Válságban sem tervez előre a magyarok pénztárcája

A koronavírus digitális hálót vont körénk. Nem volt nehéz az online átállás: a járvány előtti időszakhoz képest ma már többen fordulnak a digitális megoldások felé. A járványhelyzet miatt behúztuk a kéziféket, megfontoltabban költünk és harmadunk hajlandó nagyobb befektetését is elhalasztani. Viszont még egy ilyen mértékű világválság közepette is csak tizedünk tervez előre költéseivel, tehát a kutatási eredmények szerint a magyarok nagy részének pénzügyi tudatossága alacsony szintűnek mondható.

Digitális élet a COVID19 előtt és után
A vírus hatására a napi ügyintézés az online csatornák felé terelődött, szinte mindenhol tetten érhető a digitalizáció. Nagyságrendileg a lakosság harmada igyekszik a korábbiak helyett más megoldást használni: a postai sorbanállás helyett online csekkbefizetést, személyes helyett online vagy telefonos ügyfélszolgálatot, applikációkat, ügyfélkaput és internetbankot használni, kevesebb készpénzt felvenni és gyakrabban bankkártyával fizetni. 1 Sőt mivel a járványidőszakban kötelező lett a digitális életforma, többen kezdtek el használni olyan digitális eszközt és szolgáltatást, amit korábban nem vagy már régen használtak. A Cofidis Hitel Monitor januárban és májusban is felmérte a nyitottságot és továbbra is a lakosság harmada elutasító az online hitelügyintézéssel kapcsolatban. Egy tendencia ugyanakkor kirajzolódik: egyre kevesebben említik az adatlopás veszélyét, mint számukra gátló tényezőt. Tehát ez a változás az online hitelfelvétel biztonságosságának megítélése szempontjából is kedvező fejlemény. A januárban mért adatokhoz képest közel 10 százalékkal kevesebben tartanak attól, hogy sok a kockázat, a hibalehetőség az új, innovatív szolgáltatásokban. A digitális átállás egyaránt pozitív és negatív érzéseket is keltett: 60 százalékunk kényelmesnek élte meg, nem találta annyira bonyolultnak, rájött mennyi időt spórol vele. De a magyarok fele még mindig úgy érzi, őt ez az egész nem érinti, amit tudott személyesen intézett, alig várja, hogy visszatérhessen a régi csatornákhoz.

Visszafogott költések
A lakosság harmada étteremre, ételrendelésre, tömegközlekedésre, ruházati cikkekre, szórakozásra, szépségápolási szerekre, kezelésekre mostanában tudatosan nem költött. Nincs eltérés jövedelemi csoportok szerint, vagyis a maga szintjén mindenki igyekezett spórolni, anyagi helyzettől függetlenül. A legerősebb pénzügyi reakció, ami a lakosságot jellemezte az a megtakarításra való erőteljes törekvés volt. Kétharmadunk valamilyen költését visszafogta, ez a jómódúbbakra és a szerényebb jövedelműekre hasonló mértékben igaz. 20 százalékunk olyan nagyobb költést tolt el, mint TV vagy háztartási gép vásárlása. De ugyanilyen arányban előre hoztuk bizonyos otthoni időtöltéshez és munkavégzéshez kapcsolódó eszközök megvásárlását: ilyen volt a laptop és az okostelefon. 2 Kisebb arányban, de volt, aki hozzányúlt más célra félretett pénzhez (13%) és volt, aki kölcsönkért családtagtól, baráttól (6%). A vírushelyzet miatt egyelőre kevesen tettek vagy terveznek jelentős módosítást életvezetésükben. Másodállás vállalása és munkahely váltás a legjellemzőbb változtatás, ez a lakosság tizedét érinti, kiemelhetőek a budapestieket, akiknek pedig egynegyedét.

Elhalasztott hiteltervek
A lakosság 15 százaléka tervezett valamilyen hitellel – lakáshitel, személyi kölcsön, áruhitel – ők egyelőre nem mondtak le a felvételről, de azért a halasztás mellett döntöttek. Akinek pedig jelenleg van hitele, az is inkább fizetné tovább, vagyis a lakosság fele nem élt a moratóriummal. 3 A Cofidis még ennél is nagyobb arányt tapasztalt: „Az előzetes várakozások ellenére jóval magasabb arányban, az ügyfeleink mintegy 65 százaléka fizeti tovább a törlesztő részletét.” – foglalta össze az első moratóriumos hónap statisztikáit Holló Bence, a Cofidis vezérigazgatója. A fizetési hajlandóság ellenére a pénzügyeink előre tervezése mégis távol áll tőlünk. Hiába egy világválság, még ez sem vesz rá minket tudatosabb pénzügyi tervezésre. Alig több, mint tizedünk végzett a járvány alatt pénzügyi kalkulációt a következő időszak kiadásairól-bevételeiről. A vírushelyzet idején a pénzügyi kérdésekben való tájékozódás viszont felélénkült: harmadunk figyeli a TV, rádió és a sajtóhíreket, portálokat, kormányzati bejelentéseket. A pénzintézetek weboldalait 20 százalékunk olvassa, sőt a budapestiek körében ez az arány már közel egyharmad. De azért még mindig van egy erős egyharmad, aki úgy véli, őt ez nem érinti, egyszerűen nem tájékozódik.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .