Jeremie I. dosszié 7. rész: Morando

Immár majdnem teljessé vált a Jeremie I. kockázati-tőke program szereplőit bemutató sorozatunk, a médiában kevésbé szereplő Morando tevékenységét mutatjuk be.

Az összességégben 6,506 milliárd forintos alapot kezelő Morando már majd’ kétharmadát lekötötte. Az alap igazgatóságával Tamás Katalin, Mészáros László és Gansperger Gyula foglalkozik.

1 – Hány startupba és pontosan mikbe fektetett be az alap eddig? 2012. 11. 28-ig az alábbi befektetésekről született Igazgatótanácsi döntés, illetve az alábbi összegek kerültek folyósításra.

2012. október végéig a MORANDO Igazgatótanácsa valamivel több, mint 4 milliárd forint befektetéséről hozott döntést összesen 11 befektetési célpont esetében, illetve ebből 3,5 milliárd forint került folyósításra.

A vállalkozások listája: Geoterm Invest Kft., Meta-MPI Kft., Infirio Reklámszolgáltató Kft., GTR Investment Kft, London Halifax 1886 Kft., Game Server Invest Kft., Aurum Horatii Kft., Brikett Investment Kft., Wire Invest Kft., Netfone Invest Kft. , KÖZIT Informatikai Kft.

Ezen cégek közül több nem minősül klasszikus start-up vállalkozásnak.

Geoterm Invest geotermikus kút Makón (Forrás: Délmagyar.hu http://www.delmagyar.hu/uj_fovallalkozot_keresnek_a_furashoz/cikk/228/2277193/2.jpg

2 – Kisebbséget vagy többséget kér az alap rendszerint a befektetéséért a startupban?

A MORANDO az eddigi befektetéseiben többségi tulajdont szerzett.

3 – Milyen szektor a fő befektetési célpont? Mik a kedvelt ágazatok?

Az Alap több szektor iránt érdeklődik. Az eddigi célpontok legtöbb esetben olyan vállalkozások, amelyeknek terméke, szolgáltatása nem csupán egyszer kerül értékesítésre, hanem azokat a vevők folyamatosan igénybe veszik és ilyen módon a cash-flow is biztonságosabban tervezhető. Az Alap befektetései eddig jórészt a megújuló energiaforrások kiaknázására (brikett- és pelletgyártás, geotermikus fűtési rendszer, hőcserélő útján szennyvízzel történő fűtés illetve hűtés, távközlés), FMCG termékek forgalmazására és IT/telekom szektorral kapcsolatos befektetések megvalósítására irányultak.

4 – Miként értékelitek a startup kínálatot? Kielégítő-e a kínálat befektetésre váró projektből? Ha nem, akkor ezt miként lehetne növelni?

Ötletekből és kínálatból véleményünk szerint nincsen hiány, megítélésünk szerint azonban a MORANDO-hoz beérkező projekt javaslatoknak csak kis százaléka ténylegesen piacképes. Legyen egy ötlet bármennyire jó és innovatív is (a projektgazda fejében), az csak a legritkább eséllyel vihető mérhető kereslettel rendelkező piacra. További nehézséget jelent az eladók árazása, mely véleményünk szerint több esetben is megalapozatlanul magas volt.

Az inkubációs programok végére eljutó startup-ok bár ötletnek nagyrészt fantasztikusak, kockázati tőkebefektetői szemmel, mint befektetés még értelmezhetetlenek. (Itt jönnek majd képbe a Jeremie II program seed tőkealapjai, az ő feladatuk lesz eljuttatni az ígéretes vállalkozásokat arra a pontra ahol már kockázati tőkebefektetésben részesülhetnek.)

5 – Mire figyeljenek a startupok jobban, mielőtt jelentkeznek?

A magyar vállalkozói réteg a Jeremie I program kereteiben találkozott először nagyobb mértékben a kockázati tőke fogalmával. Igazából meglepetésként érte őket, hogy adott esetben egy kockázati tőkebefektető kritériumai egy banki hitel kritériumainál is szigorúbbak, és mivel a tőkebefektető szigorú kontrollt szeret gyakorolni befektetései felett, így szigorúbb monitoring előírásai is vannak. Az Alapnál befektetésre jelentkező startup-ok esetében gyakori és visszatérő hiba, hogy rosszul mérik fel a termékeik piacát és ez által a termékeikből értékesíthető mennyiséget. Egy hibás (vagy semmilyen, teljesen légből kapott) adatokra alapozott üzleti tervnél már az is jobb, ha nem mellékelnek semmiféle üzleti tervet. Rengeteg olyan befektetési lehetőség jelentkezik, ahol a projektgazdák lényegében működési költségek finanszírozását kérik az Alaptól (bérköltség, marketing költségek…), ami bár a gazdaság szempontjából mindenképpen hasznos lenne, tőkebefektetői szempontból jelentős kockázatot hordoz.

Az Alap törekszik arra, hogy ne csak az exit idején az üzletrész eladásán keresztül realizálható nyereség formában térüljön meg befektetése, hanem a befektetési periódusban a befektetések által biztosított cash flow-n keresztül is részesedjen visszafizetésből. Ez ellentétes a startup társadalom felfogásával, miszerint a működési és majd marketing költségek finanszírozása útján az ötletükből kinövő vállalkozásban szerzett üzletrész hatalmas nyereséggel értékesíthető. A kockázati tőkealapok fent említett üzleti modellje igaz a Magyarországnál fejlettebb kockázati tőke piaccal rendelkező országokban „korlátlan ideig” működő, jelentős mértékű forrásokkal rendelkező alapokra ám mérsékelten igaz a korlátozott befektetési periódussal és korlátozott forrásokkal rendelkező zárt végű Jeremie I-es alapokra.

6 – Milyen projekteket vártok igazán? Kiknek érdemes felkeresni az alapot?

Ahol a projektgazdák nem működési költségek, hanem beruházások finanszírozására keresnek tőkebefektetőt (pl. egy általuk fejlesztett terméket szeretnének gyártani, vagy a már létező terméket továbbfejleszteni). Mindenképpen előnyös, ha a projektgazdák is hajlandóak anyagi kockázatot vállalni a projekt megvalósítása során (az Alap által szükséges befektetés mértékét és így a kockázatát is csökkenti és jelzi, hogy a projektgazda is bízik a saját ötletében). Főleg IT/telekom szektorban kívánunk befektetni a jövőben és olyan cégek jelentkezését várjuk, melyek már működő termékkel és vagy szolgáltatással rendelkeznek.

7 – Mit szóltok a Jeremei II hamaros érkezéséhez? Hogy fogja ez a piacot érinteni?

A vállalkozások életciklusainak szempontjából a Jeremie II program seed alapjai a Jeremie I előzményeinek kellett volna lenniük, az általuk tőkeemelésben részesített társaságok nagyobb eséllyel pályázhattak volna a Jeremie I alapok által kihelyezendő forrásokra. Véleményünk szerint a fordított sorrend lett volna indokolt. Ha már eltekintünk a sorrendtől, akkor elmondhatjuk, hogy a Jeremie II növekedési tőke program lényegében a Jeremie I folytatása. Ilyen módon sajnálatos hogy a Jeremie I alapkezelők nem pályázhattak a növekedési tőke program forrásaira. A Jeremie II növekedési tőke programra létrejövő alapkezelők nem fognak lényegesen eltérni a jelenlegiektől. A seed programban maximálisan befektethető tőke nagysága igazán alacsony, így a fő kérdés, hogy bármelyik (akár új vagy régi) alapkezelőnek lesz-e akkora deal flow-ja, hogy a rendelkezésére álló források jelentős százalékát arra érdemes projektekbe tudja befektetni. Hivatkozok itt vissza az insiderblog-ra is, ahol ezt pontosabban is számolgatták már mennyi befektetési lehetőséget kell áttekinteni és milyen gyakorisággal kell a befektetési döntéseket meghozni:

Kérdéses, hogy a seed alapkezelők rendelkeznek-e majd a megfelelően képzett munkaszervezettel (az alapkezelői díj elegendő-e ekkora szervezet fenntartására), hogy a szükséges nagyszámú befektetési lehetőséget a rendelkezésre álló idő alatt alaposan és érdemben áttekintsék, és a meglévő befektetéseik felett megfelelő kontrollt gyakoroljanak.

8 – Szükségesek-e itthon az inkubációs programok?

Mindenképpen, de azt látni kell, hogy egy inkubációs program végére az adott vállalkozás egy üzleti angyal befektetésére érett meg és még nem kész arra, hogy egy kockázati tőkealap azt valós befektetési lehetőségként figyelembe vegye. Az üzleti angyal egy hiányzó kategória Magyarországon, és kérdéses hogy ezt a rést betölteni hivatott seed program a befektetési alapkezelők útján valóban el tudja-e majd érni.

9 – Mit a Jeremie-I program legnagyobb vívmánya, sikere?

A magyar vállalkozói réteggel megismertette a kockázati tőke fogalmát. A magántőke bevonásával elérte, hogy a vagyonos magánszemélyek esetleg a későbbiekben is (akár állami hozzájárulás nélkül is) befektessenek ebbe az iparágba, amennyiben most sikereket érnek el. A jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben, a banki források hiányakor az Alapkezelők által kihelyezett összegek kiemelt fontosságú a céltársaságok számára..

10 – Mikorra várja az alap az első sikeres exit-et? Kik lehetnek a befektetők? Hány exittel lennétek elégedettek?

Tekintettel arra, hogy a kihelyezési időszakból még egy év hátra van és az Alapkezelőnek jelentős forrás áll a rendelkezésére, erre a kérdésre korai lenne a válasz.

Kapcsolódó posztok:

A bejegyzés kategóriája: Blogzine, Hazai pálya, Jeremie-dosszié
Kiemelt szavak: , , , , .
Közvetlen link.

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.