Biztonságos-e a nanotechnológia?

Szinte naponta érkeznek a hírek a nanotechnológia segítségével előállított gyógyszerekről, gyógymódokról, eszközökről, de az élelmiszerekben is használnák őket. Ezek egészségügyi hatásait azonban még nem mérték fel igazán átfogóan eddig.

A Magyar Tudományos Akadémia mellett további 22 európai akadémiát összefogó EASAC és az Európai Bizottság egyik főigazgatóságaként működő Közös Kutatóközpont (JRC)  a nanotechnológia egészségügyi hatásaival kapcsolatos jelentést tett közzé . Ebben a téma legjobb szakértői a nanoszerkezetek és nanoanyagok egészségügyi és környezeti lehetőségeiről és kockázatairól tájékoztatják a döntéshozókat és a téma iránt érdeklődőket.
Ez egyébként az EASAC és a JRC stratégiai együttműködésének első eredménye, a tizenhárom szakértő közös munkájaként megszületett állásfoglalás egy időben jelenik meg az Európai Bizottság ajánlásával, amelyet a nanoanyagok új, egységes definíciójának elfogadásával kapcsolatban tett. Eddig ugyanis azt is nehéz volt eldönteni, mi számít ilyen anyagnak, ezek használatát sem kellett hivatalosan dokumentálni. A jelentés szerint ez egy igen ígéretes új technológia, de közösségi szinten összehangolt, tudományos alapokon nyugvó szabályozó keretrendszerre van szükség, amely egyszerre veszi számba a nanoszerkezetek lehetséges egészségügyi, illetve környezeti hatásait. A jelentés szerzői felhívják a figyelmet arra, hogy a nanoanyagok új generációjának kifejlesztése szükségessé teszi a különböző tudományterületek kutatóinak minden eddiginél szorosabb együttműködését, mivel a kémiai, fizikai, biológiai, biotechnológiai ismeretek mindegyikére szükség van ezen anyagok komplex megértéséhez. A nanotechnológiai innovációk folyamatosak, de ezeket meg kell ismertetni a lakossággal, ezek mindennapi életünkben betöltött szerepével kapcsolatban társadalmi vitára van szükség.


Bár számos tanulmány foglalkozott például az égési folyamatok során a környezetbe jutó nanorészecskék hatásaival az emberi egészségre, a fogyasztásba kerülő és az egyéb termékekben használt nanoanyagok biztonságosságának megítéléséhez jelenleg még nem áll rendelkezésre a tudományos közösség által általánosan elfogadott nézetrendszer. Ezért munkacsoportot állítottanak fel, amely a nanoanyagok emberi egészségre gyakorolt lehetséges hatásait elemezte, különös tekintettel a mesterségesen előállított nanoanyagokra. Az élelmiszeripari alkalmazások számos célt szolgálhatnak: íz, vagy állag javítása, mikro-tápanyag-összetevők stabilitásának növelése kapszulázással, hosszabb eltarthatósági idő elérése, csomagolástechnikai megoldások a baktériumszennyezés kizárására. Egyéb területeken való alkalmazások között említhető a környezetvédelmi rehabilitáció, toxikus anyagok detektálása és megsemmisítése, energia-termelés és tárolás, és számos más alkalmazás. Ezek mindegyike hozzájárulhat az olcsóbb élelem előállításhoz, ami az immár 7 milliárd feletti lakosság ellátását segítheti.
Eddig nem készült felmérés, mely termékek tartalmaznak nanoanyagokat, de egyes felmérések szerint már több, mint 1000 ilyen termék létezik, a besorolás azonban a gyártók önbevallásán, nem pedig objektív kritériumokon alapul. A nanoanyagok használatának gyors elterjedése az iparban és a fogyasztási termékekben azonban számos aggályt gerjeszt mind egészségügyi, mind környezetvédelmi szempontból. Általában nem jelent új veszélyforrást, hiszen eddig is ismert anyagokkal dolgozik, így a jelenlegi szabályozási keretek elegendőek. Ám lehetséges, hogy az új típusú mesterséges nanoanyagok alkalmazása a meglévő szabályozás módosítását, vagy éppen új típusú szabályozás kidolgozását igényli, amely a termék teljes életciklusára kiterjed, a gyártástól a megsemmisítésig.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .