Hogyan éljünk túl a jövő munkahelyein?

A mobil és digitális technológiák egyre inkább életünk részét képezik, és a munkahelyeket is átalakítják.

Ez a változás kihatással van munkavégzésünkre és a munka szervezésének módjára is. „Következő generációs munkavégzés – túlélési útmutató” című tanulmányában az Ericsson hálózatba kapcsolt társadalmat kutató intézete, a Networked Society Lab feltárja e változások mibenlétét, illetve a legfontosabb trendekre is rávilágít.

„Arra voltunk kíváncsiak, hogyan boldogul az ember ebben az új játékban, milyen szabályokat kell betartani a munkaadóknak és a munkavállalóknak, – mondta el Mikael Eriksson Björling, az Ericsson fogyasztói magatartással foglalkozó szakértője. – Az emberi erőforrások területének szakértőivel, szervezeti szakértőkkel, vezető mérnökökkel és üzleti gondolkodókkal beszéltünk. Ellátogattunk számos sikeres, kicsi és nagy üzleti vállalkozáshoz, és megfigyeltük, hogyan szervezik a munkát. Meggyőződésünk, hogy az infokommunikáció alapvető hajtóereje lesz ennek az átalakulásnak. Minden vállalatnak fontos látnia a feltáruló lehetőségeket, és részévé válni ennek az átalakulásnak.”

A jelentés vulkáni környezetként írja le az új üzleti „tájképet”: azaz olyan helyként, ahol kevés biztos pont található. Ebben a meglehetősen kíméletlen új világban létfontosságú lesz a végbemenő változások megértése és a hozzájuk való alkalmazkodás.

A szervezeteknek a következő kihívásoknak kell majd megfelelniük:

A sikeres munkáltató jellemzői:

1. szabály: Értékvezérelt és hitelt érdemlő küldetés: A munkavállalóknak egyre nagyobb igényük van arra, hogy mélyebb értelmet találjanak munkájukban. Elvárják a vállalatoktól, hogy megindokolják, mi értelme van a szervezet létének. E tekintetben a személyes értékek, tervek és célok fontosabbá válhatnak, mint a pénz, a rang és a feladatok.

2. szabály: Nyílt és demokratikus munkakultúra kiépítése: Jövőbeni munkavégzésünk jellemzője, hogy nagyobb hangsúly van a vállalati kultúrán, amely a szervezetek alkalmazottait összeköti egymással és elkötelezetté teszi őket egymás iránt. A munkavállalók hálózatokat alakítanak ki, és saját tapasztalataikon és preferenciáikon alapuló, hasznos munkamódszereket határoznak meg.

3. szabály: A szervezeti határok lebontása: Egy olyan korban, amikor a munkavégzés helye bárhol lehet, újra meg kell határozni az iroda definícióját. Az iroda, mint helyszín célja  az ott létrejövő interakció minőségének optimalizálása lesz. A munkavállalók elvárják majd, hogy munkakörnyezetük egyéni igényeikhez igazodjon.

A sikeres munkavállaló jellemzői:

1. szabály: Tudás és alkalmasság: A munkavállalóknak új képességeket kell elsajátítaniuk ahhoz, hogy továbbra is megállják a helyüket a munkaerőpiacon, és elég vonzó alternatívát jelentsenek a többi jelentkezőhöz képest. A munkaerőpiac folyamatos változásban van: a felsőoktatási végzettség már nem lesz elég a sikerhez.

2. szabály: Az önmarketing tökéletes elsajátítása: A folyton változó hálózatokban végzett munka fontossá teszi a személyes képességek meggyőző kifejezését és alkalmazását. A jövő munkavállalói képesek projektek kezdeményezésére és kis csoportok létrehozására, ahol meggyőzően „adják el” saját hozzájárulásukat egy adott folyamathoz, miközben tehetséges személyes márkamenedzserként is megállják a helyüket.

3. szabály: Mindig valami jobbat keressünk: A munkavégzés a jövőben nem azt jelenti majd, hogy keresünk egy könnyű munkát jelentő, biztonságos munkahelyet, és ott maradunk. Akik az új környezetben sikeresek lesznek, mindig potenciálisan több előnyt és/vagy kihívást jelentő egyéb lehetőségeket keresnek. Mindennapos lesz, hogy az alkalmazottak folyamatosan aktívan jelen vannak az online toborzási hálózatokban, és állandóan tartják a kapcsolatot saját személyes hálózatukkal.