Akarsz címlapra kerülni?

Mert vannak országok, ahol a magazinok címlapja súlyos éveket, évtizedeket jelent. De itthon elegendő jó fejnek, havernak, vagy start-up-nak lenned. Mert manapság ez utóbbi az igazán divatos. És ezzel könnyű ma címlapra kerülni…. de jó is ez valójában nekünk, start-up-oknak?

Nekem egy címlap-sztori valami olyan, ami a legújabb trendeket, a gazdaság igazi mozgását jelenti. Valami szent dolog, amit követni kell. Legalábbis hagyományosan.

tumblr_nku4bolPlC1r2jqr5o1_500

Aztán a honi gazdasági magazinokat olvasgatva ezt a gondolatot egyre kevésbé látom megtestesülni. Amíg a Wizzair sztoriról olvasok, vagy a mega Csányi interjút nyomják a helyi magazinok, addig valahogy minden okés. De aztán amikor elkezdenek a címlapokra a saját szakmámból (= start-up szféra) bejönni a start-up sztorik, akkor fordul a kocka. És elkezdek azon gondolkozni, hogy ezt én, mint olvasó így akarom-e olvasni a magazinokban, vagy akár politikától hemzsegő újságokban?

Mert ezek a történetek ugyan lehet, hogy aktuálisak, de gazdasági értelemben még nem bizonyítottak. Mert ezek még nem “inflekciósak”. Csak éppen bekerültek egy magazinba, ahol egyelőre nagyon nincs helyük, mert a hazai gazdasági közegben inkább amolyan kísérletnek minősülnek… és nem járnak olyan áttörő eredménnyel, amitől én mint olvasó, a címlapon szeretném őket látni – gondolom, a saját start-up sztorijainkat olvasva.

Persze az is lehet, hogy félreértem ezt az egész start-up divatot! Mert jó start-up-ról beszélni! Mert király, ha mi rólunk mesélnek – persze, persze! Még 3 éve biztosan ezt mondtam. De azóta mindez ambivalenssé vált! És mindez furcsa skizofrénia lett! Mert egyrészt örülni kéne, másrészt mindez felelősséget is hoz a jövő irányába. Legalábbis az új start-up-ok részére, és a magunkfajták részére is, akiknek start-up csinálni egyfajta munka, vagy inkább “izzadságos”, sok kudarccal járó hivatás.

tumblr_nizmunanK81qz7lxdo1_400

És a divatjelenség ilyetén szűrőn keresztül való vizsgálatának, az ezen a nagy hype-on történő gondolkozásnak igenis itt a helye! Mert a mai gazdasági közeg inkább eltávolít mindent, ami progresszív. Mindent, ami feltörekvő. Mindent, ami start-up. Mindent, ami másképpen építkezik, mint ahogy egy nagyvállalalat vagy maga a Politika tenné (naná!).

Hiszen a ma aktualitásai a gazdaságban valahogy így festenek.  Ezeket hallottam a héten:

A – verzio: egy multicéges menedzser verziója:

Hívjuk most Pálnak (nem így hívják persze!) Pál több mint évtizedig az egyik legnagyobb magyar multi CIO-ja volt, majd 2 évig egy nagy energetikai multi felső vezetője lett, amit 2 év után saját döntéséből otthagyott. Én lassan 5 éve nem beszéltem vele. De a héten a tanácsát kértem új cégeim kapcsán. És elmesélte, hogy azért hagyta ott azt  mega-multit, mert azt érezte, hogy “áll a gazdaság”. Áll, mert minden beszállítóját le kell a sárga földig nyomnia árban. És ilyen előtte nem volt. Mert ugyan egy nagy cégnél van, és bármilyen árat adnak az alvállalkozói, akkor is alá kell nyomnia. Mert nem a fejlődést, a piac bővülést várják el tőle a főnökei, hanem azt, hogy a “stagnáló piacon” minél alacsonyabb áron, minél kisebb költségen dolgozzanak nekik az alvállalkozók. Ez szerinte nem okés, és inkább otthagyta a mega-multit. És elment külföldi cégeknek kereskedni. Mert ott érezte, hogy lehet piacot szerezni. És nem érezte magának azt, hogy állandóan árat kell letörnie.

tumblr_nj0l0zXPIc1qz7lxdo1_1280

B – verzio: egy filmes verziója

Egyik gyermekem szülinapi zsúrját tartottuk egy (budai) játszóházban, ahol vendégünk volt egy házaspár, akik kislánya a fiam osztálytársa. Velük elegyedtem szóba. Eszembe jutott, hogy 3-4 hónapja mega bulit tartottak, ahol a Harry Potter poszter volt kinagyítva a szobájukban, csak azért, hogy a bulira jövő gyerekek lefotózhassák magukat. És a kertben egy nagy ugráló vár volt felállítva. Szóval olyan szülők, akik mindent beleadnak a gyerekük fejlődésébe. És amikor ez eszembe jutott, akkor  egyre kíváncsibbá tett, hogy milyen iparágban dolgoznak vajon?  A házaspár először büszkén újságolta, hogy filmesek. Aztán amikor meséltem nekik korábbi szakmáimról – vélhetően azért mert rájöttek, hogy ismerem a főbb médiaszereplőket – egyre inkább szkeptikusan kezdtek el nyilatkozni a munkájukról. Szó szót követetett és a végén azt a döbbenetes konklúziót mondták, hogy végülis “minden meg van kenve”… és egyre kevésbé kezdtünk beszélgetni, mintha a fátyol fellebbent volna. És valami súlyos téma jött volna képbe. Nagyon kellemetlen lett a dolog… (bár akkor nem értem, hogy miért fakadt ki belőlük) És valahogy nem is beszéltünk többet a szakmájukról. Holott látszott biztosan, hogy jól ment nekik.

tumblr_nkua61zaaO1r539hzo1_1280

C – verzio: minisztériumi párbeszédem

A héten minisztériumi témában konzultáltam és szóba került, hogy a mega-nagy multik miként gondolkodnak a hazai ipar fejlesztéséről. És ennek kapcsán az egyik stratégiaalkotásban tevékeny szerepet vállaló szakember mesélte az egyik nagy mega multiról, aki a elég nagy gyárat épített itthon. Szóval ez a cég, hívjuk most “Mirabellnek”. Szóval Mirabell csak olyan mega-pályázatban hajlandó részt venni, mit nem rá írnak ki, amit más is elnyerhet. Pedig simán kiírnának rá pályázatot, és kérdezték is tőle, hogy mivel érezné jól magát itt nálunk. De nem, ő nem karat ilyet! Mert nem akar se pro-, se kontra állást foglalni. Vagy nagyon vigyáz arra, hogy senkinek ne legyen lekötlezve. Túl sok pénze van ehhez. Ha óvodát épít, akkor a németországi standardok alapján épít, mert a kinti vezetőket csak így tudja ide csábítani. Aki számára sokkal fontosabb a hazai környezet, mint az, hogy mennyi támogatást kap. Aki (így útólag elmondva) nem a támogatások miatt jött ide (tényleg így lenne?), hanem a tudást, a magas munkaerőt keresi, ezt próbálja képezni. És sorolhatnám. És ezen eléggé elgondolkoztam, hogy ez most akkor hogy?

—-

Szóval ebből nem azt szűröm le, hogy a mi iparágunk ( start-up) sikersztorijai lennének a főbb címlap-sztorik manapság. Mert számomra fontosabb gazdasági sztori, hogy az ipar miként fejlődhet itthon? Hogy a multicéges világban – amely azért a magyar GDP nagy százalékát adja – miként vélekednek a gazdaságról? Vagy hogy a magyar gazdasági értéklánc miként alakul át napjainkban? – mert elég átalakulásnak lehetünk tanúi!

tumblr_njhwtkXK2u1qz7lxdo1_400

Furcsa egy start-up-okra “ráállt” blogtól ilyet olvasni!  Ugye? De ezek a divatos és agyon olvasott start-up sztorik szerintem nem azok, amik a gazdaság egészére hatással lehetnek. Mert a Forbes legutóbbi címlapján szereplő start-up cég, a Prezi (divat-ide-vagy-oda) sem hozott egyedi gazdasági modellt, és a pozitív példán túl nem integrálódott, nem is illeszkedhet a hazai gazdasági élénkítésbe. Ugyan az alapítók tesznek örvendetes lépéseket, de ezeket mi közösségileg mégsem érzékeljük. Persze az is lehet, hogy a hatásuk csak később fog beérni… egyelőre azonban gazdasági tekintetben nem modellértékű, ami a divatos cégeknél történik. Sajnos.

A címlapok egyelőre nem ezekről a trendekről szólnak. Azok máshol történnek.  Vagy ezekről nem mer / akar / tud / tervez senki írni? Ez is lehet persze…

Várjunk még pár évet és meglátjuk!

Cast of "Lonesome Jim" Portrait Session

3 thoughts on “Akarsz címlapra kerülni?

  • 2015. március 8. vasárnap at 17:03
    Permalink

    Csaba: Azért ne feledd, hogy a Google árbevétele összemérhető a magyar gdp-vel. Azért címlaposak a startupok, mert “csak egyszer kell jól belenyúlniuk”, hogy csodát műveljenek. Amíg nem tudják a főszerkesztők, hogy melyik belenyúlás hozza el a csodát, addig próbálnak vaktában lövöldözni. A Google évekig nem mutatott különösebb gazdasági teljesítményt. Aztán lenyomott mindenkit. A startup nem tudomány, hanem ezotéria. :-)

    Reply
  • 2015. március 8. vasárnap at 20:26
    Permalink

    Igen, köszi Moon ezen jót nevettem: ezotéria :-))

    Reply
  • 2015. március 8. vasárnap at 21:02
    Permalink

    Még csak az úgymond “életképes” vállalkozásokról van szó, ahol a nagy ötlet majd vonzza a befektetőt. Nos, mint láttuk, ez sem működik, pedig okos emberek, jó ötlettel, profi segédlettel dolgoznak… És hol van itt a szociális gazdaság? Hol van a klímavédelem? Hol van a tényleges inkubáció? Ezeket a jelszavkat halljuk, persze egyre inkább elhaló hangon… Reménykedünk persze, hogy lesz itt változás!

    Reply

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .