Digitalizálják a magyar geológiai vagyont – adatbázisra nyert 203 milliót az MBFSZ

Nem kevés pénzt nyert a patinás, jelenleg már 150 esztendős Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat (MBFSZ).

Egységes, teljes körűen digitalizált földtani és geológiai adatbázis fejlesztéséhez nyert el a napokban 203 millió forint támogatást az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) és a Nemzeti Kutatási, és Innovációs Hivatal (NKFI Hivatal) pályázatán. Az úgynevezett Tématerületi Kiválósági Program keretében az elmúlt időszakban 26 egyetem és állami kutatóintézet 55 tématerületének összesen 14,6 milliárd forint támogatást ítéltek oda – mondta el Szigeti Ádám. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) innovációért felelős helyettes államtitkára Budapesten az MBFSZ patinás épületében megtartott tájékoztatón elmondta, hogy abenyújtott szakmai programoknak: az egészség, a kultúra és család, a biztonságos társadalom és környezet, valamint az ipar és digitalizáció kutatási területeihez kellett illeszkedniük.

A helyettes államtitkárhozzátette , hogy a támogatott kutatások a legfontosabb társadalmi-gazdasági kihívásokra keresnek a gyakorlatban hasznosítható válaszokat. A tájékoztatón elhangzott az is, hogy a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvény módosítása értelmében egységesítik az innovációs és kutatási alapot. Ez azt jelenti, hogy a központi költségvetés különböző fejezeteiben erre a célra rendelkezésre álló pénz egy helyre rendeződik – emelte ki Szigeti Ádám.

A Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat a most bejelentett program keretében a felszín alatti területek 150 év alatt összegyűlt kutatási eredményeinek digitalizálásához, valamint mesterséges intelligenciával (MI) történő feldolgozásához nyert el támogatást. Ezt már Fancsik Tamás, az MBFSZ elnöke részletezte.

AZ MBFSZ elnöke elmondta, hogy a szervezet egyik alapvető feladata a hazai földtani, bányászati, geofizikai, klímapolitikai adatok összegyűjtése, rendszerezése. A szolgálatnál így Magyarország teljes felszín alatti erőforrás-állományára vonatkozó adatokat kezelik. Ennek megfelelően a nagyvállalatok, a szénhidrogénekkel kapcsolatos bányászati kutatófúrásokat végző cégek is az MBFSZ adatszobáiban, más adatigénylési csatornáin mérhetik fel előzetesen, hogy merre bukkanhatnak értékes bányászati lelőhelyekre.
Sokkal hatékonyabbá válhat azonban a kutatás, ha a papír alapú, mágnesszalagokon és más-más egyéb adathordozón tárolt információk végre egységes, digitális formában lenne elérhető.

Mivel az információk tartalma és formája jelenleg nagyon eltérő, a támogatott szakmai program azt tűzi ki célul, hogy a különböző adatbázisokat egységes adattartalmúvá és formátumúvá alakítsák.

Az úgynevezett egységes földtani adatmodellt a mesterséges intelligencia lehetőségeit alkalmazva fejlesztik tovább, hogy az adatokban rejlő ismeretanyag minél szélesebb körben hasznosítható legyen – emelte ki Fancsik Tamás.

(x)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..