Megírjam vagy ne?

Egész nap azon gondolkoztam, hogy ezt meg lehet-e írni vagy nem? Van egy Jeremie-s tőkealap, aki a hozzá forduló startup-okat eljuttatta egy EU-s pályázatra és utána jutalékot kért érte.  Most ez helyes vagy nem?! Jaj!

tumblr_m6ycqncwSl1qbgv65o1_500Kaptam hét új projektet inkubációra, hogy foglalkozzak velük és coaching-oljam őket és meglepő dolgokat kérdeztek tőlem az induló projektek. Az elsőnél még nem volt gyanús, de a másodiknál már nagyon furcsállottam a dolgot. Az történt ugyanis, hogy a nevezett Jeremie-s tőkealap felhívta a figyelmüket egy pályázatra, amin sikerrel nyertek is. Aztán mikor megnyerték a pályázatot, akkor megkapták a “számlát” csaknem 20 százalékos sikerdíjról! És elszörnyedtem, amikor ezt elmondták! És én nem akartam hinni a fülemnek és szememnek! Mert a számlán még nem is a pályázatíróknál alkalmazott 2-8%-os sikerdíj, hanem 20%-os jutalék szerepelt.

Maguk a startup-ok, akik ezt mondták / mutatták, arról kérdezték a véleményemet, hogy ezt most ki kell-e fizetniük vagy nem?

Hát én azt tanácsoltam, hogy nem szabad kifizetniük. Mert egy közösségi pénzt használó befektető társaság nem közvetíthet másik közösségi (=EU) dolgot és mindezért szerintem nem kaphat jutalékot vagy bármi sikerdíjat. Ez számára, mint befektető társaság számára szerintem “összeférhetetlen”. Vagy nem?

tumblr_lzf24nd9pi1r1yeloo1_500Ezt persze furcsa kimondani, mert én is ilyen jutalékból plusz sikerdíjból élek. Mondjuk nem közösségi (=EU) pénzből, hanem abból, ha piacilag sikeres vagyok és fizet egy tőkét megkapó startup, akkor tudok újaknak tanácsot adni. Ilyen egyszerű. Piacilag. De amikor mindezt egy tőkealap teszi, akkor valamit nem értek. Hiszen az én szememben a tőkés és a befektető a legjobb projekteket keresi és nem közvetít, nem kér sikerdíjat. Hanem befektet. Legalábbis én eddig így gondoltam.

Aztán teljesen meglepődtem, amikor a fenti két startupból az egyik azt is mondta, hogy ő bizony ezt a díjat inkább kifizetné, mert sikerült neki “tényleg a pályázat” és a “gentleman agreement” alapján ezt kell tennie. És mert azt mondták neki, hogy ezután szívesen fektetnének bele, tárgyaljanak majd róla. – és főleg ez utóbbin lepődtem meg.

tumblr_lpse7mNJ621qksiu6o1_500Mert okés, és értem, hogy sikerdíjat adna annak aki segít neki. De azt már végképp nem értem, hogy a nevezett befektetőnek nem érdeke befektetési célból ingyen segíteni a legjobb hozzá forduló projekteket. Hiszen mégha éppen nem tud befektetni, akkor is nagy érdem, ha segíti tanácsokkal, ötletekkel a hozzáforduló seed-ügyeket. Hiszen azok fejlődve – majd a segítséget meghálálandó – egészen biztosan később hozzá fognak fordulni befektetésért és nem a konkurens befektetőhöz. Vagy rosszul gondolom? Tehát ennek a befektetőnek inkább az lenne a célja, hogy a sikeresen fejlődő, és más támogatáshoz (pályázathoz) hozzájutó legjobb cégeket ő maga kapja meg. Tehát ez nem a projekt érdeke, hanem valójában a befektető hosszú távú érdeke! Vagy mégsem?

Hát én már teljesen megzavarodtam! És bocsánat, hogy ezt megosztottam Veletek. De ebben teljesen tanácstalan vagyok, és nem tudom, hogy ilyesmiről szabad-e nyilvánosan beszélni? Vagy mindezt csak én “spirázom” túl?

Hát ez történt a napokban… Remélem, ez eseti ügy volt és véletlen eset, amely csak egy félrelépés és véletlen folt a hazai startup ökoszisztéma fejlődésében. Ugye? Biztassatok légy szíves!

(Fotók ismét a vintage kollekciómból, remélem, még bírjátok) 

Kapcsolódó posztok:

A bejegyzés kategóriája: Kutatás
Kiemelt szavak: , , , , .
Közvetlen link.

10 hozzászólás

  1. Rumata hozzászólása:

    Szerintem nagyon egyszerű a dolog.

    Ha a megnyert pályázatban van egy olyan elszámolni kívánt költségtételt, hogy “20% sikerdíj”, akkor bizony fizessék ki. Mert akkor nyilvánvaló, hogy volt előzetes megállapodás.

    Ha viszont nem terveztek be a pályázatukban ilyen címen ekkora összeget, akkor nyilvánvaló, hogy szó sincs “gentlemen’s agreement”-ről.

    Tehát lehet nagy ívben beinteni a kockázati tőkealapnak.

    Azt pedig végképp el lehet feljeteni, hogy egy olyan gátlástalan rablót, aki 20%-ot kér a semmiért (ejtsd: baráti tanácsért), kockázati tőkebefektetőként elfogadjanak.

    Semmi oka sincs a startupnak arra, hogy egy ilyen “megállapodás” érvényességét elfogadja.

    Ha pedig szóban tettek valami erre utaló ígéretet, akkor közöljék, hogy az időközben megváltozott körülmények miatt az ígéretüket érvénytelennek tekintik.

    A megváltozott körülmény pedig az, hogy időközben rájöttek: a befektető hülyének nézte őket :-)

    Vagy jogi nyelven körülírva: a feltűnően aránytalan ellenszolgáltatásokat tartalmazó, vagyis az egyik fél erőfölényével vagy a másik fél tájékozatlanságával visszaélve kötött megállapodások a feltűnő aránytalanságra való hivatkozással bármikor felmondhatók.

    Egy ilyen felmodás esetén a kockázati befektető csak a megállapodásban rá háruló, és általa elvégzett tevékenységek költségét követelheti.

    Tehát gondolom kb. két kávé árát, és kb. két telefonálás percdíját.

  2. Rumata hozzászólása:

    Amúgy tényleg nem volna rossz, ha valaki “véletlenül” elkottyantaná az illető kockázati befektető nevét.

    Hiszen bőven megérdemli a publicitást.

  3. Rumata hozzászólása:

    Amúgy KÖZVETÍTÉSÉRT valóban szokás sikerdíjat, jutalékot fizetni.
    De a közvetítői díj még akkor is csak 10%-ig szokott felmenni, ha mindent a közvetítő bonyolít.
    Ügyintézés nélküli közvetítésért viszont még siker esetén is legfeljebb 1-5%-ot szokás fizetni.

    Az viszont, hogy a tőkebefektető felhívja a startup figyelmét egy pályázatra, még közvetítésnek sem nagyon nevezhető.
    Hiszen egy nyilvánosan hozzáférhető, közhasznú információ közléséről van szó, amihez a tőkebefektető semmiféle “hozzáadott értéket” nem tett hozzá.
    Akkor pedig a jog szerint nem is kérhet érte pénzt.

    Sikerdíjat pedig végképp nem.

  4. neduddgi hozzászólása:

    A konkrét esetet nem ismerem. Az ötcentesem:
    – Az üzleti életben egy 20%-os sikerdíj arról szól, hogy valaki úgy hoz nekem üzletet, hogy aktív munkát végez benne és közvetlen ráhatása van arra hogy az üzlet létrejöjjön. Go figure.
    – Ha a pályázat beadása előtt tisztázták szóban, hogy 20% lesz a sikerdíj, akkor teljesen jogosnak érzem, hogy gentlemen’s agreement alapján ezt kifizessék.
    – Lehet, hogy az információk nem pontosak. Ha ez az a pályázat, amire gondolok (startupos ROP), akkor lehet, hogy a kérés az volt, hogy a startup fontolja meg az adott tőkebefektetőhöz kapcsolódó tanácsadó cég megbízását a kötelezően elköltendő startuptanácsadás kapcsán (azaz ténylegesen kap a startup értéket a pénzért, nem egyszerű jutalékról van szó). Ez utólag szóban elmesélve lehet hogy pontatlanul ment át.
    – Ugyanitt: még olyan esetben is, amikor nem is VC súgta a pályázatot, lehet előnyös egy cool VC közelében levő tanácsadó céget behozni a projektbe (pláne ha muszáj valakit), nyilvánvaló okok miatt.

    Túl jóindulatú vagyok? :)

    Ceterum censeo: az EU-s/MAG-os pályázati pénz a startupnak olyan ellensége, akár a tohonya founder, a premature scaling vagy egy rossz VC.

    • prospero hozzászólása:

      brrr nem a ROP-os startup volt! De persze már onnan is hallottam jókat, de ezt már anno megírtam, h mi lesz a vége (sírjunk vagy nevessünk címmel futott). Szóval ezt már előre lehetett ott látni

    • Rumata hozzászólása:

      “Ha a pályázat beadása előtt tisztázták szóban, hogy 20% lesz a sikerdíj, akkor teljesen jogosnak érzem, hogy gentlemen’s agreement alapján ezt kifizessék.”
      (neduddgi)
      ————–
      Az elbeszélésből nekem úgy tűnik, hogy az összegszerűség csak a számla megérkezésekor derült ki, és meglepetésként hatott.
      Az előzetes megállapodás hiányára utal az is, hogy nem papírozták le előre, hogy milyen jogcímen fognak fizetni.
      Normális esetben ugyanis – a visszatáncolás lehetőségének kizárása érdekében – a sikerdíj kedvezményezettje ragaszkodni szokott az előzetes írott szerződéshez.
      Úgyhogy már az is kérdés, hogy valójában kinek a számlájára kéne fizetni azt a sikerdíjat.

      De ettől függetlenül a 20% mindenképpen sok.
      Tehát semmiképpen sem egy olyan “genetlemen’s agreement”, amit becsület dolga volna kifizetni.
      Balekség volna kifizetni.

  5. Pelhős Bálint hozzászólása:

    Azt nem értem itt, hogy írtak róla közvetítői szerződést, ami alapján teljesítésigazolást állít ki a startup cég, ami alapján számláz a közvetítő (Jeremie) cég? Költői kérdés… biztos nincs.

    Akkor miről beszélünk? Ez alapján én is beállítok majd, hiszen együtt jártunk oviba, ott ha nem segítek neked, akkor a nagyok megvertek volna, és akkor … most nem lenne startup céged :)

  6. prospero hozzászólása:

    igen, nem írtak teljesítésit… csak jött a számla

    • Rumata hozzászólása:

      Márpedig ha nem írtak teljesítésigazolást, akkor ugye az EU pénzmosás elleni irányelvei alapján a startup egyenesen törvényt sértene, ha kifizetné a számlát.

      De akkor is ez volna a helyzet, ha a teljesítésigazolásban nemlétező vagy aránytalanul kis értékű munkavégzés szerepelne.

      Nem is értem, hogy ezt a startupok könyvelője vagy ügyvédje miért nem magyarázta el a srácoknak.
      Nekem elég volt csak rágondolnom az ügyvédemre, és máris rögtön beugrott, hogy erre ő mit mondana… :-D

      Mert ugye mi van, ha kiderül, hogy a JEREMY-alapkezelők maffiapénzek tisztára mosásával foglalkoznak?
      (Persze én is tudom, hogy azzal foglalkoznak, de most a példa kedvéért tekintsük ezt pusztán egy feltételezésnek :-))))

      Akkor bizony egy ilyen teljesítés nélküli számla kifizetése bizony már rögtön egy olyan csúnya üggyé válik, amit egy startupnak fényévekre el kell kerülnie.

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.