Mekkora a hazai startup piac?

Talán elrugaszkodott ötlet a hazai reklámköltést (azaz médiapiacot) összemérni a technológiai startup-ok (Internet, mobil, és hight-tech) piacával? Ilyet még biztosan nem “követett el” senki… Az apropót az IAB-által kiküldött éves reklámköltési adatsor adta. Ezt hasonlítjuk össze a startupok megsaccolható árbevételével és piaci kapitalizációjával. Figyelem az eredmény erősen fikciós!

KIINDULÁS: A MÉDIAPIAC

Íme a héten publikált adatsor a médiapiac és ezen belül is az Internet hirdetési kör nagyságáról:

Persze ebből nem derül ki mennyi a barter (itthon biztos van benne..)

A fentiekben látszik, hogy továbbra is a TV a király, az internet viszont egyre biztosabban jön fel és immár a 3. helyen van (Nagy Britanniában már vagy 2 éve az élen  van). És mennyit is költenek itthon hirdetésre a hirdetők? Íme:

Évi szinten 117%-ot növekedett volna az online költés? Hát... válságban? És a portálok hirdetési helyeit elnézve...

Szóval tavaly az IAB szerint 27,27 milliárdos online hirdetési piac volt. Ebben vélhetően benne van a PPC (Google is), de talán érdemes levonni 10 %-nyi összeget barter gyanánt. (Anno volt egy internetes cég, aki arról volt híres, hogy nagy barter számokat vallott be és ezzel deflálálta az ilyen listákat… most is a piacon van még, anno az iWiW után futott be…) Tehát valójában kb. 25 milliárdos lehet a hazai online hirdetési piac.

UPDATE: Novák Péter pontosította a bejegyzésünket és jelezte, hogy a fenti 27.2 milliárdban nincs barter, azaz ezt az értéket lehet alapul venni. Illetve a részletes adatok itt érhetőek el: IAB PDF LETÖLTÉS

FELTÉTELEZÉS: A STARTUP PIAC

A hazai startup piacra nem készül még semmi felmérés, tehát az itt következő számok csupán egyéni fejtegetés részei és pletyka szintű adatokra épülnek. Három nagy bevételi körből tudjuk az adatokat megsaccolni: (1) azon startup cégek, amelyek a nemzetközi piacon fejtik ki tevékenységüket, de várhatóan ebből valami itthoni árbevétel formájában is lecsapódik (pl. Docler Holding, Ustream, Prezi, Colorfront stb)  (2) induló és tőkéhez jutott startup cégek, amelyeknek inkább a potenciális árbevételi képességüket látjuk a tőkeképességük és kapatalizációjuk nagyságában (3) azon cégek, amelyek a Szilícium Valleyben szintén furcsa mód a Startup-ok között vannak nyilvántartva és itthonról visznek ki árbevételt (lásd Facebook, Youtube, mint Google tulajadon, és talán a Google is, bár erről viták vannak)

Mint látjátok ez a hármas vizsgálat fölöttébb megkérdőjelezhető és egyáltalán nem szakszerű! Ez nyilvánvaló, azonban más adatokból egyszerűen nem lehet a hazai startup piacot felmérni, tehát fikciós jelleggel (!) fogadjuk el ezt a vizsgálati alapot. Ha ezt elfogadjuk, akkor kb. ez a kép áll össze:

1 – Nemzetközi piacról bevétel termelő startup-ok: ebben a Docler Holding a pletykák szerint kb. 50 milliárd (és ez sejthetően itthonra folyik be), a Prezi-com pár száz milliós lehet (lásd most érték el a 2 milliomodik felhasználójukat és informális értesülések alapján állítólag nullszaldósok is). A Colorfrontnak, az IndexTools-nak, a Ustream-nek, és a LogmeIN-nek komoly USA-beli bázisa van, sőt utóbbi a Nasdaq-on is jelenlévő cég. Tehát ez utóbbiak várhatóan nem itthon realizálják az árbevételüket, inkább csak fejlesztői bázist és thinktank-et tartanak fenn. És remélem, nem hagytam ki senkit… Tehát összesen egy kb. 51 milliárd forintos évi bevételi nagyságrendről beszélünk.

Nagy kedvencem, a Ustream -íme a legújabb bemutatkozó videójuk:


Video streaming by Ustream

2 – Seed fázisú startup-ok: A Jeremie alapok tavaly helyezték ki az első befektetéseiket, és a Startup Underground Konferencián elhangzott kerekasztal beszélgetésben a moderátor kérdésére a jelenlévő összes jeremie-s vezető elmondta, hogy kb. mennyi a befektetési értékük. Ebből gyors fejszámolással anno a helyszínen kihoztam, hogy jobb esetben is kb. 20 %-át költötték / helyezték ki a rendelkezésükre álló 30 milliárdból. Tehát ez kb. 6 milliárd forintos pénzállományt, kapitalizációt jelent éves szinten. (A beszélgetés videóját hamarosan publikáljuk és kitesszük majd ide is, hogy ellenőrizni lehessen)

3 – Reklámköltésben NEM megjelenő hazai reklámbevételek: Mint köztudott a hazai Google, Facebook, Youtube bevételek egyrészt a Google írországi számlájára futnak be (és itthon nem is adóznak tudtommal), illetve a Facebook USA-beli számlájára futnak be. Ha az Origo éves árbevételi szintje 4-5 milliárd forintos lehet, akkor a hazai (titkos) nézettségi statisztikát vezető Google-Youtube-Facebook tandem hazai árbevétele személyes saccolás szerint összesen elérhetp az kb. 5 milliárdos éves árbevételt. Tehát ez a harmadik számsor, amit hazai startup árbevételként kezelhetünk.

ÖSSZEFOGLALÁS: DUPLA AKKORA STARTUP-TÉR

Tehát a nagyon fikciós és erőltetett kalkuláció alapján a hazai online reklámpiac reálisan 25-27 milliárdos éves költésével és piaci nagyságával szemben áll a startup fejlődő üzleti ökoszisztéma. Ennek nagysága a nemzetközi piacról árbevételt hazánkba hazahozó cégekből, és az újonnan piacra lépő startup-ok (pl. Jeremies befektetések) kapitalizációjából áll össze. Plusz még hozzá tehetjük a Google-Youtube-Facebook páros által “kivitt” pénzeket. Tehát utóbbi startup világ összesen (és fikciósan) kb. 62 milliárdos piaci nagyságrendet, kapitalizációt jelent éves szinten.

KONKLÚZIÓ

Azaz az egyik oldalon egy kb. éves 25-27 milliárdos online reklámköltési nagyság, a másik oldalon pedig a kb. duplája, azaz 62 milliárdos startup ökoszisztéma kalkulálható. Mindkettő erős növekedésben van.  A kettő között a fő különbség, hogy a hazai online reklámpiac jól strukturált, a startup világ pedig alig épültmég fel itthon. A reklámpiacon adottak a szakmai szervezetei (pl. IAB, MRSZ Online tagozat), adottak a szakmai sajtóorgánumai (pl. Kreatív, Médiapiac, rengeteg szakblog) és adottak a nagy nemzetközi hátterű médiacégek, mint a piac egyik tőkeerős szereplői (pl. Ringier-Axel, Sanoma, T-s Origo) és adottak a startup körből kinőtt médiavállalatok (pl. Index, Ingatlan.com). (Ez utóbbiak a Szilícium völgyi terminológia szerint ugyanúgy startup-nak számítanának még…) Ja és rengeteg – inkább hazai networking – több száz fős konferencia szól róla: Internet Hungary, Média Hungary stb.

Ellentétben az online médiában a startup ökoszisztéma itthon még csak születőben van. Hiszen vannak már szakmai szervezetek (pl. Innostart, Magyar Spinoff Egyesület stb) és van már néhány konferenciája (pl. StartUP Underground, EPC, Startup Weekend). Ami még nincs szakmai sajtóorgánuma, blogja (talán az INSIDER az lehet majd?) és a cégek megfelelő hazai megjelenése. Ezek a nagy volumenű cégek ugyanis a hazai piacon alig artikulálnak, egyelőre csak kisebb próbálkozásokat tesznek a hazai ökoszisztéma építésében.

A JÖVŐ

Tehát utóbbi területen még rengeteg szakmai teendőnk van! A startup világ szereplői és világpiaci háttér is adott már itthon, csak tanulnunk kell és építkeznünk. Úgy tűnik,hogy a hozzá szükséges tőke és pénz is jelen van, hát akkor hajrá! Épüljön a startup ekoszisztéma, ahogy a reklámpiac is szépen kiépült itthon.

4 thoughts on “Mekkora a hazai startup piac?

  • 2011. április 21. csütörtök at 22:27
    Permalink

    Szerintem amíg egyáltalán nincs stratégia a startupok támogatására, addig nagyon nehéz befektetőre találni. A startupok többségénél ezek mellett nincs elegendő pénz arra, hogy bármilyen módon bemutatkozzanak a leendő felhasználóiknak. A startup-környezet komoly fejlődéséhez nagyon komolyan oktatni kellene a fejlesztőket. Sokan azt gondolják most is, hogy a szájról szájra terjedő információ terjedés elegendő a sikerhez. Ezzel szemben egyértelmű, hogy a nemzetközileg is elismert startupok sikere pontosan a hatékony stratégiájuknak köszönhetik.

    Reply
    • 2011. április 22. péntek at 10:25
      Permalink

      Igen, az oktatás fontos. De előtte talán ha létrejön itthon is megfelelő startup ökoszisztéma, akkor egymástól is tanulhatunk.. Ebben a blogban is lenne egy ilyen rejtett cél :-))

      Reply
  • 2011. április 22. péntek at 20:15
    Permalink

    Csaba, ahogy írtam emailben: alapvetően szerintem téves a startup definíciód. Magyarul: induló vállalkozás. Nekem (és a szakirodalom is ezt támasztja alá) a start up egy vállalati életfázis, ide tartoznak azok a vállalkozások, amelyek szervezetileg már léteznek vagy megalakulás alatt állnak, a csapatuk kialakult, van egy késztermékük vagy termékfejlesztés fázisában járnak, a piacra léptek vagy már árbevételt is termelnek. Az, hogy meddig, azaz 50 vagy 100 M Ft árbevételig induló egy cég, és hány éves koráig tekinthető annak, abban nincs megegyezés. Akiket behivatkoztál, már vagy nagyvállalatok (pl. Docler csoport 500 alkalmazottal), vagy túl vannak az indulás szakaszán rég, felvásárolták őket vagy középvállalattá nőttek.

    Attól, hogy valamelyik cég internettel, informatikával, telekommal stb. foglalkozik, vagy technológiai alapú, még nem startup. Azaz nem a cég tevékenysége, innovatív mivolta határozza meg a startupságot, hanem az életciklusa.

    Külön csoport az “örökös startupok”, akik 10 éves múlttal is 5 M Ft árbevételt termelnek. Ők sem startupok, hanem mikrovállalkozások, vagy kényszervállalkozások.

    Reply
    • 2011. április 22. péntek at 21:23
      Permalink

      Tokhal, igen, értem én és nagyon igazad van, de vmi deffinició váltás történt a Valley-ben… a startup, mint fogalom alatt emlegetik ugyanúgy a Google-t, a Facebook-ot és akár a GroupOn-t is, holott utóbbi is már simán level “C”-ben van. Sőt röhej, mert én a startup fogalmát legalább addig használnám amig tőzsdei cég nem lesz, de maga a Google is benevez startup versenyre. Ezt miként magyaráznád? Hiszen a Google már simán tőzsdei cég… jó lenne ezt megfejteni, de most ez a gyakorlat, miért?

      Reply

Hozzászólás a(z) Turcsán Tamás bejegyzéshez Kilépés a válaszból

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..