Biztató a magas üzleti potenciállal bíró hazai kkv-k digitalizáltsága

– A vizsgált kkv-k jelentős része intenzív, többcsatornás online jelenléttel bír és nyitott az innovatív megoldásokra is – derül ki az UniCredit Bank és az Inspira Research közös, a hazai kis-és középvállalkozói szektort elemző reprezentatív Üzleti Potenciál kutatásából.

A céges honlap alap, a webshop, a hírlevelek és a bankkártyás fizetési rendszer is egyre gyakoribb, de egyes jövőtechnológiákkal kapcsolatban még óvatosan nyilatkoznak. A legnagyobb fejlesztéseket a vállalatirányítási, számlázási, logisztikai és ügyfél-nyilvántartási rendszerek terén tervezik.
Az UniCredit Bank és az Inspira Research reprezentatív kutatás* keretében kis- és középvállalkozások cégvezetőivel vagy tulajdonosaival készített interjúkat. Technológiai újításokról, innovációról és digitalizációról is kérdezték az 51 millió és 1,5 milliárd forint közötti éves árbevétellel rendelkező kkv-k (kb. 77 000 cég) közül azokat (kb. 20 000 cég), amelyek jelenlegi piaci helyzetük és teljesítményük, innovációs terveik és jövőbeni várakozásaik alapján a legmagasabb üzleti potenciállal rendelkeznek.

Innováció=technológiai újítás?
A magas üzleti potenciállal – főleg a magasabb árbevétellel is – rendelkező kkv-k „szűken” értelmezik az innováció fogalmát, és csak az olyan, technológiai újításon alapuló megoldásokat tekintik innovációnak, mint amilyen például egy CRM rendszer fejlesztése. Az olyan területeket, mint a cégen belüli kommunikáció fejlesztése és a humánerőforrás tervezése szintén innovációs területnek tekintik, de az elmúlt években ezek automatizálására és digitalizációjára még nem került sor.

Milyen a magas üzleti potenciállal bíró kkv-k digitális jelenléte?
A legnagyobb üzleti potenciállal rendelkező cégek többcsatornás és intenzív online jelenléte kimagasló. Vállalati honlapja (85%) szinte minden vállalkozásnak van, de használják az online platformokat, főleg a Facebookot (68%) és elterjedőben van már a LinkedIn (23%) is. Saját vagy bérelt online webáruházat a cégek 26%-a működtet, és 8%-uknak saját blogja is van.
A kutatásból az is kiderült, hogy a családi vállalkozások számára kiemelten fontos, presztízsértékű és szinte szívügy a céges honlap. Feltűnő, hogy az általuk működtetett weboldal mennyivel nagyobb tudású. Ők szinte minden tipikus céges honlapfunkciót nagyobb arányban építenek bele a honlapba, mint a nem családi vállalkozások. A nem családi vállalkozások a családi vállalkozásokhoz képest nagyobb hangsúlyt fektetnek a LinkedIn-jelenlétre.
Nagyobb árbevételű cégeknél a honlapon lényegesen gyakoribb funkció az üzletkereső, az online árlista, illetve a cégről megjelent cikkgyűjtemény. A legpotensebb (diamond) cégek gyakrabban publikálják céges adataikat, közölnek árlistát, de ritkábban alkalmaznak hírleveleket, illetve sajtóközlemény-gyűjteményt.

Egy magas potenciálú kkv honlapja az alábbiakat tudja:
– 90%-uknál megtekinthető a szolgáltatás- vagy termékválaszték
– 60%-uknál részletes leírást olvashatunk a termékekről vagy szolgáltatásokról
– 60%-uknál feliratkozhatunk hírlevélre
– 39%-uk esetén fizethetünk kártyával a webáruházon keresztül
– 32%-uk kezeli az összes megrendelést
– 29%-uknál elolvashatjuk más vásárlók véleményeit
– 29% esetén véleményt, hozzászólást írhatunk a termékről

Milyen a kkv-k fintech-hez való viszonya?
A magas üzleti potenciállal bíró vállalkozások 45%-a hallott már vagy van elképzelése a fintechről (nem banki online fizetésről), de csak 10%-uk használja és további 20%-uk tervezi a jövőben hosszú távon használni. A fő korlátot az jelenti, hogy az előzőekkel ellentétben az ügyfelek mindössze 7%-a lenne hajlandó hozzáférést is biztosítani banki, pénzügyi, könyvelési adataihoz – vagyis a szenzitív adatokhoz. A fintech használatával szemben a fő aggályt az jelenti, hogy a cégeknek csak nagyon kis hányada (5-10%-a) lenne hajlandó egy külső, nem banki online szolgáltató részére megadni a banki és könyvelési adatait.
A nem családi vállalkozások közel fele ismeri a fintech szolgáltatást, a családi vállalkozásoknál ez az arány valamivel kisebb: 41%. A különbség inkább abban van, hogy a nem családi vállalkozások 15%-a már használja is ezt a nem banki fizetési megoldást, a családi vállalkozások viszont egyáltalán nem.

Milyen fejlesztéseket terveznek a kkv-k következő öt évben?
A családi vállalkozásoknak nyilvánvalóan minden beruházást, innovációt alaposan át kell gondolni, és ez meg is látszik visszafogott modernizációs politikájukban. A nem családi vállalkozások digitalizációs igénye ezzel szemben hatványozottabban jelen van a logisztikai nyilvántartások, a vállalati pénzügyi tervezés, a számlázási rendszer, a készlet- vagy raktárkezelő, és a vállalatirányítási rendszerek terén.

A magas üzleti potenciállal bíró vállalkozások a következő öt évben főképp a
– termék- és szolgáltatásfejlesztés korszerűsítése, új termék létrehozása (39%)
– előállító folyamatok fejlesztése (37%)
– ügyfélnyilvántartás, CRM (31%)
– vállalatirányítási rendszer bevezetése (29%)
terén terveznek fejlesztéseket.

A nagy árbevételű (700M HUF felett) cégeknek égetően fontos a korszerű, digitalizált vállalatirányítási rendszer telepítése, a kisebb árbevételűek (51-700 M között) inkább az ügyfélnyilvántartásra, CRM rendszerre helyezik a hangsúlyt.
„A kutatási eredmények alapján derűlátók vagyunk: a kkv-k sokat hangoztatott online lemaradását mi nem tapasztaljuk, sőt, a magas üzleti potenciállal bíró kkv-k 85%-os honlap-penetrációját, egyre elterjedtebb közösségi média használatát és erős innovációs, digitalizációs hajlandóságát nagyon biztatónak találjuk. A cégek egyre tudatosabbak, hosszabb távon terveznek. Főleg a kisebb (51-100 M HUF bevételű) cégek esetében látjuk, hogy rendkívül gyorsan nőnek, high-tech megoldásokra is nyitottak, és az innovációs-digitalizációs platformokon is arra törekednek, hogy rendszereik, kommunikációs csatornáik, céges kultúrájuk a lehető legnaprakészebb legyen, ügyfélélményben pedig a maximumot nyújtsák” – mondta el Bolyán Róbert, az UniCredit kis- és középvállalkozási üzletág igazgatója.

*Üzleti Potenciál kutatás (UniCredit Bank – Inspira Research, 2018)

Új megközelítéssel készült nagy mintás, a hazai kis-és középvállalkozói szektorra országosan reprezentatív kutatás az 51 millió és 1,5 milliárd forint közötti éves árbevételű cégek terveiről és kilátásairól. A kutatás a kkv szektor hagyományos elemzésében új fejezetet nyit: nem az éves árbevétel alapján rangsorolja a cégeket, hanem előremutató szempontrendszer szerint, innovációs fókusszal vizsgálja a vállalatokat. A hazai kis- és középvállalkozásokat öt, úgynevezett potenciálszegmensbe – nagyon alacsony, alacsony, közepes, arany és gyémánt potenciálú csoportba – sorolták a jelenlegi piaci helyzetük megítélése, a jövőképük és az innovációs hozzáállásuk alapján. Az optimistább és magas üzleti potenciállal bíró kkv-kat mélyebb elemzésnek is alávetették, az arany és gyémánt potenciálszegmensbe a meginterjúvolt kkv-k egynegyede, kb. húszezer hazai kis- és középvállalkozás tartozik.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..