A NAS fogalma és használata

Az NAS, magyar nevén a hálózati adattároló (Network-Attached Storage) egy olyan tároló, amelyet az otthoni, irodai, intézményi hálózathoz csatlakoztatsz. Ezzel az intelligens adattárolási megoldással lehetőség van a család, a munkatársak állományainak egy tárolón való összegyűjtésére, tárolására. Az NAS méretétől függően egyszerű dokumentumokat, de akár videókat és hanganyagokat is tárolhatunk rajta. Egy NAS ezek mellett pedig számos egyéb funkcióval is rendelkezik, így jelentősen megkönnyítheti az életünket. Az egyik jelentős előny például az, hogy gyakorlatilag felhőtárhelyként is üzemeltethető, azaz akár böngészőből, vagy telefonról is elérhetőek az állományaink, illetve a cégünk fájljai.

NAS vs. nyilvános felhőtárhelyek

Persze felmerülhet benned is a kérdés, hogy minek egy ilyen külön eszközt beszerezni, amikor a Google Drive, a Microsoft OneDrive vagy éppen a Dropbox is ugyanezt kínálja. A válasz persze oldalak tucatjain keresztül kifejthető lenne, de az igazság az, hogy nem ez a célja ennek a posztnak. Természetesen, ami ingyen van, azt meg kell ragadni, de azért vegyük figyelembe néhány hátrányos tulajdonságát ezeknek a tárhelyeknek:

– Egy számodra ismeretlen cég tárolja az adatokat, fájlokat

– Bármikor érheti támadás a szervereket

– Történhet olyan külső vis major esemény, ami miatt elvesznek a fájlok

– Nagyobb tárhelyigény esetén kemény dollárokat és forintokat kell fizetni

Ami a talán a legfontosabb szempont: te megbízol az általad választott jelszóban? Mert ha nem, és még mindig nincs kétlépcsős azonosítás beállítva, akkor bizony igen nagy bajban lehetsz ha illetéktelenek kezébe kerülnek a fájljaid.

A fentiekkel szemben azonban a saját hálózati tárolódat több rendszer is védi: védi az internetszolgáltatód biztonsági beállításai, védi a kapott modem tűzfala, védi a routered tűzfala és beállításai. Végül, de nem utolsó sorban maga az NAS is rendelkezik biztonsági rendszerrel.

Külső merevlemezek és USB tárolók vs. NAS

Az USB pendriveok és külső merevlemezek is nagyon jó találmányok. Sajnos azonban egy hálózati tárolóval (vagy akár egy felhő tárhellyel) már nehezen vehetik fel a versenyt. Az angol „obsolete” szó jut eszébe az embernek, ha azt látja, hogy pendrive-okat osztogatnak. Főleg, amikor csak 4 Gigabájtot adnak, amire egy jobb felbontású film, vagy jó minőségű zene állományok sem férnek már fel.

Hogyan válasszunk NAS-t?

Talán az egyik legsarkalatosabb kérdés! A hogyan, milyen szempontok alapján lehet jó hálózati tárolót választani az egy olyan kérdés, hogy melyik legyen, az a kaszinó online ahol játszani szeretnénk néhanapján! Amikor egy ilyen eszköz kiválasztására kerül a sor, nem szabad csak az árra és a márkára hagyatkozni. Fontos, hogy tudjuk, milyen célra vásároljuk, pontosan milyen szerepet szánunk a készüléknek az irodánkban, otthonunkban. A következő szempontokat érdemes figyelembe venni:

1. Tárhelykapacitás: mivel elsősorban tárolásra fogjuk használni az NAS készüléket, a rendelkezésre álló tárolókapacitás az egyik legfontosabb a tárhely mérete. Egy normál háztartásban vagy kisebb cégnél elég lehet az 1-2 TB kapacitás. Ennél nagyobbat szerezni persze mindig lehetséges.

2. RAID szintek: Egy NAS több lemezzel lesz felszerelve, igaz, van arra is mód, hogy egy, a hálózaton keresztül megosztott lemezzel rendelkezőt vásárol. Azonban a RAID technológiát kiaknázó többlemezes készülékek nagyobb biztonságot nyújtanak. Két lemeznél például a RAID1-el lényegében egymás tükörképe a két egység, így ha az egyik tönkremegy, minden ugyanúgy elérhető a másikról. A RAID 5 általában három lemeznél lép életbe, a RAID 6-al még több lemez alkalmazható, úgy hogy akár kettő is elszállhat, az adatok akkor is megmaradnak a többin.

3. Lemez kiválasztása: amikor hálózati tárolót vásárolsz, két lehetőséged van: veszel egy egyből üzembehelyezhető, lemezzel ellátott készüléket, vagy csak egy „üres” dobozt, amibe külön veszed meg a kompatibilis lemezeket. Házilagos felhasználásra elég lehet a készen forgalmazott készülék, mondjuk 2×500 GB tárhellyel, RAID 1-el szerelve.

4. Funkciók: a funkciók mennyisége és típusa befolyással van az árra is. Mielőtt NAS egységet vásárolsz, tisztáznod kell magaddal, hogy milyen felhasználásra lesz. Ha irodába veszed, akkor olyan készüléket válassz, ami többféle fájlmegosztási funkciót is kínál. Ha pedig szeretnéd a helyi hálózaton kívülről is elérni a fájlokat, akkor FTP beállítással rendelkezőt érdemes beszerezni. Otthoni felhasználásnál általában médiaszerverként üzemel a NAS, amely azt jelenti, hogy gyakorlatilag a lakás bármely részéről elérheted a fájljaidat.

Lezárás

A következtetést elég egyszerű levonni: egy NAS jól jöhet akár otthonra, akár egy kisebb-közepes irodába is. Nagy előnye, hogy könnyen konfigurálhatók, nagy tárhelyet biztosítanak, és hosszú távon jobban megéri, mint egy havidíjas előfizetés bármely felhőtárhely szolgáltatónál. Amiről még nem beszéltünk az az, hogy mennyibe kerül ez a dolog. Egy üres NAS dobozka már 40-50 ezer forinttól elérhető. Ha elég egy lemez, akkor ennél is olcsóbb. A legtöbb hazai forgalmazó nem adja a merevlemezt hozzá, tehát azt úgy kell neked megvenni külön. A legnépszerűbb NAS márkákhoz viszonylag olcsón, általában húszezer forint alatt lehet venni merevlemezt, ami 1 TB kapacitást nyújt.