Hallókészülék intelligensebben

Magyar kutatók dolgoznak a hallássérültek életetét segítő eszközökön.

A hallókészülékkel élők beszédértését könnyíthetik meg azok a kutatások, amelyeket a Lendület program támogatásával az MTA TTK Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézetben folytathat Winkler István pszichológus, villamosmérnök. Célja, hogy a hallásjavító készülékek intelligens funkcióinak fejlesztésével egy adott ember hangját el lehessen különíteni több vele párhuzamosan beszélőétől.

MAz idegrendszerből érkező, mérhető jelek és a hallási észlelés közötti kapcsolat témája foglalkoztatja immár évtizedek óta a villamosmérnöki kar elvégzése után pályáját az MTA akkori Pszichológiai Intézetében kezdő Winkler Istvánt. “Már az egyetemre kerülés előtt úgy képzeltem el, hogy a pszichológiát ötvözni szeretném valamivel; bár én eredetileg a matematikára gondoltam” – nyilatkozta az mta.hu-nak az interdiszciplináris megközelítés előnyeit azóta is kihasználó kutató, aki az idén első alkalommal meghirdetett Lendület III., vagyis a már kiemelkedően sikeres vezető kutatói pályával rendelkező, 40-55 év közötti tudósok kategóriájában folytathatja tudományos munkáját az Akadémia kiválósági programjának támogatásával. “Amit a BME-n kaptam, mind konkrét kutatásaimban, az agyi elektromos jelek mérésében és feldolgozásában, mind általános tudományos szemléletem kialakításában egész pályámon segített.” A hazai indulást követően Finnországban folytatott kutatásai hatására érdeklődése egyre inkább az észlelés vizsgálata felé fordult.

A hallókészülékek tervezésénél korábban világszerte elsősorban a hangok tulajdonságaira koncentráltak. Az MTA doktora azonban újszerű megközelítéssel az agyi folyamatok megismerésével próbálja megtalálni a hangforrások szétválasztásának módját. “A hagyományos mérnöki gondolkodás ezt a kérdést a bemeneti jelekben, tehát a fülbe érkező hangokban található információk irányából közelíti meg. Úgy tűnik azonban, hogy a probléma megoldása ebben a formában meghaladja jelenlegi lehetőségeinket” – indokolta a szemléletváltás szükségességét Winkler István. Szerinte ezért érdemes megvizsgálni, hogy az evolúció és az ember tanulással elsajátított készségei együttesen milyen megoldásokat kínálnak a problémára. A finn Risto Näätänen professzor elektrofiziológiai felfedezését kiaknázva társaival olyan objektív módszert fejlesztett ki, amelynek segítségével megállapítható, hogy a hallórendszer különböző hangsorokban milyen szabályosságokat fedez fel. “A mérés nem a vizsgálati személy tudatos észlelésén alapszik. Sőt, az sem szükséges hozzá, hogy az illető figyeljen a hangokra. Ez lehetővé teszi, hogy a mérést olyanokkal is el tudjuk végezni – például újszülött csecsemőkkel –, akik nem tudatosan vesznek részt a kísérletben, vagy nem is képesek arra” – hangsúlyozta Winkler István, hozzátéve, hogy az is kiderülhet: milyen információkat emel ki agyunk a hangsorokból akkor, ha valami másra figyelünk. A kutató reméli, hogy a módszer nyomán a mindennapi élethelyzetekben, például egy családi ebédnél is működő megoldást találhatnak a beszélők hangjának szétválasztására, így segítve a hallókészüléket használók jobb beszédértését.

Ismert magyar és külföldi szaktekintélyek, közöttük pszichológusok, nyelvészek, a számítógépes modellezés, illetve a szociális kommunikáció szakértői is részt vesznek a Lendület program keretében július elején megkezdődő munkában. A nemzetközi tudományos élvonalban egyre inkább tért hódító multidiszciplinaritás jegyében működő kutató közösségnek rajtuk kívül több PhD-hallgató is tagja, de Winkler István még továbbiak felvételét tervezi. Mint elmondta, a számára elsősorban kiszámíthatóságot és stabilitást jelentő Lendület széles körű tudományos együttműködést, valamint egy, a szokásosnál sokkal koncentráltabb kutatási projekt megvalósítását teszi lehetővé. Ezt segíti az a várhatóan a közeljövőben felépülő stúdiólaboratórium is, amelyben mind a hangingerek kontrollált bemutatása, mind a vizsgálati személy által hallható hangok rögzítése megoldható. A kutató a program fontos eredményének nevezte azt a valószínűsíthető hatást is, amelyet a benne részt vevő PhD-hallgatók és posztdoktorok révén a pályájuk kezdetén lévő fiatalokra gyakorol: “Abban, hogy a következő hazai kutatónemzedék képes legyen beilleszkedni a nagy, összetett tudományos programokba, kommunikálni más területek szakembereivel, átlátni saját tudományterületének viszonyát a projekt egészéhez, nagyon sokat segít, hogy hazai környezetben, fiatalon tehet szert ilyen tapasztalatokra.”

A posztot eddig 3634 látogatónk olvasta.

Kapcsolódó posztok:

A bejegyzés kategóriája: Blogzine, Hazai pálya, Kutatás
Kiemelt szavak: , , .
Közvetlen link.

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>