Téridő-trambulinnal magyarázzák el a gravitációt a Svábhegyi Csillagvizsgálóban

A Svábhegyi Csillagvizsgáló 2019 óta már nem csak kutatóközpontként, hanem a nagyközönség által is látogatható interaktív élményközpontként működik, legfőbb célja a tudomány népszerűsítése. Indulása óta havonta több ezer ember is megtapasztalhatja a Galilei-élményt, vagyis az első távcsőbe pillantás élményét. Az egyre sokasodó események a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) lelkiismeretes csapatának és annak a közel 20 fiatal csillagásznak köszönhetők, akik küldetésüknek tekintik, hogy gyerekek és felnőttek egyaránt megértsék, hogyan működik a gravitáció, vagy miért mindig csak az egyik oldalát látjuk a Holdnak.
A csillagászat népszerűsítésének egyik alappillérét jelentik a csillagászati bemutatók. Ebbe beletartoznak a látogatóközpont eseményei, a kezdő távcsöves tanfolyamok, a nyári csillagásztáborok, továbbá a konkrét csillagászati tehetséggondozás és utánpótlás-nevelés is. A másik alappillér természetesen az online- és médiakommunikáció. A csillagvizsgáló csapata a koronavírus kezdetén nagyon aktív online jelenlétbe kezdett, ahogy ők mondják „elhozták a csillagvizsgálót az embereknek” és ezzel azóta sem álltak le. Novemberben indítják a Galaxis Útikalauz című interaktív, online műsoruk új évadját, csütörtökönként pedig az Élő Csillagászat Kiss Lászlóval műsorban avatják be a nézőket a csillagászat és űrkutatás aktuális eseményeibe. Ezen túl a legizgalmasabb űrkutatási eredményeket, űrszonda-felbocsátásokat szakkommentárral közvetítik élőben, ilyen lesz például a csillagász világot izgalomban tartó James Webb űrtávcső kilövése is decemberben.

Téridő-trambulin, virtuális csillagképtúra
Bár a programkínálat az égboltnak köszönhetően változatos, hiszen évszaktól és holdállástól függően mindig más-más égitestek láthatók az égen, a csillagászcsapatnak nagy tervei vannak még. „Szeretnénk kidolgozni a kamerás objektumkivetítést a bemutatókon, ezáltal a szemünk számára láthatatlan hullámhosszakon is vizsgálhatjuk az égitesteket. Tetőteraszunk távcsőparkjának fejlesztése is folyamatos. Meteoritgyűjteményünket nem csak újabb pompás darabokkal szeretnénk bővíteni, de azok mikroszkópos kivetítésének és vizsgálatának módszereit is fejleszteni szeretnénk. Gyermekeknek szóló asztromatinénk kísérleti eszközparkja is folyamatos fejlesztés alatt áll, legújabb örömünk a téridő-trambulin, mellyel a gravitáció által befolyásolt mozgásokat tudjuk modellezni és végigkövetni. A csak borult időben megtekinthető virtuális csillagképtúránk 2.0-ás verziója most készült el, sok interaktivitással és animációval szimuláljuk a nyári rétre kiülő csillagász élményét, a csillagképektől és a csillaglegendáktól kezdve a kis-és nagytávcsöves látványon át az űrtávcsöves képekig” – mondta el a Svábhegyi Csillagvizsgáló jövőbeni terveit Kiss Áron Keve, ügyvezető, előadó csillagász.

Fiatal csillagászok utánpótlása
A csillagvizsgálóban október 1-4. között is egy hagyományteremtő, 4 napos rendezvény zajlik, a 100 óra csillagászat, mely a Nemzetközi Csillagászati Unió kezdeményezése a csillagászat népszerűsítésére. Ahogy máskor is, így ezen az eseményen is fiatal csillagászok tartanak bemutató előadásokat a látogatóknak. A CSFK részt vesz az Athletica Galactica középiskolásoknak szóló országos csillagászati verseny szervezésében is, mely a csillagászati diákolimpiára válogatja és készíti fel a magyar és határon túli magyar ajkú középiskolás diákokat. Az olimpiai mozgalom sok növendéke örömmel vállal náluk bemutató csillagász szerepet, de sokan felkészítő tanárként, és kutatóként haladnak tovább a megkezdett úton. Kiss László főigazgató elmondása szerint a csillagászati tehetséggondozás és utánpótlás-nevelés nem csak küldetésük része, de működésük egyik legfontosabb fogaskereke is. „Azon dolgozunk, hogy minden érdeklődő rátaláljon a helyére a csillagászat világában: van, aki lelkes távcsöves megfigyelő és tájékozódó lesz, más diákolimpián érmes, megint más csillagászat, vagy fizika szakon tanul tovább, majd alkalmazott területeken teljesedik ki. Sok fiatal csillagászunk válik nemzetközi szinten is elismert kutatócsillagásszá. Az élmény, a csillagos égbolt megismerése közös és összetart”.

Együttműködnek a NASA-val és az Európai Űrügynökséggel is
A Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont a legnagyobb hazai csillagászati kutatóintézet, így számos nemzetközi űrcsillagászati projekt is folyik a Svábhegyen. Számos nemzetközi munkacsoportot vezettek a kutatók a 2009-2018 között működő, NASA-vezette Kepler/K2 exobolygókereső űrmisszióban. Az évtized egyik legfontosabb csillagászati űrprojektjében, a Gaia műhold tudományos programjában is részt vesznek majd, ahol a Gaia mintegy kétmilliárd csillag nagyon pontos pozícióját és mozgását fogja mérni, amiből a Tejútrendszer kialakulásának és fejlődésének története mérhető fel. Emellett a tervek szerint az Európai Űrügynökség (ESA) által koordinált Ariel infravörös űrtávcső a távoli csillagok körül felfedezett exobolygók légkörét fogja vizsgálni 2028-ban. A Kutatóközpont ebben is a legmagasabb szinten képviseli majd Magyarországot, a távcsőbe pedig magyar tervezésű és gyártású alkatrész is kerül majd.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .