Döbbenetes új startup pályázatok – a tanácsadó szemével

Havasi András szakértő írása a közvetlenül brüsszeli pályázatokról startupoknak. Az első kiírások október-novemberre várhatók.

Privát K+F cégeken keresztül számos, Európai Uniós támogatásból finanszírozott fejlesztésben vettem részt mérnökként, projekt koordinátorként vagy menedzserként. Ezeken belül is viszonylag sok fejlesztést a 7. kutatási keretprogram ‘Research for the Benefit of SMEs’ kiírásának köszönhetően hajtottunk végre, amely kiírás európai kis- és középvállalkozásokból (kkv) álló konzorciumoknak nyújt támogatást K+F tevékenységekhez és prototípusok fejlesztéséhez.

Kiváló lehetőségként ez a kiírás az utóbbi években egyre nagyobb népszerűségre tett szert egész Európában, Magyarországon azonban kevésbé. Még mindig elég kevesen ismerik, s még kevesebben pályáznak. A legfrissebb statisztikák1 szerint 2007-től 2013 év közepéig a fent említett kiírásban támogatott projektekben összesen 4417 kkv részvétel volt, amelyből csupán 86 magyar (1,9%). Ezeknek pedig jelentős része egy tapasztalattal rendelkező körhöz köthető.

S hogy miért ez az alacsony aktivitás? Fogalmam sincs. Talán a tájékozatlanság, a félsz és a tapasztalatlanság eredménye. Viszont általános észrevételem az, hogy akárhányszor említem Magyarországon az “EU-s K+F pályázatokat”, mindenkinek az NFÜ (Nemzeti Fejlesztési Ügynökség), a NIH (Nemzeti Innovációs Hivatal) vagy a MAG (Magyar Gazdaságfejlesztési Központ) ugrik be, de nagyon keveseknek Brüsszel és a REA (Research Executive Agency).

Mindig is sajnálatosnak tartottam ezt az alacsony részvételt a magyar kkv-k körében, amin jó és érdemes lenne változtatni. Már csak azért is, mert az EU a következő 7 évben a Horizont 2020 keretében még nagyobb hangsúlyt fektet a kkv-kra és az innovációra. Azonban kicsit más formában, mint eddig.

A ‘Research for the Benefit of SMEs’ kiírás, mint olyan megszűnik. Lesz viszont helyette egy úgynevezett ‘SME instrument’, ami még több kkv-nak nyújthat lehetőséget, beleértve a startupokat is. Ez egy 3 lépcsős támogatási rendszer, amelynek célja – nagyon leegyszerűsítve – a kkv-k innovációinak piacra vitele. A hivatalos magyar fordítás szerint: “Az innováció minden típusának előmozdítása az innovatív KKV-k valamennyi típusa számára. Cél a nagy kockázatú kutatás és innováció kezdeti szakaszaiban fennálló finanszírozási rés áthidalása és ezáltal a az áttörést jelentő innováció és kutatási eredmények gyakorlatba való átültetése és kereskedelmi bevezetése.”

Az 1. lépcsőben egy 50e €-s támogatás igényelhető olyan alaptevékenységekre, mint szabadalomkutatás, partnerkeresés, üzleti terv és marketing stratégia teljes kidolgozása. A cél az innovációs ötlet megvalósíthatóságának és megtérülésének igazolása.

A 2. lépcső az 1. eredményeire épül, és ez már egy nagyobb lélegzetvételű innovációs projekt. A maximális támogatás összege 2,5m €, ami a piacközeli tevékenységek (úgy, mint prototípus építés és tesztelés, átfogó piaci analízis készítése, nemzetközi piacravitel támogatása és egyéb kapcsolódó tevékenységek) mellett korlátozottan K+F-re is fordítható.

A 3. lépcső pedig egyfajta kiválósági tanúsítványt nyújt, amely nem jár együtt pénzbeli támogatással, de a piaci bevezetésnél számos előnyt hozhat.

 

Habár a végleges részvételi feltételek még nem jelentek meg, az már tisztán körvonalazódni látszik, hogy az elmúlt években finanszírozott alkalmazott kutatási projektek eredményeinek katasztrófálisan alacsony hasznosítási szintjét látva az EU a nagyobb hasznosítási eredményekkel kecsegtető innovatív ötletek felé is fordul, megnövelve ezáltal a potenciális pályázók számát, beleértve a hazai startupokat és innovatív vállalkozásokat is.

Úgyhogy készüljön a magyar startup közösség, mert van keresnivalónk a H2020-ban!

 

A végleges pályázati felhívás és útmutató közzététele november-decemberben várható.

16 thoughts on “Döbbenetes új startup pályázatok – a tanácsadó szemével

  • 2013. október 3. csütörtök at 17:47
    Permalink

    Üdv,
    Havasi Úr esetleg ír is ilyeneket? Ha igen, elkülditek elérhetőségét? Ha nem, tudtok adni jó FP7 es pályázatíró cég kontaktot? Köszi!

    Reply
    • 2013. október 7. hétfő at 21:56
      Permalink

      Kedves Dániel,
      Az andras.havasi(kukac)gmail.com címen elér.
      üdv,
      András

      Reply
  • 2013. október 4. péntek at 08:21
    Permalink

    Üdv!

    Mire tippeltek, mennyi idő, mire lemegy az első szakasz? Tehát mennyi időt vesz ígénybe, hogy az ötletek megvalósíthatóságát elemezzék? Lesz magyarországi közvetítő szerv, vagy közvetlenül a ‘SME instrument’-hez kell beküldeni a pályázatokat?

    Köszönöm szépen!

    Reply
    • 2013. október 7. hétfő at 22:43
      Permalink

      Kedves Bence,
      Az első szakasz maximum 6 hónap lehet, amely során a megvalósíthatóságot a nyertes pályázónak igazolnia kell. Ha az eredmény pozitív, akkor azt természetesen még az EU-s projektpartner is értékeli, valamint jóvá kell hagynia, ami újabb 1-2 hónapot igénybe vehet. Ezek után mehet az ötlet a második szakaszba.
      Mindkét szakaszban folyamatosan benyújthatók lesznek a pályázatok, de csak három elbírálási időpont (cut-off date) terveztek be (legalábbis 2014-re): március vége, június vége, szeptember vége.
      A pályázatok benyújtása elektronikusan történik egy online felületen keresztül (Research Participant Portal). A pályázatokat így közvetlenül az adott program menedzselésére és koordinálására szerződtetett ügynökség kapja meg. Az FP7-ben a ‘Research for the Benefit of SMEs’ program esetében ez az ügynökség a REA volt, azonban az ‘SME Instrumentet’ valószínűleg már nem ők kapják, hanem az EACI (Executive Agency for Competitiveness & Innovation). Ezért nincsen klasszikus értelemben vett közvetítő szerv egyik résztvevő országban sem, hanem nemzeti kapcsolattartó pontok (NCP – National Contact Point), amelyek az FP7/Horizont2020 népszerűsítését és nemzeti szintű támogatását végzik. Ez Magyarország esetében a NIH (régen NKTH).
      üdv,
      András

      Reply
  • 2013. október 5. szombat at 13:32
    Permalink

    Bocsi a szóért, de én inkább azt látom döbbenetesnek az “SME Instrument” konstrukcióban, hogy az EU bürokratái semmit sem változtattak a korábbi, saját maguk által is sikertelennek minősített pályázati rendszeren.

    Ez a pályázat változatlanul csak olyan projektekre nyújt támogatást, amiben semmiféle kockázat nincs, és csak olyan pályázóknak, akik azt saját erőből is biztonságosan meg tudnák valósítani.

    A 70%-os támogatási arány pedig gyakorlatilag kötelező közbeszerzést jelent, ami egy kkv számára egy fejlesztési projektben maga a halál. Ilyen feltételek mellett egy kkv képtelen jelentős újdonságtartalmú fejlesztési projektet csinálni.

    Az “SME instrument” pályázatban továbbra is meg akarják ítélni a fejlesztés megvalósíthatóságát és a pályázó szakmai alkalmasságát, holott ez kizárólag a pályázó dolga kéne hogy legyen.

    Továbbra is tételes költségelszámolást követelnek, holott a fejlesztés eredménye szempontjából tökmindegy, hogy mire költötték a pénzt.

    Viszont továbbra sincs semmi garancia arra, hogy a nyertes pályázatok valóban sikeresek is lesznek, vagyis arra, hogy a pályáztató a közpénzt valóban egy társadalmilag hasznos célra fordítja. Tehát újra csak adtunk egy nyaklevest a fekáliának.

    Az “SME Instrument” továbbra sem az eredményes fejlesztést, hanem csupán a fejlesztési tevékenység folytatását támogatja, annak eredményétől függetlenül.

    Hogy a fenébe lesz ebből fellendülés?

    ———————————–

    Az értelmes megoldás az volna, ha a fejlesztési projektek támogatása nem költségtérítés formájában előre, hanem sikerdíj formájában utólag történne. Vagyis:

    – UTÓLAG fizetnének a megvalósíthatósági tanulmányért, ha az a vállalt szakmai célkitűzéseket teljesíti,
    – UTÓLAG fizetnének a koncepció működőképességét bizonyító demonstrációért, ha az a vállalt eredményeket produkálja, és
    – UTÓLAG fizetnének a prototípusért, ha a prototípus a pályázatban vállalt műszaki és gazdasági jellemzőket produkálja.
    – UTÓLAG fizetnénk a prototípus teszteléséért, ha az a vállalt eredményeket produkálja.

    Mivel így a támogatás nem költségtérítésnek hanem sikerdíjnak minősülne, ez esetben nem volna szükség se közbeszerzés előírására, se tételes költségelszámolásra.

    Sikerdíj címén a fejlesztési tevékenységért olyan – piaci – árat lehetne fizetni, amennyiért a pályázónak már megérné a projekt egyes szakaszainak magánpénzből való kockázati előfinanszírozását bevállalni.

    A sikerdíjas finanszírozással garantálni lehetne, hogy a pályázati támogatás címén kifizetett közpénz valóban csak hasznos és ténylegesen megvalósult, sikeres fejlesztésekre megy el.

    A sikerdíjas finanszírozással meg tudnánk spórolni a szakmailag sikertelen “megélhetési projektek” költségeit, és így volna miből a szakmailag sikeres projektekre piaci árat fizetni.

    A sikerdíjas rendszerben a pályáztatónak nem kéne a projekt megvalósíthatóságára és a pályázó alkalmasságára vonatkozóan olyan szakmai döntéseket hoznia, amelyekért semmiféle garanciát nem tud vállalni.

    A pályáztatónak csupán azt kéne eldöntenie, hogy a kitűzött fejlesztési cél valóban hasznos-e, és a pályázó által leírt fejlesztési tevékenység piaci ára valóban annyi-e, mint amennyit a pályázó kér.

    Ez a rendszer hatalmas mértékben csökkentené a pályáztató és a pályázó adminisztratív terheit, és rendkívüli módon felgyorsítaná a pályáztatást.

    Mert mindkét fél csak azt a feladatot vállaná be, ami valóban rá tartozik.

    A pályázatkiíró a célkitűzés hasznosságának megítélését, a pályázó pedig a fejlesztés szakmai és anyagi kockázatának viselését.

    Ez így volna normális.

    Akkor miért nem így csináljuk?

    Reply
  • 2013. október 7. hétfő at 10:31
    Permalink

    Sziasztok,
    Meg tudnatok adni Havasi Andras elerhetoseget?
    Koszi es udv, Szabi

    Reply
    • 2013. október 7. hétfő at 22:44
      Permalink

      Kedves Szabolcs,
      Az andras.havasi(kukac)gmail.com címen elérhető vagyok.
      üdv,
      András

      Reply
  • 2013. október 7. hétfő at 17:44
    Permalink

    Bence kérdésére: Az első fázis a tervek szerint minimum 6 hónap, a második fázis minimum 12 hónap. (ezek voltak legalábbis a szupertitkos tervek).
    Ha András az a Havasi András akit én ismerek (a múltja alapján igen) akkor András most Máltán dolgozik a MIIS-nél, de számot nem találtam hozzá, csak központi szám volt fent a honlapjukon…és sajna az MSN címe már nem működik, hogy számot tudjak kérni.

    Reply
  • 2013. október 7. hétfő at 18:33
    Permalink

    Pályázatírás kapcsán nézzétek meg az econet consultants honlapját illetve szóltam egy pályázatírásban nagyon sikeres ismerősömnek (FP7) hogy nézze meg a bejegyzést és ha úgy érzi adja meg az elérhetőségeit (remélem posztolni fogja)

    Reply
  • 2013. október 15. kedd at 20:39
    Permalink

    Hello,

    “az elmúlt években finanszírozott alkalmazott kutatási projektek eredményeinek katasztrófálisan alacsony hasznosítási szintjét látva”

    Van erre vmi adat vagy ez csak megérzés?

    Reply
  • 2015. szeptember 9. szerda at 16:44
    Permalink

    Ha szeretnék pályázni a most ősszel zárulandó körre, egy forgalom nélküli céggel (régi cég, csak nincs forgalma az elmúlt években), erre van mód?

    Reply
    • 2015. szeptember 11. péntek at 08:42
      Permalink

      elvileg igen, de a pályázati kiírásokat kell elolvasni a palyazat.gov.hu-n

      Reply

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .