Kemény kritika az EU innovációs politikájával szemben

Az EU innovációs politikája nem biztosít gazdasági hasznot – állítja az Ernst & Young felmérése.

•          A felmérés megállapításai szerint az EU nem működik hatékonyan együtt a magánszektor újítóival

•          A közel 700 európai cégvezető bevonásával készített felmérés szerint az EU innovációs programja nem kellően ösztönző

•          A szabályok egyszerűsítésére és karcsúsítására lenne szükség

•          A jelentés három lépcsős megközelítést javasol az EU-nak az innováció kezeléséhez

Kevés európai vállalatvezetőnek van tudomása azokról az innovációt támogató jelentős programokról és beruházásokról, amelyeket az Európai Unió az utóbbi években indított – állapítja meg az Ernst & Young és a Centre for European Policy Studies ma közreadott legújabb, “The Power of Simplicity” című közös felmérése. A 15 EU tagállam 680 cégvezetőjének bevonásával készült felmérés szerint a válaszadók 73%-a – sokan közülük az európai magántőke-befektetések szempontjából alapvető döntéshozói szerepet betöltő cégvezetők, elnökök, vagy vezérigazgatók – nem tudott az EU innováció-fejlesztő kezdeményezéseiről.

“A szabályalkotók és a vállalatvezetők egyaránt az EU fejlesztőihez fordulnak az áhított növekedés elősegítéséhez. A hatékony EU innovációs politika e három csoport szükségleteinek összehangolásában rejlik. Hatalmas mennyiségű közpénz áll minden eddigit felülmúló számú döntéshozó, ügynökség és célintézmény rendelkezésére. Az ilyen intézmények sokfélesége azonban olyan átláthatatlan helyzetet teremtett, amely miatt a vállalkozások csak nehezen tudnak innovációs támogatáshoz jutni. Márpedig ez azért is aggasztó, mert az EU-ban továbbra is megszorítások várhatók, a recesszió veszélye pedig folyamatosan fennáll, így az övezet egyre jobban lemarad a versenytársai mögött. Az Unión belüli növekedés beindításához testreszabottabb és piacalapú innovációs politikára van szükség” – mondja Alessandro Cenderello, az Ernst & Young EU intézményekkel foglalkozó üzletágának vezetője.

Jay Nibbe, az Ernst & Young EMEIA régió területi piaci vezetője így nyilatkozik “Mivel a gyorsan növekvő gazdaságok továbbra is olyan fejlett piacokkal versenyeznek mint az EU, nem lesz könnyű fenntartható növekedési pályára állni. Ehhez első lépésként a szabályozás és az üzleti világ közötti szakadékot kell áthidalni. A hatékony innovációs politika keresletélénkítő hatású, aminek következtében az EU is versenyelőnyre tehet szert a globalizációból fakadó további lehetőségek kiaknázását illetően.”

A hatékony európai innováció előtt álló további kihívások

K+F szakadék – A K+F területén más régiókhoz képest az EU-ban a legmagasabb a közfinanszírozás magántőkéhez viszonyított aránya. Az USA-ban, Dél-Koreában és Japánban az utóbbi időben egyre növekszik a K+F magántőkéből történő finanszírozása. A válaszadók 69%-a az USA és Japán innovációs politikáját az EU-énál hatékonyabbnak tartja.  Az EU-n belül kizárólag az innováció területén is élenjáró skandináv országokban – Svédország, Finnország és Dánia – haladja meg a K+F tevékenységek magántőkéből történő finanszírozása a GDP 2%-át. Ezt a felmérés eredménye is alátámasztja, amely szerint a válaszadók 82%-a úgy véli, hogy az EU kezdeményezéseit illetően jobb koordinálásra lenne szükség.

Korlátozott finanszírozási lehetőségek – Komoly problémát jelent, hogy a legtöbb innovatív szektornak – köztük az intenzív tudást igénylő szolgáltatásoknak – nincs valóban integrált piaca. Jelenleg a pénzpiacok sem egységesek, a szabályozás szintje pedig országonként változik.

Alessandro Cenderello szerint: “Az EU 27 országa közötti harmonizáció hiánya visszaveti a határokon átívelő tőkebefektetéseket, illetve a forrásgenerálást, elsősorban azokon a területeken, amelyek a legjobban igénylik az innovációs finanszírozását. Ezért nem is meglepő, hogy a válaszadók 82%-a vélekedik úgy, hogy egyszerűsíteni kéne az EU alapok hozzáférhetőségét.”

Nem megfelelő az infrastruktúra – A kellőképpen rugalmas európai infrastruktúra kialakítása azonban nem könnyű feladat. Bár egyfajta EU szintű hálózati platform kialakítására vonatkozóan már voltak kezdeményezések, a felmérésben résztvevő válaszadók 73%-a azt szeretné, ha az EU többet költene egy közös „széles sávú” infrastruktúra kiépítésére. Így a tagországok között létrehozott huszonnégy órás adathozzáférést biztosító számítógépes infrastruktúra rendszerre sem jutott elég pénz, pedig ez nagyban hozzájárulna a kutatók és a leendő vállalkozók teljesítményének növeléséhez.

A jelentés javaslatai

A jelentés új megközelítést javasol az EU innovációs törekvéseire vonatkozóan, amelynek célja a hatékonyság növelése, miközben az EU finanszírozási csatornákra támaszkodó vállalkozások adminisztratív terheit csökkenti:

1)         A kormányoknak vezető és befektetői szerepet kell betölteniük az innováció terén, meg kell teremteniük az innovatív környezet alapjait, világszínvonalú infrastruktúrával, színvonalas és eredményes oktatási rendszerrel, valamint a kutatást- és innovációt segítő jogszabályok létrehozásával.

2)         A kormányoknak finanszírozással, valamint innovációt előmozdító kezdeményezésekkel kell erősíteni a kutatók, a vállalkozók és a magánbefektetők közötti kapcsolatokat.

3)         Szintén a kormány feladata, hogy a már meglévő innovációs erőfeszítéseket a hosszú távú céloknak megfelelően koordinálja – aminek a legjobb módja a közbeszerzések stratégiai alkalmazása.

Bindics Judit, az Ernst & Young Államigazgatási Szolgáltatások vezetője szerint “A szabályalkotóknak a szabályozás valamennyi szintjén figyelemmel kellene lenniük az innovációra, különös tekintettel a versenyszabályokra, amelyeket az Európai Bizottságnak úgy kellene kialakítani, hogy az innovációt tartsák szem előtt. Üdvözöljük a piaci versenyért felelős biztos, Joaquin Almunia egyik legutóbbi nyilatkozatában elhangzottakat, amely szerint az állami támogatások (state aid) rendszerét felülvizsgálják és igyekeznek azt “növekedésbaráttá” alakítani.”

A felmérésről

A kormányzat és az innováció közötti összefüggésekről készített, “Government and Innovation” című második közös jelentésükben az Ernst & Young és a Centre for European Policy Studies számos javaslattal áll elő az európai innovációs politika egyszerűsítésére és ésszerűsítésére vonatkozóan.

Elemzésünk alapját egy 15 EU tagország 680 cégvezető megkérdezésével készült tanulmány képezi, mely segítséget nyújt, hogy észrevételeiket beépíthessük az EY innovációs politikájába. A felmérésben a következő országok vettek részt: Nagy-Britannia, Hollandia, Franciaország, Írország, Belgium, Finnország, Svédország, Ausztria, Magyarország, Lengyelország, Görögország, Spanyolország és Portugália.

A megkérdezett cégvezetők magas rangú tisztviselők voltak, mint például elnök, vezérigazgató, pénzügyi igazgató, illetve közvetlen beosztottaik. A társaságok 23%-ának éves árbevétele meghaladta a 1,5 milliárd eurót; 44% árbevétele 150 millió és 1,5 milliárd euró közötti; 33%-uk éves árbevétele pedig 150 millió euró alatti. A jelentés az ey.com honlapon keresztül is elérhető.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .