A MEKH tevékenysége ezer szállal kapcsolódik a klímavédelmi törekvésekhez

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) által felügyelt és szabályozott ágazatok révén tevékenységünk ezer szállal kapcsolódik az éghajlatváltozás szaktudományok által is kutatott területeihez. A probléma komplexitásából adódóan, hosszú távú megoldásként a társadalmi és gazdasági élet minden területén szemléletformálásra van szükség. A Hivatal szeretne példát mutatni és élen járni a környezetünk megóvásában, valamint részt vállalni az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó feladatok megoldásában – mondta Horváth Péter János a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) elnöke az Első Országos Interdiszciplináris Éghajlatváltozási Tudományos Konferencián hétfőn.

Az Éghajlatváltozási Tudományos Testület (HuPCC) konferenciája az első olyan, a témával átfogóan foglalkozó tanácskozás, ahol a területet kutató szakemberek, tudományos műhelyek az üzleti, a civil és az állami szféra képviselőivel közösen vitathatják meg a klímaváltozás aktuális kérdéseit és káros hatások mérséklését elősegítő megoldásokat.

Horváth Péter János előadásában rámutatott, hogy a MEKH feladatából adódóan az éghajlatváltozással kapcsolatos kérdések zömével hatósági valamint szakpolitikai támogatói kapcsolatban áll. A Hivatal felügyeleti tevékenysége kiterjedt a földgáz és villamos energia, a távhő és a víziközmű-szolgáltatás ágazatain túl a hulladékgazdálkodás területére is, amelyek tevékenysége jelentős hatással van a környezetünkre és a klímaváltozás folyamataira – tette hozzá.

Felelős hatóságként minden szabályozói döntésünk során alaposan mérlegelnünk kell a döntések környezetünkre gyakorolt hatásait is. A célunk a fenntarthatóság, a természeti értékek megóvása, és az, hogy a következő generáció számára is élhető környezetet hagyjunk magunk után – jelentette ki előadásában a MEKH elnöke.

Horváth Péter János a MEKH klímavédelemmel kapcsolatos feladatait és eredményeit ismertetve elmondta, hogy a Hivatal támogatja a zöld távhőrendszerek kialakítását, a biomassza, a biogáz és a geotermikus energia fűtési célra történő hasznosításának a növelését, továbbá a környezetbarát közlekedés előmozdítását.

Zajlik az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer bevezetése, amelynek lényege ösztönözni a szolgáltatói oldal energiahatékony beruházásait, amivel 2030 végéig évi 7 PJ energiamegtakarítás érhető el a lakossági és vállalati végfelhasználói árak hosszú távú stabilitásának megőrzése mellett – tette hozzá az elnök. Mint mondta, a fogyasztói oldalon ez a működési modell a végső energiafelhasználás mérséklődésével a költségek csökkenését is eredményezheti.

Az elnök emlékeztetett, hogy hazánk a Nemzeti Energia- és Klímatervben vállalta, hogy az ország végső energiafogyasztása 2030-ban nem haladja meg a 2005-ös értéket. Ez egy nagyszabású cél, azonban ha figyelembe vesszük, hogy a technológiai fejlődés, az újabb és újabb gyáregységek, üzemek létesítése, továbbá a fogyasztói szokások alakulása az energiafogyasztás növekedését eredményezi, akkor belátható, hogy a végső felhasználás csökkenéséhez jelentős energiahatékonysági javulás szükséges – hívta fel a figyelmet.

Magyarország az elmúlt években jelentős lépéseket tett a klímacélok elérése érdekében. 2021. januári teljes primerenergia-felhasználásunk 28 százalékát klímasemleges energiahordozók biztosították, ez az arány a villamosenergia-termelésben ugyanebben az időszakban közel 60 százalék. A nukleáris energia és a megújuló energiaforrások együttesen tették lehetővé, hogy energiatermelésünk több mint felének mára nincs a klímát károsító kibocsátása.

A villamosenergia-termelésben a megújuló energiaforrások részaránya dinamikusan nő. A háztartási méretű napelemek teljesítőképessége a 2015-ös 128 megawattról (MW) tavaly szeptember végére 640 MW-ra emelkedett, ami öt év alatt ötszörös növekedést jelentett. A Hivatal 2020. szeptember végén 79 681 háztartási kiserőművet tartott nyilván, amelyek közül 65 140-et természetes személyek telepítettek – ismertette Horváth Péter János.

A növekedési tendencia még erősebb volt a háztartási méret (50 kW) feletti naperőművek esetén – folytatta az elnök. Ezeknek az erőműveknek a beépített kapacitása az elmúlt öt évben ötvenszeresére nőtt, a 2015-ös 25 MW-ról 1208 MW-ra. A háztartási méretű és háztartási méret feletti erőművek összesített kapacitása 2015-ről 2020. szeptember végére több mint tízszeresére, 153 MW-ról 1848 MW-ra emelkedett.

Ahhoz, hogy a globális felmelegedés mértékét 1,5 -2 Celsius-fokos növekedés alatt tudjuk tartani, új működési modellekre, további fejlesztésekre és technológiai innovációkra is szükség van – hívta fel a figyelmet Horváth Péter János. Az előttünk álló tiszta energiaátmenet megvalósítása, amely az energiarendszerek teljes dekarbonizálását tűzte zászlajára, a hőhasznosításban, az iparban és a közlekedésben is nagyobb szerepet szán a megújuló alapon termelt villamos energiának – tette hozzá. Az áramtermelés zöldítése, különösen az időjárásfüggő megújuló technológiák egyre növekvő részaránya ugyanakkor jelentős kihívások elé állítja a rendszerüzemeltetőket a kiegyenlítési feladatok tekintetében. A szabályozásban nagy jelentősége lehet a zöld hidrogén célzott felhasználásának is – mondta az elnök.

Horváth Péter János emlékeztetett, hogy a Hivatal aktívan részt vesz a Nemzeti Hidrogéntechnológiai Platform munkájában, illetve kiemelten támogatja azokat a kutatásokat, megoldásokat, melyek a jövő energiarendszereinek hatékony működtetését célozzák. A zöld hidrogén – ami gyakorlatilag zöld áram felhasználásával és víz bontásával készül – felülmúlhatatlan előnye, hogy nem jár szén-dioxid-kibocsátással, hiszen az elektromos áram forrása is karbonmentes. Ma még nagyon drága megoldás, ugyanakkor nemcsak közvetlen üzemanyagként, hanem az energiatárolásban a jelenlegi akkumulátoros, vagy a nagyobb léptékű szivattyús tározós erőművek kiváló alternatívája lehet – mondta a MEKH elnöke.

Horváth Péter János előadásában felhívta a figyelmet, hogy a nemzeti energia- és klímastratégiai célok elérésében mindenkinek aktívan részt kell vennie. A MEKH szabályozói tevékenysége során minden eszközével e célok megvalósulását igyekszik elősegíteni. Hozzátette, célja, hogy a Hivatal példát mutasson és élen járjon a környezetünk megóvásában.

Horváth Péter János előadása hamarosan elérhető lesz a konferencia weboldalán.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .