Tényleg tízből kilenc startup bukik el? Egy 203 cégből álló minta mást mutat
Kovács Péter tíz éve látja, hogy startupok pitch deckjei vándorolnak az asztalán, és most végre utánajárt, mi lett a cégekkel. 203 véletlenszerűen kiválasztott, 2015 és 2022 között alapított startupot követett végig nyilvános forrásokból, 51 országban. Az eredmény megkérdőjelezi a „tízből kilenc megbukik“ közhelyet, és egy érdekes mintázatot is mutat: sokat számít, honnan érkezik a tőke.
A vizsgálatról Kovács Péter 2026. november 14-én számolt be a Facebookon.
A téma a hónap végén Budapesten is terítékre kerül: november 25–26-án debütál az Akvárium Klubban a MeOut Summit, több mint 1000 résztvevővel, 60+ előadóval, két színpadon. Az első nap a korai fázisú finanszírozásról szól, a pre-seedtől a Series A-ig, itt rendezik a 10 startup részvételével zajló Pitch Marathont is. A részleteket itt olvashatod el, jegyet pedig rajtunk keresztül vásárolhatsz: az INSIDER50 kuponkóddal az első 50 regisztráló 50% kedvezményt kap. A jegyek a Cooltixon kaphatók, a csupa nagybetűs kódot a kosárba helyezés után, fizetés előtt kell beírni.
Hogyan készült a vizsgálat?
Az elmúlt évtizedben több mint 600 startup anyaga futott át Kovács Péter asztalán: pitch deckek, egyoldalasok, nagy ígéretek. Kíváncsi volt, mi lett velük. Véletlen mintát vett 203 cégből, 3 kontinens 51 országából, Lagostól Helsinkin át Manilájig. Mindegyiket nyomon követte cégnyilvántartásokban, finanszírozási hírekben, élő weboldalakon és app storeokban. Van, amit tíz másodperc alatt kiderített, más esetben hosszan kellett kutatnia: egy weboldal már teljesen más terméket árul, egy LinkedIn-oldal 2021 óta néma, egy cégjegyzéki bejegyzés pedig csendben megszűntnek van jelölve.
Mi lett a cégekkel?
- 126 cég még működik,
- 8-at felvásároltak,
- 29 megszűnt vagy elhallgatott,
- 40-ről nem találni egyértelmű nyomot.
A megerősíthető esetek 82%-ában a startup él, vagy sikeresen kiszállt. Ha az ismeretleneket is bukásnak számoljuk, akkor is három cégből kettő még működik. Legalábbis erre a csoportra tehát nem igaz, hogy tízből kilenc elbukik.
A pénz számít, de nem ilyen egyszerű
A legérdekesebb mintázat nem a régióhoz vagy az ágazathoz kötődik, hanem a finanszírozáshoz. Az angyaloktól, VC-ktől vagy tőkealapú akcelerátoroktól tőkét bevonó cégek 87%-a élt túl, a támogatásból, közösségi finanszírozásból vagy saját megtakarításból építkezőké 70%-a. Ha az ismeretleneket bukásnak vesszük, a különbség drámaivá válik: 78% szemben 43%-kal. A minta nem egyetlen szerencsés évből adódik: a 2015–2017-es alapítóknál 86% a 68%-kal szemben, a 2018–2020-asoknál 85% a 71%-kal szemben.
Kovács Péter szerint ezt nem szabad leegyszerűsíteni. A befektetők eleve erősebbnek tűnő csapatokat választanak, a finanszírozott cég asztalánál pedig negyedévente ott ül valaki, aki kemény kérdéseket tesz fel, és arra ösztönöz, hogy a cég vagy növekedjen, vagy rendezetten zárjon, ne sodródjon. Aki külső tőke nélkül épít, számoljon azzal, hogy az út meredekebb.
Mire figyeljünk az adatok olvasásakor?
Péter maga is felsorolja a korlátokat:
- A mintában olyan alapítók szerepeltek, akik aktívan kerestek láthatóságot, visszajelzést és támogatást, ezért a csoport valószínűleg az átlagnál jobb.
- A kis cégekről kevesebb nyilvános nyom marad, ezért maradt 40 ismeretlen.
- A 2021–2022-es alapítók cégei még csak 3–5 évesek, történetük még íródik.
A szerző a bejegyzés végén arra kéri az olvasókat, hogy írják meg a hozzászólásokban, milyen további trendet nézzen meg az adatokban.
Forrás: Kovács Péter Facebook-bejegyzése (2026. november 14.). MeOut Summit: Insiderblog.hu, meoutsummit.com.



