In memoriam Mr. Jobs

Elhunyt majd’ minden startup csapat példaképe, az Apple ikonikus vezére, Steve Jobs. Csodagyerekként kezdte pályáját, garázscéget alapított, és mindössze 24 évesen lett dollármilliomos. Pályája és magánélete nem kevés éles kanyarral, fordulattal teli. Ezeket vesszük sorra alább.

Steve Jobs pályaképét bemutató alábbi írás a Figyelő hetilap 38-ik számában, szeptember 22-én Torontáli Zoltán tollából megjelent cikk némiképp rövidített változata, amit a szerző és a főszerkesztő engedélyével közlünk, adózva Mr. Jobs emlékének.


Abdulfattah John Jandali, az Egyesült Államokban élő, 80 éves szíriai bevándorló, az elmúlt pár évben több e-mailt is küldött Steve Jobsnak. Jandali, aki manapság a Nevada államban lévő Reno városának egyik kaszinójában dolgozik, abban reménykedett, hogy a világ egyik leghíresebb, milliárdos üzletembere leül vele egy kávéra beszélgetni. Úgy tudni, a találkozó nem jött össze, pedig Jandali jó okkal kérte ezt: ő ugyanis Steve Jobs vér szerinti apja.

Az Apple vezére házasságon kívüli gyermekként született 1955-ben, és mivel anyjának szülei hallani sem akartak a szír származású Jandali befogadásáról a családba, a fiút San Franciscóban örökbefogadásra ajánlották fel. Vér szerinti szülei később mégiscsak összeházasodtak, ám ő ekkor már Paul és Clara Jobs örökbefogadott gyermeke volt.

A betegsége miatt a cég napi irányításától nemrég visszavonult Jobs a köztudatban a fekete garbós, farmernadrágos, szemüveges ikonként él, aki időről-időre a teljes iparágat felforgató elektronikai eszközöket (iPod, iPhone, iPad) mutat be, elképesztően jó előadói stílusában. Valójában ez a jól felépített arculat csak az utóbbi 10 évre jellemző. Amíg eljutott ide, végig kellett utaznia az amerikai álom hullámvasútján.

HAVEROK, BULI, ELEKTRONIKA

Mindenki egyöntetűen úgy emlékszik, hogy jó fejű gyerek volt, de nem feltétlenül jó tanuló, és néha túlzottan is vagány. Az elektronika a vérében volt, lényegében már az alapfokú iskolában is csak ez érdekelte. Első karizmatikus megmozdulásaként, 12 évesen, egy hirtelen ötlettől vezérelve egyszerűen felhívta az otthonában Bill Hewlettet, a Hewlett–Packard félistenként tisztelt egyik alapítóját, és rábeszélte, hogy segítse ki néhány alkatrésszel. Mellesleg megkérte arra is, hogy adjon neki munkát a nyári szünidőre. Tizennégy éves korában összebarátkozott Stephen Wozniakkal (Woz), akit a következő években Jobshoz hasonlóan leginkább csak három dolog érdekelt: az elektronika, a csajozás és a balhék. Közösen készítettek egy telefonkagylóból és számlapból álló szerkezetet, amely kijátszotta a telefontársaság rendszerét, és ingyen lehetett vele akár Amerika másik végébe is hívásokat indítani. Amikor elkezdték feketén árulni, majdnem lebuktak, és inkább abbahagyták.

A főiskola, a Portland melletti Reed College rögtön meghozta Jobs első méretes kudarcát, már az első szemeszter vége előtt kibukott az intézetből, és soha nem végezte el. Kizárólag azokat az órákat látogatta, amelyek érdekelték, például a kalligráfia, amelynek elsajátított tananyaga később az Apple grafikus szoftvereinek minőségén is meglátszott.

Egyáltalán nem volt romantikus. Nem volt kollégiumi szobám, a barátoknál aludtam a földön, kólás dobozokat vittem vissza 5 centért, hogy ennivalót vegyek, és minden vasárnap 12 kilométert gyalogoltam a Hare Krisna templomba, egy jó ebédért. Imádtam” – mondta erről később egy híres beszédében. Megfogta a keleti miszticizmus, szokásává vált a böjtölés és a csak gyümölcsökből álló étrend, illetve abbéli hite is megerősödött, hogy a fürdés alapvetően nem tartozik hozzá a személyes higiéniához. Megnövesztette a szakállát, kipróbálta az LSD-t, és igazi hippi lett. Egy akkori ismerős későbbi beszámolója szerint egy komoly barátnőjét otthagyta, hogy viszonyt kezdjen Joan Baezzel, a híres énekesnővel, de állítólag volt egy vakrandija Diane Keaton színésznővel is. Mindebből persze nem lehetett megélni, így 1974-ben állásért jelentkezett a videojátékairól ismert Atari céghez. Az éjszakai műszakra osztották be, mert a mosdatlansága miatt enyhén szólva nem volt jó szaga.

KATAPULT AZ EGEKBE

Hamar kiderült, hogy Woz, a fejlesztő zseni, aki ekkor már a Hewlett–Packardnál dolgozott, illetve Jobs, az érdekérvényesítő üzletember jól kiegészítik egymást. Jobsnak sikerült meggyőznie Wozniakot arról, hogy alapítsanak céget, így utóbbi eladta a kedvenc számológépét 520 dollárért, Jobs pedig a Volkswagen mikrobuszát 1500-ért, és nekiálltak személyi számítógépet építeni Jobsék garázsában.

A barátaik munkabérként 1 dollárt kaptak egy-egy gép összeállításáért, amelynek összköltsége 220 dollár volt, ám a masinákat 500-ért el tudták adni. Jobs viccesen azt mondta, ha záros határidőn belül nem találnak ki egy jobbat, akkor Apple, azaz alma lesz a cég neve, és mivel egyikőjük sem brillírozott, így is lett. Az Apple I-nek nevezett első számítógépből, amely tulajdonképpen egy felülről nyitott, fa keretbe foglalt nyomtatott áramköri lap volt, sikerült is eladniuk 50 darabot egy kereskedőnek. Nem sokkal később, 1976-ban Jobs és barátja, Dan Kottke egyaránt szakállasan, lenge öltözetben tébláboltak az Apple I, illetve a rákapcsolt színes tévé mellett egy szakvásáron Atlantic Cityben. Hiába volt azonban jó a készülék, ebben a tálalásban a kutyát sem érdekelte.

Steve Jobs személyisége gyakran ellentmondásos, nehezen érthető volt. A cégnél mindent az ellenőrzése alatt tartott, még az üzemi konyha séfjét is ő felvételiztette, alkalmazottaival gyakran ordibált. Rejtélyes életvitelére és gondolkodásmódjára jó példa egy 1978-as történet. Hirtelen feltűnt a színen egykori középiskolai barátnője, azt állítván, hogy Jobstól esett teherbe. Mindenki tisztában volt vele, hogy ez igaz, Jobs azonban nem ismerte el az apaságot. Azt bizonygatta, hogy meddő, nem is lehet gyermeke, és csak jogi úton, DNS-mintavétel után lehetett kikényszeríteni tőle a havi pár száz dolláros tartásdíjat. Ám ugyanebben az évben, 1979-ben indult el az Apple egyik új fejlesztése, amelynek különös módon a Lisa projektnevet, el nem ismert lányának nevét választotta.

Amikor 1980 őszén az Apple tőzsdei bevezetését tervezték, a cég többi vezetője tartott attól, hogy Jobs kiszámíthatatlan viselkedése veszélyezteti a tőkebevonást, ezért rávették arra, hogy anyagilag rendezze az apasági ügyet. A kibocsátás végül óriási sikert hozott, és Jobs vagyona december 12-én egy csapásra 210 millió dollárral gyarapodott.

A bukás azonban kódolva volt. Mike Markkula ugyanis túl fiatalnak tartotta Jobsot a cég vezetésére, ezért kívülről hozott vezérigazgatót, aki azonban nem jött ki az alapítóval. Jobsnak lényegében nem volt irányítási szerepe, ráadásul az általa gondozott Lisa projekt zátonyra futott, a felügyelete alatt készült Apple III számítógép pedig egyszerűen nem működött. Hiába készült el a grafikus kezelésével forradalmat hozó Macintosh, Jobs ennek tervezésekor is elemi hibákat vétett, versenyképtelen gépet dobott a piacra, és ezzel megásta a saját sírját a cégnél. Sikerült ugyan meggyőznie John Sculley Pepsi vezért, hogy igazoljon át az Apple élére, de előzetes számításaival szemben őt sem tudta irányítani. A cégvezetés a Macintosh fejlesztését elvette Jobstól, és Sculley felügyelete alá helyezte. Jobs 1985-ben besokallt, és bár még egy ideig viselte az elnöki címet, lényegében otthagyta a céget, összes Apple-részvényét is eladta.

A médiával való viszonya is megromlott, pedig kezdetben minden jól alakult. A Time magazin 1982 februárjában címlapra tette a portréját, állítólag súlyos lelki megrázkódtatást okozva ezzel a Microsoft-alapító Bill Gatesnek, aki csak két évvel később jutott el erre a szintre.

Megindultak a pletykák, amelyek szerint a Time Jobsot fogja választani az év emberének, amikor azonban az újságírói háttérmunka elindult, a kép árnyaltabbá vált. Dan Kottke egy háttérbeszélgetésen névtelenül elmondta őszinte véleményét Jobs kíméletlen stílusáról. A Time ezek után inkább a PC-t tette meg az év gépének, Jobs pedig ettől kezdve hallani sem akart a sajtónyilvánosságról, no és persze Dan Kottkéról sem.

Miután kiszorították az Apple-től, Steve Jobs 1985-re teljesen padlóra került, nem tudta, mihez kezdjen. Körbebiciklizte Toscanát, népszerűsítette a személyi számítógépet a Szovjetunióban, és bejelentkezett a NASA-nál egy űrsikló-utazásra. Anyagi gondjai nem voltak, sőt, befektetési célpontokat keresett, így akadt rá a George Lucas cégéhez tartozó Pixar számítógépes animációs részlegre. Ezt Lucas válóper miatti átmeneti szorult helyzetét kihasználva 10 millió dollárért szerezte meg. Ám a Pixarba még évekig önteni kellett a pénzt, a magánvagyonából körülbelül 50–60 millió dollár ment el erre.

A cég egyébként is jóformán csak hobbi volt, Jobs továbbra is hardverben akart utazni, és NeXT néven összehozta az új, saját vállalatát. A NeXT egy mérnökzsenikből összetett szupercsapat volt, amely szuperszámítógépet akart előállítani a nagy kapacitást igénylő tudományos kutatási szférának, egy hipermodern, csak robotokat foglalkoztató üzemben. Noha a nagy tudású komputerhez fejlesztett szoftver kiváló volt, a futurisztikus gyártási elképzelés üzletileg megbukott.

A kilencvenes évek első felében, mialatt sem a Pixar, sem a NeXT nem ment, érdekes módon Jobs átlendült a lelki holtponton és elkezdte rendezni a magánéletét. Felkutatta vér szerinti anyját, megismerte élettörténetét, és azzal szembesült, hogy van egy vér szerinti testvére is, Mona Simpson, aki egyébként ismert író. Elismerte gyermekének Lisát, aki egyre több időt töltött Jobs házában. Stabil kapcsolatra, családra vágyott, és 1991-ben feleségül vette Laurene Powellt. Az esküvőn csak néhány barát vett részt, a ceremóniát Jobs zen mestere vezette, akihez már ősidők óta rendszeresen járt. Hamarosan megszületett fiuk is, aki a Reed Paul nevet kapta, részben a soha el nem végzett főiskolára, részben apja nevére utalva. Második gyermekük az Erin Sienna, a harmadik pedig az Eve nevet kapta. Jobsék a mai napig a nyilvánosság elől rejtve élik az életüket, a jól értesültek szerint csak néhány baráti párral járnak rendszeresen össze, ezek között van Larry Ellison, az Oracle vezérigazgatójának családja, illetve Bill és Hillary Clinton.

Visszatérve 1995-re, Jobs életében megint óriási fordulat történt, az év végén milliárdos lett. Az áttörést a Pixarnál készült Toy Story hozta, amelyet november 22-én mutattak be, és óriási siker lett, 160 millió dolláros bevételt generálva. Jobs tudatosan készült az eseményre, nagyon bízott a filmben, és dupla vagy semmi játékot játszva a Pixar tőzsdei bevezetését a bemutatót követő hétre időzítette. Miután azon a bizonyos héten a Toy Storytól volt hangos az egész ország, a tőzsdei megjelenés bombasztikusra sikerült, és Jobs vagyona 1,5 milliárd dollárra ugrott.

Az Apple viszont ezekben az években sorra szenvedte el az üzleti vereségeket. Közben Jobs a Pixarral újra feltette magát az üzleti elit térképére, de a NeXT vergődött, bár terméke technológiai értelemben jó volt. A történet Jobs 1997-es Apple-höz történő visszatérése óta közismertebb. Arra már kevesebben emlékeznek, hogy Jobs megint zseniálisan taktikázott, amikor az Apple igazgatóságát rávette, vegyék meg tőle a haldokló NeXT-et 384 millió dollárért és 1,5 milló darab Apple-részvényért. Így megmentette saját cégét, és egyben az Apple-t is, hiszen annak pont egy jó szoftverre volt szüksége.

NAGYOT SZÓLT

Ma már sokan úgy emlékeznek, hogy Jobs messiásként tért vissza, ám a realistábbak hozzá szokták tenni, hogy Gil Amelio vezérigazgató akkor már megtette a legfontosabb intézkedéseket, hogy az Apple nyereségessé váljon, vagyis Jobsnak viszonylag kényelmes helyzete volt. Az azonban vitathatatlan, hogy az ezredfordulóra alaposan átszabta a céget, letisztította a portfóliót, és kijelölte a követendő utat.

Az igazi fordulatot a 2001 januárjában elindított iTunes online zenebolt és a novemberében piacra dobott hordozható lejátszó, az iPod kettőse indította el. Jobs az online zeneletöltés elsöprő sikerét látva az ezredfordulón csaknem pánikba esett, hogy az Apple lemarad a nagy bizniszről, ezért felvásárolt egy ígéretes, fizetős zeneboltot fejlesztő kisebb céget, és a továbbfejlesztett megoldással beállított a nagy lemezkiadókhoz. Azok pedig úgy gondolták, hogy az illegális letöltések korában az Apple kezdeményezése jó teszt lesz a fizetős modell életképességének vizsgálatára. Az iTunes sikere mindenkit meglepett, a hozzá kapcsolt iPoddal pedig globálisan tarolt a cég. Az Apple addig érintetlen piacra ment be, és megszerezte annak döntő részét, ezzel meghatározó szereplővé nőtte ki magát a technológiai és szórakoztatóiparban.

A következő években Jobsnak már nem kellett attól tartania, hogy lemarad valamiről, átvette az irányítást, olyan új termékek fejlesztésébe kezdett, amelyek nem követik, hanem megteremtik a trendet. Ilyen ikonikus termék lett az iPhone, majd nem sokkal később nagy testvére, az iPad is. A következő nagyobb dobás az Apple okostévé lehet, de ezt már valószínűleg nem Jobs, hanem Tim Cook fogja bemutatni. Jobs néhány hete – minden valószínűség szerint betegségének előrehaladása miatt – visszavonult a napi irányítástól, a legutóbbi fotók szerint erősen lefogyott, csak a formális elnöki posztot tartotta meg. Az Apple piaci kapitalizációja 2010-ben meghaladta a nagy rivális Microsoftét, és a társaság márkaneve a legértékesebb lett azok között, amelyek lakossági termékeket adnak el.

***

Steve Jobs emlékezetes húzásai

A céges logóra vonatkozó megrendelés leadásakor egyetlen kérése volt a tervezőhöz: „Ne legyen aranyos!”. Így született meg a harapott alma.

John Sculleyt a Pepsi vezérét egy keresztkérdéssel csábította át az Apple-höz: „Cukrozott vizet akarsz eladni a hátralévő életedben, vagy jössz velem, és megváltod a világot?”

1984-ben Jobs már milliomos volt, amikor megvette a kaliforniai Woodside-ban lévő Jackling House nevű ingatlant. A ház 1500 négyzetméteres, és bár Jobs tíz évig lakott benne, alig rendezte be. Később kiadta, majd visszaköltözött, 2000-ben ismét felhagyott a fenntartásával, 2004-ben pedig engedélyt kapott az 1926-ban épült ház lebontására, s a helyén egy kisebb ház felépítésére. A műemlékvédők tiltakoztak.

1977-ben az Apple II számítógép már tetszetős műanyagburkolatot kapott. Még feltűnőbb volt azonban, hogy nem látszottak rajta az összeszereléshez használt csavarfejek, azok mindegyikét a doboz alja rejtette. Jobs már akkor figyelt arra, hogy a design meglepő legyen.

1995-ben Jobs és Larry Ellison, az Oracle szoftvercég első embere Hawaii-on nyaralt, és arról beszéltek, hogy közösen felvásárolják az Apple-t (Jobsot 10 évvel korábban szorították ki onnan). Ellison később felidézte, hogy „nagyon-nagyon közel álltunk hozzá. Steve volt az, aki meggondolta magát.” Jobs azt mondta, nem olyan fajta, aki ellenséges felvásárlásokkal operál. „Ha ők hívtak volna vissza, az más tészta lett volna” – tette hozzá. Hamarosan visszahívták.

Leendő feleségét először a Stanford egyetemen látta meg, amint előadást tart. Telefonszámot cseréltek, majd Jobsnak el kellett indulnia egy tárgyalásra, a kocsiba ülve azonban meggondolta magát. „Arra gondoltam, ha ez lenne az utolsó estém a Földön, egy tárgyalással tölteném, vagy ezzel a nővel? Átrohantam a parkolón, és megkérdeztem, hogy vacsorázna-e velem. Igent mondott, és azóta együtt vagyunk.”

1998-ban, miután a Pixarral visszatért az üzleti életbe, nyeregben érezte magát. Egy televíziós műsorból egyszerűen kirohant, mert neki nem tetsző kérdést kapott.

2004-ben egy nyilvános konferenciabeszélgetés alkalmával alaposan leszólta a Disneyt, annak néhány filmjét kínosnak és ócskának nevezve. Nem sokkal később a Pixart eladta a Disneynek.

Amikor 2005-ben megjelentették róla az iCon című biográfiát, Jobsnak nem tetszett a könyv, ezért a kiadó összes kiadványát kitiltotta az Apple online boltjából.

***

A visszadátumozási botrány

A Wall Street Journal 2006-ban cikkezett arról, hogy a Szilícium-völgybe települt technológiai cégek manipulálták a részvényopciós lehetőségeket. Kiderült, hogy az Apple is érintett, Steve Jobs tudott arról, hogy a kedvezőbb részvényárfolyam érvényesítése érdekében a dátumokat meghamisították számos szerződésen, sőt, maga is kedvezményezettje volt egy ilyen manővernek. Az amerikai tőzsdefelügyelet elmeszelte az Apple pénzügyi igazgatóját és jogi vezetőjét, akik 3,6, illetve 2,2 millió dollár büntetést fizettek, Jobsot azonban felmentették a vád alól, arra hivatkozva, hogy nem volt tisztában a könyvelési technikák lényegével. Jobs egyébként évi 1 dolláros fizetésért dolgozott.

Woz azonban otthon már dolgozott az Apple II-n, Jobs pedig hazatérve Atlantic Cityből azonnal pénzügyi befektető keresésébe fogott. Mike Markkula személyében meg is találta, aki az Intel processzorgyártó alkalmazottjaként már megszedte magát, és helyet keresett a pénzének. Ő betett 250 ezer dollárt a cégbe, hogy készítsenek ezer darab Apple II-t, és gatyába rázta a társaságot. Egy évvel Atlantic City kudarca után Steve Jobs egy San Franciscó-i vásáron ápolt szakállal és öltönyben állt egy olyan gép mögött, amelyet formás műanyag ház rejtett. A siker ezúttal nem maradt el. Ott helyben 300 darabot rendeltek belőle, és a szakma felkapta az Apple-t. A cég, és vele Jobs is, egyik napról a másikra az egekbe emelkedett, 1978-ban 8 ezer, 1979-ben pedig 35 ezer gépet adtak el. Az amerikai álom beteljesült, a garázsból indult zseni 24 éves korára céges részesedése alapján milliomos lett. Ezzel a külsőségeket tekintve a hippi korszak is véget ért, megszületett a szolid, öltönyös üzletember, aki azonban továbbra is különc zseni és zen hívő maradt.

***

Küzdelem a rákkal

Jobsnál 2003 októberében a hasnyálmirigy rák egy ritka fajtáját fedezték fel. A műtéti beavatkozástól azonban a vezérigazgató állítólag 9 hónapig elzárkózott, mert hitt abban, hogy egy speciális étrendet követve meggyógyulhat. Csak 2004 augusztusában feküdt műtőasztalra, miután az Apple igazgatósága rádöbbentette, hogy nincs más választása. Szeptemberben visszatért, kijelentve, hogy meggyógyult. 2008 elején azonban híre ment, hogy lefogyott, és bár a pr gépezet sokáig próbálta magyarázni az esetet, később kiderült, hogy 2009 áprilisában májátültetésen esett át. Csaknem egy évig nem mutatkozott a nyilvánosság előtt, de 2010-ben visszatért, és egészen augusztus végéig hivatalosan ő vezette a céget egészen október 5-én, szerdán bekövetkezett haláláig.

Kapcsolódó posztok:

A bejegyzés kategóriája: Apple, Blogzine, Külföld, Mobiltech
Kiemelt szavak: , , , .
Közvetlen link.

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.