Mit sem ér a pénz kultúra nélkül

Finanszírozás van a hazai startup ökoszisztémában, de ez önmagában nem ok az örömre. A vállalkozói kultúra és a teljes startup ökoszisztéma fejlődése nélkül ugyanis a források nagy része veszendőbe megy – derül ki a BGE Budapest LAB szakértői interjúkra épülő kutatásának friss eredményeiből.
A vállalkozói kultúra fejlődésére a LAB korábbi kutatásainak eredményei szerint több szempontból is szükség van. A vállalkozói lét nem igazán vágyott karrierút – a szülők inkább miniszterelnöknek, mint a következő Steve Jobsnak álmodják a gyermeküket, az egyetemisták jelentős többsége pedig még a közszférában is előbb helyezkedne el, mint hogy vállalkozást indítson. De a hazai közegre jellemző bizalmatlanságnak is változnia kéne, az ötletek megosztásától való félelem ugyanis megnehezíti a startupok számára a korai validálás lehetőségét.
A valódi startup ökoszisztéma kialakulásának feltétele a társadalom által egyértelműen érzékelhető, pozitív és sikerorientált vállalkozói kultúra megléte a szakértők egyértelmű többsége szerint.

A kultúra nehezen és lassan változik, bizonyos elemeiben csak generációkon átívelően fejleszthető. Ugyanakkor a szakértők látnak pozitív jeleket és sikereket is, amelyekre alapozva – főként a fővárosban – akár ugrást is elképzelhetőnek tartanak.
Külső tényezőként a szakpolitika és szabályozás (policy) révén a mindenkori kormányzat stratégiai és operatív tevékenysége alapvetően befolyásolja azt, ahogyan egy startup ökoszisztéma létrejön és fejlődni képes. A Budapest LAB kutatásában nyilatkozó szakértők szerint ezen a téren – bár még az út elején járunk – megvannak az alapvető feltételei egy életképes ökoszisztéma kialakulásának. A további fejlődéshez a továbbra is létező operatív, jogszabályi szintű akadályok (elsősorban a csőd-, és felszámolással, vagyis az újrakezdéssel kapcsolatban) lebontása lenne a legfontosabb. Ez egyébként a kultúrafejlesztés szempontjából is fontos lenne, mert a fejlődő ökoszisztéma érdekében alapvetően kéne megváltoznia a hazai bukáskultúrának – jobban mondva annak hiányának.

Lukas vödör?
A fenti kulturális és szabályozási nehézségek esetén hiába hatékonyabb a többi, dinamizáló jellegű elem a hazai ökoszisztémában, az nem lesz képes fenntartható növekedési pályára állni, és az erőforrások nagy része veszendőbe megy.
Ennek fényében nem olyan meglepő, hogy a szakértők az ökoszisztéma legkevésbé fontos elemének tekintik a pénzügyi környezetet. Annak ellenére, hogy jelenleg itthon a finanszírozás van a legerősebben fókuszban. Természetesen a pénz fontos, de mint a Budapest LAB korábbi, a startupok növekedését vizsgáló kutatásából kiderült, a befektetők bevonásának sokkal inkább a cégek későbbi életszakaszában lenne jelentősége. A kétségtelen forrásbőség a szakértők szerint nem jelent automatikusan hosszú távon pozitív hatást. A kutatásban megkérdezett szakértők elsősorban az „okos pénz” jelenlétét hiányolják, és a túlzott állami szerepvállalásból adódó esetleges problémákat vetik fel.

A jelenlegi finanszírozási környezet lehetővé teszi, hogy számos startup későn, vagy akár egyáltalán ne mérettesse meg magát a piacon – holott valódi életképességüket ez bizonyítaná. Az egyéb fejlesztő funkciók hiányában pedig a kihelyezett pénz sem tud megfelelően hasznosulni, hiszen a cégek nincsenek felkészülve a befektetők fogadására, nem értik a kockázati tőke működését. Így történhet meg például – ahogy a fent említett kutatásban elhangzott –, hogy egy startup a harmadik befektetői ajánlatot is elutasítja, mert megijed, hogy konkurens cégek is vannak a portfólióban.
Más oldalról viszont a könnyen elérhető forrás mégis különösen fontos a hazai közegben, mert a magyar startupperek háttere és korábbi megtakarításai általában nem teszik lehetővé a hosszabb, bevétel nélküli időszakok áthidalását. A befektetőknek tehát az alapítók megélhetését is finanszíroznia kell a vállalkozás fejlesztése mellett.

Sok mentor a jó mentor?
Egyetértés van abban, hogy a támogató környezet erős, köszönhetően az elmúlt években indult számos mentorprogramnak, széles körben rendelkezésre álló inkubátor és akcelerátor szervezeteknek. Arról azonban megoszlanak a vélemények, hogy ez mennyire jó hír. Egyes szakértők szerint e kiterjedt, könnyen elérhető támogatási rendszer elértékteleníti a szakértői támogatást, valamint hatására a startupok hajlamosak elkényelmesedni, önállóan életképtelenné válnak. A támogató környezet fejlesztése ugyanakkor hosszú távon jól használható alapot jelenthet az ökoszisztéma számára, mivel a nemzetközi kutatások szerint a vállalkozások támogatásának két leginkább hatékony és eredményes formája a mentorálás és az inkubáció.

Üzleti tudás nélkül nem megy
Központi jelentősége van a startup ökoszisztéma esetében a vállalkozói, üzleti tudás és készségek fejlesztésének is. A LAB kutatásai szerint, ha az alapítói körből hiányzik az üzleti kompetencia, az akár teljesen megakaszthatja egy egyébként ígéretes startup fejlődését is. A kompetenciafejlesztésben dolgozó szakértők szerint látszik már előrelépés, a piaci bevezetésben dolgozó interjúalanyok viszont egyelőre meglehetősen negatívan látják az ökoszisztéma állapotát ebből a szempontból. A formálódó „nagyvárosi elit” startupper rétegben pedig van, aki húzóerőt, mások inkább egy szakadék megnyílásának első pillanatait látják.

A túl kicsi, túl nagy piac
A korábbi kutatások egyértelműen mutatják, hogy a valódi növekedéshez – sőt, sok esetben a túléléshez – elengedhetetlen a nemzetközi piacra lépés. Ugyanakkor a hazai piac – mint az ökoszisztéma egyik alapvető eleme – elég nagy ahhoz, hogy egy induló cég számára magában is vonzónak tűnjön. Bár a kizárólag belföldi piacra célzó cégek hosszabb távon nem startupok, hanem becsülettel működő kkv-k lesznek, szerepük nem kevésbé fontos. Így a „gondoskodó” vállalkozásfejlesztési ökoszisztémát támogató, kormányzati hátterű szakértők nagyon fontosnak tartják a hatékony, átlátható és elérhető belső piacok létét és a hazai piac problémáinak megoldását is a nemzetközi orientáció erősítése mellett.

A legkisebb gyerek a kedvenc gyerek
Fontos szem előtt tartani azt is, hogy más fókuszú és jellegű szakmai támogatás, pénzügyi környezet, képzés, vagy akár szabályozás támogatja leginkább egy ötlet fázisban lévő startup fejlődését, mint egy stabilizációs, vagy aktív növekedési fázisban lévőét. A szakértők szerint a hazai ökoszisztéma jelenleg „ontja magából” a kezdeti fázisú startupokat, amelyek számára rengeteg támogatási, finanszírozási lehetőség áll rendelkezésre. Ugyanakkor nem képes megfelelő környezetet biztosítani az érett fázis eléréséhez. A növekedési, vagy az ún. „exit” fázisban lévő cégek csak nagyon korlátozott figyelmet és támogatást kapnak. Pedig például a mentori segítség a LAB kutatása szerint nem csak a kezdeti fázisban, hanem később, a piaci terjeszkedés során is fontos lenne.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .