A vezérigazgatók minden eddiginél pesszimistábban látják a globális növekedési kilátásokat

  • A cégvezetők a világ minden részén lassabb gazdasági növekedésre számítanak
  • A cégek saját bevételnövekedésbe vetett bizalma 2009 óta a legalacsonyabb
  • A bizonytalan gazdasági növekedés a túlszabályozottság és a kereskedelmi konfliktusok mellett a három legnagyobb fenyegetés egyike

A vezérigazgatók minden korábbinál pesszimistábbak a globális gazdaságot illetően: 53%-uk a gazdasági növekedés ütemének lassulására számít 2020-ban. Ez az arány 2019-ben még 29% volt, 2018-ban pedig mindössze 5% – az idei eredmény 2012 óta, amikor ezt a kérdést először feltettük, a legpesszimistább. Ugyanakkor a gazdasági növekedés ütemének fokozódását előrevetítő vezérigazgatók aránya a 2019-ben mért 42%-ról 2020-ban 22%-ra csökkent.

Ezek a főbb megállapításai a PwC 83 országban, mintegy 1600 vezérigazgató bevonásával készített 23. globális felmérésének, amelynek eredményeit a svájci Davosban megrendezett Világgazdasági Fórumon hozták nyilvánosságra.

A vezérigazgatók globális gazdasági növekedéssel kapcsolatos pesszimizmusa különösen jelentős Észak-Amerikában, Nyugat-Európában és a Közel-Keleten, ahol a vezérigazgatók 63%-a, 59%-a, illetve 57%-a a következő évre alacsonyabb globális növekedést jósol.

„Tekintettel a kereskedelmi feszültségekkel, geopolitikai kérdésekkel és az éghajlatváltozás kezelésére vonatkozó megállapodás hiányával kapcsolatos elhúzódó bizonytalanságra, a gazdasági növekedésbe vetett bizalom csökkenése nem meglepő – a hangulatváltozás mértéke viszont már annál inkább” – mondta Bob Moritz, a PwC globális vezérigazgatója. „Ezek a globális gazdaság előtt álló kihívások nem újkeletűek, azonban a mértékük és az eszkalációjuk sebessége eddig nem tapasztalt, ezért a Davosban összegyűlt vezetők számára a következő a kulcskérdés: hogyan juthatunk közös álláspontra annak érdekében, hogy ezekkel a kihívásokkal megküzdjünk.”

„Derűlátóbban fogalmazva: bár az üzleti vezetők között rekordmértékű a pesszimizmus, még vannak valódi lehetőségek. Egy agilis stratégiával, a változó elvárásokra összpontosítva és az elmúlt tíz év során a nehéz gazdasági környezetben szerzett tapasztalatok révén az üzleti vezetők átvészelhetik a gazdasági visszaesést és sikeresen működhetnek tovább.”

A vezérigazgatók saját bevételnövekedésbe vetett bizalma csökken

A cégvezetők a saját cégük kilátásait illetően sem bizakodók a következő évre vonatkozóan: mindössze 27%-uk nyilatkozta azt, hogy „nagyon bizakodó” a következő 12 hónapra nézve – ez a 2009 óta tapasztalt legalacsonyabb szint, és a tavalyi 35%-hoz képest is csökkenést mutat.

Bár a bizakodók aránya világszerte általában csökkent, országonként jelentős eltérés tapasztalható: a nagyobb gazdaságok közül Kínában és Indiában a legbizakodóbbak a vezérigazgatók 45%-os, illetve 40%-os arányban, az Egyesült Államokban a cégvezetők 36%-a, Kanadában 27%-a, az Egyesült Királyságban 26%-a, Németországban 20%-a, Franciaországban 18%-a, Japánban pedig – ahol a vezérigazgatók a legkevésbé optimisták – a cégvezetők csupán 11%-a bízik abban, hogy 2020-ban növekednek a bevételeik.

A vezérigazgatók bevételnövekedési kilátásai kiváló előrejelzőnek bizonyultak a globális gazdasági növekedés tekintetében. A cégvezetők előrejelzéseinek elemzése alapján, amit 2008 óta végzünk, nagyon szoros összefüggés van a vezérigazgatók 12 hónapos bevételnövekedésbe vetett bizalma és a világgazdaság által elért tényleges növekedés között (lásd a mellékletben szereplő ábrát). Ha az elemzés továbbra is helytálló, a globális növekedés 2020-ban 2,4%-ra lassulhat, ami számos becslésnél alacsonyabb, ideértve az IMF által októberben készített 3,4%-os növekedési előrejelzést.

Kína az Egyesült Államokon kívül keresi a növekedés lehetőségét

Összességében az Egyesült Államok épp csak megtartja vezető helyét mint az a piac, ahol a következő 12 hónapban a vezérigazgatók a növekedés legfőbb lehetőségét látják, egy százalékponttal megelőzve a 29%-ot elérő Kínát. A folyamatos kereskedelmi konfliktusok és a politikai feszültségek azonban jelentősen rontják az USA vonzerejét a kínai vezérigazgatók szemében. 2018-ban a kínai cégvezetők 59%-a nevezte meg az Egyesült Államokat a három legnagyobb növekedési piacuk egyikeként, 2020-ban ez drámaian, mindössze 11%-ra esett vissza. Az USA vonzerejének elvesztéséből Ausztrália profitált: a kínai cégvezetők 45%-a már Ausztráliára tekint, mint a három legfontosabb növekedési piacának egyikére, míg két évvel ezelőtt csak 9%-uk nyilatkozott így.

A többi ország, amely a növekedés tekintetében az első öt között szerepel, a tavalyi évhez képest változatlan: Németország (13%), India (9%) és az Egyesült Királyság (9%). Az Egyesült Királyság számára ez jelentős eredmény, tekintettel a Brexit által keltett bizonytalanságra.

Növekvő aggodalmak a bizonytalan gazdasági növekedés miatt

Tavaly, amikor a szervezetük növekedési kilátásait fenyegető legfontosabb veszélyekről kérdeztük a cégvezetőket, a bizonytalan gazdasági növekedés kívül maradt a tíz legfontosabb aggályon. Idén harmadik helyre ugrott, közvetlenül a kereskedelmi konfliktusok és a mindig aktuális túlszabályozottság mögé, amely ismét listavezetővé vált mint a vezérigazgatókat érintő első számú fenyegetés. Régiónkban a túlszabályozottság mellett a szakképzett munkaerő rendelkezésre állása és a szabályozás bizonytalanságai jelentenek veszélyt a vállalatvezetők szerint.

Az első számú döntéshozókat a kiberfenyegetések, az éghajlatváltozás és a környezeti károk is egyre inkább aggasztják, bár a szélsőséges időjárási események növekvő száma és a témával kapcsolatos vita intenzitása ellenére az egyéb fenyegetések mértéke továbbra is túlszárnyalja a klímaváltozást.

„A világgazdaság növekedési ütemének mérséklődéséhez az is hozzájárulhat, hogy a vállalatok más fontos témákra – úgy mint a környezetvédelem és a technológiai befektetések – összpontosítanak. Előtérbe kerülhet például a jogszabályi megfelelés, hiszen a hatóságok egyre ambiciózusabb szabályokat alkotnak, melyeknek nem könnyű eleget tenni. A túlszabályozottság a cégvezetők számára az egyik leginkább aggasztó tényező” – hangsúlyozta Dr. Lőcsei Tamás, a PwC Magyarország vezérigazgatója.

Az online-tér szabályozása

Miközben a vállalatvezetők világszerte egyértelműen kifejezték aggodalmukat a túlszabályozottság veszélye miatt, a technológiai ágazatban jelentős szabályozási változásokra számítanak. Világszerte a vezérigazgatók több mint kétharmada véli úgy, hogy a kormányok új jogszabályokat fognak bevezetni mind az internetes, mind a közösségimédia-tartalom szabályozása érdekében, és megtörik a technológiai vállalatok dominanciáját. A cégvezetők többsége (51%) arra is számít, hogy a kormányok egyre inkább kötelezik majd a magánszektort, hogy fizessen a magánszemélyeknek a tőlük gyűjtött adatokért.

A vezérigazgatók azonban megosztottak azzal kapcsolatban, hogy a kormányok megfelelő egyensúlyt teremtenek-e a személyes adatok védelméről szóló szabályozás kialakítása terén. A fogyasztói bizalom növelése és az üzleti versenyképesség fenntartása között közel ugyanannyian tartják megfelelőnek az egyensúlyt, mint amennyien nem.

A továbbképzés mint kihívás

„Míg a kulcskompetenciák hiánya továbbra is a növekedést leginkább fenyegető tényezők közé tartozik a vezérigazgatók számára, és egyetértés van abban, hogy az átképzés/továbbképzés a legjobb módja a szakképzettségi hiányosságok áthidalásának, a cégvezetők nem sokat haladtak előre a probléma megoldásában: mindössze 18%-uk nyilatkozott úgy, hogy >>jelentős előrehaladást<< ért el egy továbbképzési program létrehozása terén” – mondta Mekler Anita, a PwC Magyarország Adó- és jogi tanácsadási üzletágának cégtársa.

A PwC által készített kapcsolódó felmérésben a világszerte megkérdezett 22 000 munkavállaló 77%-a azt állítja, hogy nyitott készségek elsajátítására vagy átképzésre, de csak 33%-uk érzi úgy, hogy lehetőséget kapott arra, hogy rendes feladatai mellett digitális készségeit is fejlessze.

Éghajlatváltozás – kihívás vagy esély?

Bár az éghajlatváltozás nem tartozik a vezérigazgatók növekedési kilátásait leginkább fenyegető tíz tényező közé, a széndioxid-terhelés csökkentése célként fogalmazódik meg a döntéshozók számára. Tíz évvel ezelőtthöz képest, a vezérigazgatók ma kétszer olyan nagy valószínűséggel értenek egyet „teljes mértékben” azzal, hogy az éghajlatváltozással kapcsolatos kezdeményezésekbe történő beruházás növeli cégük jó hírnevét (2020-ban 30% nyilatkozott így, szemben a 2010-es 16%-kal). Továbbá az idei felmérés szerint a cégvezetők 25%-a – míg 2010-ben 13%-a – véli úgy, hogy az éghajlatváltozással kapcsolatos kezdeményezések új termék- és szolgáltatási lehetőségeket teremtenek cégük számára.

E tekintetben a megítélés az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban viszonylag állandó, Kínában az elmúlt évtizedben drámai változások történtek. 2010-ben a kínai vezérigazgatók mindössze 2%-a vélte úgy, hogy az éghajlatváltozás lehetőségeket teremt, 2020-ban ez az arány már 47%-ra emelkedett. Ahhoz azonban, hogy ezek a lehetőségek hosszú távon sikertörténetté váljanak, az éghajlatváltozás elveit a vállalkozások ellátási láncában és a vásárlói élmény tekintetében is érvényre kell juttatni.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .