Átalakuló magyar innováció finanszírozs

December 18-án ülést tartott az NKFI Hivatal elnökének munkáját stratégiai javaslatokkal támogató Nemzetközi Tudományos Tanácsadó Testület, külföldi tapasztalatok segítik a jobb magyar rendszer kialakítását.

A megbeszéléshez csatlakoztak a kutatási pályázatokat értékelő szakterületi kollégiumok elnökei, az innovációs pályázatokkal kapcsolatos döntéshozatalban kulcsszerepet játszó Innovációs Testület tagjai, délután pedig a legnagyobb egyetemek és kutatóintézetek vezetői is.
A felkért jeles szakértők elsősorban a hazai pályázati rendszer első évének működési tapasztalatait, eredményeit és a főbb fejlesztési irányokat elemezték.

NNT2_330x330Az NKFI Hivatal szakpolitikai koordinációjában összeállított versenypályázati portfólió Magyarország tudományos és gazdasági versenyképességének növelése érdekében a legkiválóbb programok támogatását tűzi ki célul minden területen. Azért, hogy a Nemzeti Innovációs Rendszerbe minél hatékonyabban beépüljenek az európai „jó gyakorlatok”, és Magyarország minél eredményesebben bekapcsolódjon az Európai Kutatási Térbe, a Hivatal elnöke olyan nemzetközi szakértők tanácsaira is számít, akik nem csupán saját területük világszínvonalú művelői, de emellett széleskörű tudománypolitikai és kutatásfinanszírozási tapasztalattal rendelkeznek.

Sir George Radda, a testület doyenje az Oxfordi Egyetem Molekuláris Kardiológiai Tanszékének nyugalmazott tanára, aki többek között az Egyesült Királyság Orvosi Kutatási Tanácsában és a brit Nemzeti Rákkutató Intézetben is vezető szerepet töltött be, valamint gyakorló kutató volt az enzimszabályozás és az emberi betegségek biokémiai, bioenergetikai vonatkozásaiban.
Anne Glover a José Manuel Barrosonak az Európai Bizottság elnökének tudományos főtanácsadója volt, korábban pedig biológiai szenzorok fejlesztése terén ért el eredményeket.
Bengt Nordén az európai kutató és kutatásfinanszírozó szervezeteket tömörítő Science Europe intézmény Fizika-, Kémia- és Matematikatudományi Bizottságának elnöke, a géneket célba vevő molekulák felfedezőjeként több szabadalom birtokosa.
Sierd Cloetingh az Európai Kutatási Tanács (ERC) alelnöke, az Academia Europaea elnöke, az Utrechti egyetem professzora, akinek a geofizika és a tektonika, ezen belül a lemezen belüli deformáció és a litoszféra-dinamika a szakterülete.
Vancsó Gyula a Twente Egyetem tanszékvezető tanára és a Kémiai Tudományok Osztályának vezetője a világ több egyetemén is előadó tanár; a makromolekuláris nanotechnológiai kutatásai során általa kifejlesztett anyagokat szöveti vázakban alkalmazzák a regenerációs gyógyászatban.
„Magyarország – nem utolsó sorban erős tudományos-kutatói potenciálja miatt – 144 ország között a 28. helyre került a Gazdasági Világfórum 2015-2016. évi versenyképességi jelentésében. Az Európai Unió innovációs eredménytábláján ugyanakkor még mindig a mérsékelt innovátorok középmezőnyében toporgunk.” – kezdte beszámolóját Pálinkás József, a Hivatal elnöke, helyzetképet festve a kutatás-fejlesztési és innovációs rendszer finanszírozásáról és a megújult intézményi keretekről. A kutatás-fejlesztési pályázatok döntési mechanizmusának áttekintése után a Tanácsadó Testület megvitatta a Horizont 2020 program szakpolitika támogató eszközének keretében a hazai KFI rendszerről készült előzetes értékelés megállapításait. Ez a független jelentés erősségként tartja számon, hogy a kormányzat a gazdasági versenyképesség és a munkahelyteremtés kulcsterületeként fókuszál a KFI területre, amit az NKFI Hivatal létrejötte és a bővülő finanszírozás is mutat. A rendszer egyik gyenge pontjaként emelte ki ugyanakkor a felfedező és a célzott kutatások mélyen beágyazódott elkülönülését, amin a Tanácsadó Testület tagjai szerint is változtatni kell. „Előremutató, hogy az alapkutatás, a célzott fejlesztések finanszírozását Magyarországon egy intézmény koordinálja. A kutatások és az innováció duális rendszere nem hatékony, hiszen az eredmények gazdasági hasznosulása a társadalom elsődleges érdeke, nemcsak az ipari, de az alapkutatások esetében is” – hangsúlyozta George Radda.

Délután a grémium kerekasztal-megbeszélésen találkozott a legnagyobb egyetemek és kutatóintézetek vezetőivel, akikkel a Nemzeti Innovációs Rendszer fenntartható, versenyképes működését elemezte az új európai és globális kihívások fényében. A Nemzetközi Tanácsadó Testület tagjai is kérdeztek, és együtt gondolkodtak a meghívottakkal. Ahogy ez várható volt, a beszélgetésen a kutatóhelyek pénzügyi helyzete, finanszírozása, a kutatók jövedelmi helyzete került középpontba. Vancsó professzor magyar származású tudósként személyes élményekkel rendelkezik a kutatók elvándorlásának témájában, ezért is emelte ki, mennyire létfontosságú, hogy az agyelszívás megálljon, és a magyar kutatók itthon találják meg egy-egy ígéretes kutatás szakmai és pénzügyi lehetőségeit, nem utolsó sorban pedig a megélhetésüket. Anne Glover, aki jelenleg az Aberdeeni Egyetem külügyi igazgatóhelyettese és európai ügyekért felelős dékánja, hozzátette: működik, és követendő példa lehet a brit modell, ahol a felsőoktatási intézmények a normatív elosztás helyett szintén pályázatok révén kapnak pénzt kutatásaikra.

A tanácskozáson számos konkrét javaslat is elhangzott mind a pályázati felhívások megalkotására, mind a benyújtott javaslatok értékelésére vonatkozóan. „Ha egy pályázó nem tudja bemutatni, hogy eredményeit várhatóan kik hol hol fogják felhasználni, és nem tudja bemutatni, hogy pályázatának támogatása révén hogyan és mely versenytársainál kerül előnyösebb helyzetbe, a pályázat aligha érdemes támogatásra” fejtette ki egybehangzóan Bengt Nordén, George Radda és Anne Glover, javasolva, hogy ez támogatási feltételként szerepeljen a pályázati felhívásokban.

 

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .