Tudományos és gazdasági tudáskoncentráció

A tudomány megrendelői tartottak előadást az Akadémián.

A tudomány a gazdaság nélkülözhetetlen forrása, a fejlesztések alapja – ezt bizonyítják azok az eredmények, amelyekről hazai nagyvállalatok vezetői számoltak be az MTA Székházában, a Magyar Tudomány Ünnepe kiemelt rendezvényén. A „Tudomány megrendelői” című konferencián a gyógyszer-, a jármű-, és az élelmiszeripar, az energiaellátás és a mezőgazdaság hazai nagyvállalatainak irányítói példákkal mutatták be, hogy a tudomány, az oktatás és a gazdaság együttműködésével a kutatói és üzleti kompetenciák nem összeadódnak, hanem megsokszorozódnak és képessé válnak felelősen alakítani a jövőt.

akadémia

„Különleges alkalom ez, hiszen most az Akadémián nem tudósok beszélnek arról, hogyan látják a kutatásfejlesztés, az ipari alkalmazások helyzetét, hanem sikeres vállalatvezetők ismertetik tapasztalataikat az akadémiai szférával való eredményes együttműködésről – méltatta a rendezvény egyediségét Pálinkás József. A Magyar Tudomány Ünnepén idén első ízben megrendezett konferenciát köszöntve az MTA elnöke kiemelte: a tudomány nem öncélú; fontos visszajelzéseket vár és kap a társadalomtól és a gazdaságtól arra vonatkozóan, hogy a kutatások hogyan, miként és hol hasznosulhatnak leghatékonyabban.

 A „velünk élő tudomány” központi gondolata köré szerveződő tudományünnep keretében a tudomány megrendelői, a  hazai nagyvállalatok vezetői előadásaikban arra világítottak rá, milyen célokat és szempontokat követve dolgoznak együtt a gazdasági és a tudományos szféra képviselői egy-egy fontos társadalmi és üzleti kérdés megválaszolásán. Valamennyien egyetértettek abban, hogy a tudomány, a kutatás adhatja azt a szellemi hozzáadott értéket, amely egy gazdasági vállalkozást versenyképessé, egy szemléletet innovatívvá, egy terméket sikeressé tehet.

A stratégiai gondolkodás és a hosszú távú tervezés fontosságára hívta fel a figyelmet előadásában Javier Gonzales Pareja. „A rövid távú gondolkodás megöli az innovációt” – hangsúlyozta a magyarországi Bosch-csoport vezetője. Hozzátette: a Bosch elkötelezettségét a jövőbe mutató fejlesztések iránt a szabadalmak magas száma is jelzi: 2012-ben a vállalatcsoport több mint 4800 szabadalmi kérelmet nyújtott be, azaz minden munkanapon átlagosan 19-et.

A mezőgazdaságot, az élelmiszer-ellátást nevezte az emberiség egyik nagy feladatának Csányi Attila, a Bonafarm Zrt. vezérigazgatója. „Ha nem használjuk fel a tudomány eredményeit, lemaradunk nemcsak a nemzetközi, hanem a hazai piacokon is” – figyelmeztetett az ágazati sürgető kihívásaira. Baji Csaba, a Magyar Villamos Művek vezérigazgatója szerint a társadalmi, piaci hatásokra a vállalatoknak tudományosan megalapozott válaszokkal kell reagálniuk. A vállalatvezető kiemelten eredményes projektnek nevezte a paksi atomerőmű élettartam-hosszabbítását, valamint az erőmű európai léptékben is példaértékűnek tartott biztonsági intézkedéseinek bevezetését,  és felhívta a figyelmet az ezeket megalapozó a kiváló kutatói-tudományos munka jelentőségére.

A tudomány megrendelőjének egyik elsődleges feladatát a kutatási és gazdasági célok összehangolásában látta Búvár Géza, a KITE Zrt. vezérigazgatója. „A magasabb hozzáadott érték magasabb minőségű termék előállítását teszi lehetővé, ami az előállításra és a kereskedelemre is pozitív hatást gyakorol” – helyezte tágabb összefüggésekbe egy-egy korszerű termék előállításának kérdését. A kutatásfejlesztést, a friss ötletek beemelését nevezte a gyógyszeripari vállalatok versenyképességét növelő egyik legfontosabb tényezőnek Szombathelyi Zsolt, a Richter Gedeon Nyrt. kutatási igazgatója. A Magyarországon több száz kutatásfejlesztési együttműködésben részt vevő nagyvállalat szakembere a felfedező kutatások nélkülözhetetlenségéről szólva kiemelte: azok adják azt a szilárd alapot, amelyre a több évtizeden át ívelő, forrásigényes célzott kutatásokat építeni lehet. Hernádi Zsolt, a MOL Nyrt. vezérigazgatója a világszínvonalú tudás és a kiváló szakemberek szükségességét emelte ki, rámutatva a természettudományos oktatás fontosságára. A szakember magyar olajipar eredményeit megalapozó tudósokra visszaemlékezve kitért rá: a kiválóan képzett szakemberek nyújtotta tudástöbblet kitörési pontot jelent a vállalatoknak, aminek hatása az egész nemzetgazdaságban és társadalomban érvényesül.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..