Mire jó a k+f minősítés? A Deloitte elemzése

A kkv-k kutatás-fejlesztésének is lökést adhat a K+F minősítési rendszer
Döntő többségben a kkv-k kértek előzetes minősítést K+F projektjeikre a kutatás-fejlesztési minősítés 2012. február 1-jei bevezetése óta – derül ki a rendszer első 20 hónapjának tapasztalatait értékelő jelentésből, amelyet a Deloitte Zrt. készített a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala és a Nemzetgazdasági Minisztérium megbízásából.
A korábbi tapasztalatok szerint ezek a cégek gyakran túlzottan óvatosak voltak a kutatás-fejlesztés terén. Sok kkv nem ismerte a minősítési rendszer nyújtotta előnyöket, a szükségesnél szűkebben határozta meg a K+F projektjei körét, és tartott az adóhatóság megállapításaitól. A Deloitte jelentésének első eredménye, az utólagos szakértői minősítés ”intézményesítése” valamennyi cég számára segítséget adhat a projektjeik K+F jellegének megítélésében.
2012. február 1-jétől kérhetik a jövőbeli projektjük vagy projektrészük előzetes K+F minősítését a vállalkozások a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalától (SZTNH). A minősítés előnye, hogy az SZTNH határozata jogilag kötelezi a hatóságokat a projekt után igénybevett kutatás-fejlesztési támogatások, illetve adókedvezmények jogosultságának ellenőrzése során. A minősítési határozat birtokában így nem kell attól tartania a cégnek, hogy az adóhatóság megállapíthatja, hogy az adott projekt nem minősül kutatás-fejlesztésnek. Ennek veszélyét jól mutatja, hogy az adóhatóság kezdeményezésére indult, utólagos vizsgálatok során az SZTNH az esetek 63%-ában értékelte úgy, hogy az adott projekt nem felel meg a K+F projekt kritériumainak.
szellemi_tul
A Deloitte jelentése megállapítja, hogy a minősítési rendszert már ismerő és igénybe vevő vállalkozások tapasztalatai pozitívak: ügyfélbarátnak tekintik az SZTNH működését, az SZTNH megfelelő határidővel dolgozik és a határidőt jellemzően tudja tartani, és elismerik szakmai kompetenciáját. Az előzetes minősítési eljárási díjat a megkérdezettek többsége megfelelőnek tartotta bár egyes induló (start-up) cégek, illetve mikrovállalkozások számára ennek a díjnak a kifizetése is nehézséget okozhat.
Dr. Márkus Csaba, a Deloitte Zrt. Kutatás-fejlesztési és Állami támogatások üzletágának igazgatója elmondta: 
Az előzetes K+F minősítés ösztönzőleg hathat a hazai k+f tevékenységre főként a kkv-k körében. A feldolgozható minősítési kérelmek 70%-át ugyanis kkv-k adták be. A magas arányukat többek közt az is magyarázza, hogy a nagyobb vállalatokkal szemben e cégeknél általában hiányzik a házon belüli szakértői apparátus, amely nagyobb magabiztossággal ítéli meg az egyes projektek K+F jellegét.
Ahhoz hogy a rendszer pozitív hatása jobban érvényesülhessen a hazai K+F tevékenységben, az előzetes minősítés szélesebb körű elterjedésére van szükség. A Deloitte jelentése szerint az első 20 hónap során közel 200 esetben nyújtottak be előzetes K+F minősítés iránti kérelmet a cégek, és növekvő tendencia tapasztalható az új kérelmek benyújtásában.  Az előzetes minősítési kérelmek egyelőre viszonylag alacsony számát részben az magyarázza, hogy a minősítés kevéssé ismert a vállalkozások körében, másrészt, hogy korlátozottan tudják hasznosítani az egyes szereplők. A Deloitte a K+F ezért minősítési rendszer hatékonyságának növelése és szélesebb körű elterjesztésének érdekében számos javaslatot is megfogalmazott.
Dr. Márkus Csaba kiemelte: A javaslatok közül talán a legfontosabb a már megkezdett projektek utólagos, önkéntes, és a vállalkozások által kezdeményezett minősítésének az „intézményesítése”, amire a hatályos jogszabályok elvi lehetőséget is nyújtanak. Ezzel a NAV által kezdeményezett évi 8-900 vizsgálat száma is csökkenhetne, enyhítve  az SZTNH és a NAV munkaterhét, és a bírság kockázata is mérséklődhetne a vizsgálat alá vont vállalkozások számára.  Ezzel a lehetőséggel ugyanis a vállalkozások még az adóhatóság vizsgálata előtt kérhetnék a projektek utólagos K+F minősítését elkerülve, hogy esetleg évekkel később egy adóhatósági vizsgálat során időnyomás alatt, a megfelelő dokumentumok hiányában ellehetetlenül a múltbeli projektek K+F jellegének alátámasztása, amely komoly adókockázattal járhat.
Az SZTNH a Deloitte értékelési jelentésének közzétételét követően tájékoztatót jelentetett meg a honlapján arról, hogy az utólagos minősítés „intézményesítése” érdekében a már megkezdett projekteket – díj ellenében – szakértői tevékenység keretében véleményezi. A szakértői vélemény, szemben az előzetes minősítés keretében kiadott határozattal, jogilag nem kötelező más hatóságokra.
A Deloitte jelentése kiemelte, hogy a minősítés szélesebb körű igénybevételét a pályázati-támogatási rendszerben az is segítené, ha a minősítési eljárást támogató módszertani útmutató – megfelelően kiegészített formában – a pályázati intézményrendszer számára is kötelező lenne a K+F pályázati projektek értékelése során. A K+F pályázati támogatások keretében ugyanis mindeddig korlátozott volt a minősítések igénybevétele. Mindemellett további konkrét javaslatokat is megfogalmazott a Deloitte, hogy a 2014-2020-as új programozási időszak pályázatainak kialakítása során minél jobban összecsiszolódjon a minősítés és a pályázatértékelés, és csökkenjenek a pályázók adminisztratív terhei is.

One thought on “Mire jó a k+f minősítés? A Deloitte elemzése

  • 2014. március 16. vasárnap at 22:09
    Permalink

    Nagyszerű dolog, hogy az adóhivatal adókedvezménnyel ösztönzi a vállalatokat a kutatásra és fejlesztésre.

    Igaz ugyan, hogy az adóhivatalnak kb. annyi köze van a K&F-hez, mint a hajdúnak a harangöntéshez, de jó érzés, hogy még azt is támogatják, amiről fogalmuk sincs, hogy mi.

    Az azonban már kevésbé nagyszerű dolog, hogy az adóhivatal olyan dolgot akar adótámogatásban részesíteni, amiről csak egy másik hivatal képes megállapítani, hogy az-e, aminek mondják.

    Az emberben ilyenkor felmerül a kérdés, hogy mi a fenének foglalkozik az adóhivatal olyan dologgal, amihez nem is ért.

    Ha pedig belegondolunk, hogy adott esetben pusztán egy jó lábtörlő vagy egy jobb esztergakés beszerzése is nagyobb műszaki előrelépést eredményezhet a cég számára, mint egy százoldalas tanulmány, akkor felmerül a kérdés, hogy mi a fenének kell a K&F tevékenységet másképpen adóztatni, mint bármi más ráfordítást.

    És valóban igaz: a legnagyobb baromság a cég különféle ráfordításait eltérő módon adóztatni.

    Hiszen ezek a ráfordítások mind ugyanúgy a cég tevékenységét szolgálják, és – az irodaépülettől a szuperesztergán keresztül a csavarhúzóig – bármelyikről ugyanúgy kiderülhet az, hogy a cég számára főnyeremény, de az is, hogy a cég számára teljesen használhatatlan.

    Tehát a beruházás és a költség szétválasztása kizárólag csak az adótörvények megalkotóinak zavart elméjében tűnik értelmes dolognak. Egy normális adórendszerben kizárólag csak a vállalatból KIVETT jövedelmet adóztatnák.

    Ezért jó volna, ha mielőtt még további nemzeti hivatalokat is bevonnánk külső szakértőként az adóhivatal munkájába, elgondolkoznánk azon, hogy ki a hülye az innovációhoz: az adóhivatal, vagy az adórendelet megalkotója.

    Reply

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..