mérőrendszereké.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..