A Startup-hype-on túl…

„Startup-hype-on túl – Útválasztó konferencia az üzleti sikerek felé” címmel rendezte meg idén startup konferenciáját az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ).

Milyen állapotban van a hazai startup világ? Lehet-e Magyarország a régió startup központja? Mi kell legyen az állam szerepe a hazai startup ökoszisztémában? Mennyit érhet egy startup cég? Többek között ezekre a kérdésekre adott választ a 2014. június 4-én megrendezett konferencia.

„A digitális technológiák korát éljük, ez pedig új gazdasági és működési modelleket szül” – fogalmazott megnyitó beszédében az IVSZ alelnöke, Vityi Péter, majd kifejtette, hogy az informatika továbbra is a gazdaság fontos hajtóereje, a húzóágazatok egyike. A gyártókat valamint az elektronikai szektorban dolgozókat is beszámítva az IKT-szektor foglalkoztatottainak száma közel 150,000 fő, ezzel foglalkoztatási mutatóinkat tekintve az előkelő 3. helyen állunk az Unióban.

ec-startup

A startup módszertanok pedig főként az informatikai piacon fejtik ki hatásukat, az innováció gyors felszínre hozását szolgálják, olyan vállalkozásoknál, amik nagy hozzáadott értéket és növekedési potenciált képviselnek, nemzetközi nagyságrendekben. A gazdaságfejlesztési célok meghatározásakor ezért nem szabad figyelmen kívül hagynunk a kreatív iparágak és a technológiai szektor kulcs szerepét, hiszen ennek köszönhetően ma lehetőség van arra, hogy egy magyar cég viszonylag rövid idő alatt globális piaci szereplővé váljon.

 

Oszkó Péter, volt pénzügyminiszter, a PortfoLion korábbi vezérigazgatója kiemelte, hogy az államnak is támogatnia kell ezt a folyamatot, fenntartható rendszert kell kiépítenie, forrásokat biztosítania, környezetet és piacot teremtenie. Korányi László a Nemzeti Innovációs Hivatal (NIH) elnökhelyettese erre úgy reagált, hogy több pozitív kezdeményezés is indult az elmúlt években. Ilyen például a Gazella technológiai inkubátor program létrehozása, amelynek célja, hogy az állam forrást biztosít, de magánszereplőkre bízza, hogy mely projektek érdemesek a támogatásra. A program működése, a forráselosztás és a kifizetések rendszere még korántsem zökkenőmentes, de a legfontosabb az, hogy az építkezés folyik ez pedig optimizmusra ad okot beszélgetésben résztvevő szakértők szerint is.

 

Lehet-e Magyarország a régió startup központja? – hangzott el a kérdés, amelyre Szőke Márton befektető azt a választ adta, hogy a lehetőség előttünk áll, de addig még sok a feladat vár ránk. Mindenekelőtt meg kell fogalmazni a konkrét teendőket és azokat el is kell végezni. Szabályozói, adminisztrációs, befektetői és menedzsment szinten egyaránt. Ez egy kiugrási lehetőség Magyarország számára és nem szabad csupán egy projektként tekinteni rá! A gyorsan mozgó innovációs iparág az időről szól, hiába vannak meg az előfeltételek, tisztában kell lennünk azzal, hogy, ha nem vagyunk elég gyorsak, lemaradunk.

 

Az IVSZ Startup konferencia több, külföldi piacra termelő, szoftverexportban érdekelt előadója szerint is strukturális változtatásokra van szükség. Ehhez azonban szintén állami beavatkozás kívánatos, hiszen sok esetben az jelenti a legnagyobb problémát, hogy nincs meg a megfelelő környezet ahhoz, hogy még több startup vállalkozás jelenhessen meg sikeresen a nemzetközi piacon.

 

A manapság sikertörténetként emlegetett vállalkozásokban többnyire közös, hogy a befektetői tőkét, tudást és kapcsolatokat is skandináv, brit vagy amerikai forrásokból szerezték be, s csak a fejlesztői kapacitásban támaszkodtak magyarországi erőforrásokra. Az IVSZ Startup konferencia üzenete, hogy a már sikereket elért startup vállalkozások, itthon is tevékenykedő nagyvállalatok és az állam közös felelőssége, hogy egy olyan környezetet teremtsenek, ami hazai, régiós vagy távolabbi országokból érkező ötleteket is képes befogadni, megérlelni és sikeres vállalkozássá formálni.

Kapcsolódó posztok:

A bejegyzés kategóriája: Blogzine
Kiemelt szavak: , , , .
Közvetlen link.

1 hozzászólás

  1. Fehér Tigris hozzászólása:

    Majd ha hírt lehet adni az első 3 olyan befektetésről,amiben
    1. a befektető vállal tényleges kockázatot (nem köttet tőkebiztosítást, amit szintén a startuppal fizettet)
    2. a befektetők össz tulajdoni hányada sosem (semmilyen feltétellel sem) megy 60% fölé
    3. az ügyvezetés döntési részét a vállalkozóra hagyják
    4. a cég, amibe befektetnek, nem nyereséges; és/vagy még lezárt pénzügyi éve sincs

    Nos, akkor beszélhetünk Mo-n a startup üzleti környezet megteremtődésének kezdeteiről. Addig hitelezők és cégrablók vannak Mo-n, nem befektetők.

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.