Karanténban a gazdaság: közgazdászok helyzetelemzése

Szigorú korlátozásokat vezettek be a kormányok a COVID-19 terjedésének megállítása érdekében a világ minden táján, így egy időre teljes mértékben leálltak a gazdasági növekedés motorjai. Egyértelművé vált, hogy a járvány negatív hatása túlmutat az egészségügyi válságon, a tőkepiacok is összeomlottak.

A kormányok és a monetáris hatóságok Európától Ausztráliáig gazdaságot támogató intézkedéseket és ösztönzőcsomagokat vezettek be. A világgazdaság szempontjából egyelőre semmi sem biztos, hiszen világszerte szigorú korlátozások léptek életbe a személyek és a legtöbb áru mozgására vonatkozóan. Az Allianz Research tanulmánya alapján jelentős exportveszteségekre, az elszigetelődés okozta válságra, legrosszabb esetben pedig globális recesszióra lehet számítani.

Felgyülemlett esőfelhők
A korlátozások lehetséges hatásainak tanulmányozása céljából a kórokozó által elsőként érintett ország Kína januári és februári adatait vizsgálták meg az Allianz kutatói. Az elemzett adatok szerint, az egy hónapig tartó korlátozás következtében 13 százalékkal csökkentek a fogyasztói kiadások, míg a befektetések aránya 20 százalékkal, az export pedig 16 százalékkal esett vissza.
Mindez arra utal, hogy a korlátozások minden egyes hónapja 7–10 százalékos csökkenést eredményezhet a reál bruttó hazai termékben (GDP-ben), azaz az inflációval korrigált gazdasági teljesítményben. Feltételezve, hogy június végére újraindulnak a szokásos tevékenységek – és a havi veszteségek 80–90 százaléka júniusra megtérül –, a második negyedévben jöhet el a mélypont.
Amennyiben a kormányoknak sikerül kordában tartani a fertőzés terjedését, a gazdasági tevékenységek a második félévben a megszokott kerékvágásban haladhatnak újra. Eszerint az U alakú fellendülést leíró forgatókönyv alapján – amelyben a hirtelen visszaesést követően hamar helyreállnak a normális szintek – 2020 első felét súlyos recesszió jellemezné. A globális növekedés 0,8 százalék lehetne az évben; az Egyesült Államok gazdasági teljesítménye pedig 0,5 százalékkal nőne, az euróövezeté azonban 1,8 százalékkal csökkenne.

Az Allianz Research tanulmánya szerint a világgazdasági trendeket a piacokat felforgató egyéb események is jelentősen befolyásolják 2020-ban: számolni kell a közelgő amerikai választásokkal, a Brexit utóhatásaival, valamint a magas adókkal és inflációval. Ez utóbbi
annak lesz köszönhető, hogy az állami szektor az ösztönző hatású intézkedéseket követően
megpróbálja majd visszanyerni pénzügyi erejét.

A legkedvezőtlenebb forgatókönyv
Bár nem valószínű, azonban azt sem lehet kizárni, hogy a COVID-19 által okozott helyzet a következő évre is átnyúlik, vagy akár még annál is tovább húzódik. Ebben az esetben a határok továbbra is zárva maradnának, az országok pedig kénytelenek lennének berendezkedni a szigorú korlátozások alkalmazásának és felfüggesztésének hosszabb ideig tartó váltogatására. Amennyiben mindez bekövetkezik, akkor a GDP-pálya L alakú lenne, a
fellendülés kezdete egy jó ideig nem látszana, vagyis sok időbe telne, hogy gazdaság visszatérjen a koronavírus előtti növekedéshez. Ebben az esetben az euróövezet GDP-je akár 4 százalékkal, vagy még annál is nagyobb mértékben csökkenhetne.

Pesszimizmus az üzleti világ mérőszámaiban
Az üzleti világban uralkodó pesszimizmus jól tükröződik az úgynevezett „Purchasing Managers’ Indexben (PMI, beszerzési menedzser index), amely azt mutatja, hogy az ellátási láncot irányító vezetők mire számítanak: a gyártó és a szolgáltató ágazatok növekedésére, vagy azok visszaesésére, illetve stagnálására. A gyártó és a szolgáltató ágazatok gazdasági állapotát egyaránt kifejező barométer, a PMI értéke minden eddiginél alacsonyabb szintre csökkent az euróövezetben, mindössze 31,4 pont volt márciusban. Az 50 feletti PMI érték gazdasági növekedést, míg az 50 alatti visszaesést jelez.
Különösen sebezhetőnek tűnik a szolgáltató ágazat: az erre vonatkozó PMI 24 pontot csökkenve 28,4 pontra esett vissza. Az új megrendelések rekordcsökkenése és a jövőbeli eredményre vonatkozó várakozások, valamint a foglalkoztatásban 2009 júliusa óta tapasztalható legjelentősebb visszaesés egyértelműen arra utal, hogy még sok nehézség vár ránk.

Strukturális változások
A tapasztalatok alapján minden eddigi válság módosította a piaci szereplők magatartását. Ez alól a koronavírussal járó káosz sem lesz kivétel. A várható változásokkal kapcsolatban az Allianz Research tanulmánya a következő öt elképzelést vázolja fel:

Egészségügyi rendszerekbe történő befektetések: Több éve tartó mellőzésük után az egészségügyi rendszerek ismét előtérbe kerülhetnek, mivel a vírus miatt hangsúlyossá válik a megbízhatóbb közegészségügyi rendszerek iránti igény.
Kína jelentősége: A koronavírus az ázsiai óriást érintette a legkorábban. A járvány által megtépázott ország kezd talpra állni, ráadásul segítséget nyújt a vírus többi epicentrumának, és szakértelmével is támogatja őket. Ez az esemény megerősíti Kína világgazdasági jelentőségét.
Globalizáció helyett lokalizáció: A vírus terjedésekor az országok bezárkóztak, és számos vállalkozás hatalmas csapásként élte meg az ellátási láncot érő hirtelen sokkhatást. Lehetséges, hogy a cégek inkább a saját házuk táján fognak körülnézni az igényeik kielégítése céljából, amikor a hasonló jövőbeli sokkhatások esélyét próbálják majd csökkenteni.
Egyéb kihívások kezelése: A válság megváltoztathatja azt is, hogy hogyan küzdünk meg más nehézségekkel, mint például az éghajlatváltozással, amely szintén exponenciális, valószínűségi, kollektív kihívásként áll előttünk.
Módosulhatnak a befektetési trendek: Kevesen kételkednek abban, hogy a járvány következtében máshogy fogunk dolgozni, vásárolni és utazni. Megváltozhat azonban a befeketítéseink módja, illetve az is, hogy egyáltalán befektetünk-e. Mindez akár új pénzügyi termékek létrehozását is ösztönözheti.

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..