Három és félmilliárdot költöttünk eddig az okos mérésre
Nagy biznisz az okosmérés: 2020-ig a magyarországi háztartások 80 százalékát el kell látni az energiafogyasztás optimalizálását szolgáló okos mérőkkel 2020-ig.
Az Európai Unió célkitűzései szerint 2020-ig az európai fogyasztók 72 százaléka rendelkezni fog a villamosenergia mérésére szolgáló, 40 százalékuk pedig a földgáz mérésére szolgáló okos mérőkkel. Ezzel összhangban a Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervében hazánk azt irányozta elő, hogy az elkövetkezendő öt évben a fogyasztók 80 százalékát ellátja okos mérőkkel. Az eddig megvalósult hazai pilot projektek nagyságrendileg tízezer fogyasztót érintettek, és az Európai Bizottság legfrissebb adatai szerint hazánk az intelligens hálózatok kiépítésére 2004 óta összesen 11 millió eurót, nagyságrendileg valamivel kevesebb mint három és félmilliárd forintot fordított. Ez az összeg bár jelenleg a környező országok költségvetéséhez hasonló nagyságrendet képvisel (viszont jelentősen elmarad a nyugat-európai országok átlagosan 500 millió eurós ráfordításától), nagymértékben megnövekedhet a következő években.
„Az okos mérők elterjedésének hasznát illetően rendkívül pozitívak az előrejelzések, hiszen abból nem csak a fogyasztók, hanem a szolgáltatók, rendszerüzemeltetők, vagy éppen az önkormányzatok is profitálhatnak. A fogyasztók például már csupán a fogyasztási szokásaik ellenőrzésével is energiamegtakarítást érhetnek el, az önkormányzatok pedig a helyi fogyasztási adatok felhasználóiként egész városuk energiafelhasználását optimalizálhatják” – mondta Pető Gábor, a MultiContact Consulting ügyvezetője.
Az intelligens hálózatok részét képező okos mérők a fogyasztók és a szolgáltatók számára nyújtott valós idejű fogyasztási adatoknak köszönhetően lehetővé teszik az energiafelhasználás optimalizálását, aminek a jelentős energiaigényű épületek, például az irodaházak, ipari létesítményének esetében különösen nagy jelentősége van. A szolgáltatók a valós idejű adatoknak köszönhetően pedig a különböző fogyasztási szokásokra szabott termékcsomagokat hozhatnak létre, ráadásul a költségeiket is csökkenthetik, többek között a rendszeres óraleolvasások megszűntetésével.
A fogyasztók és a szolgáltatók mellett a villamosenergia-rendszer üzemeltetői és a kormányzati szektor is profitálhat az intelligens energetikai hálózatok országos elterjedéséből. A rendszerüzemeltetők pontosan meg tudják majd becsülni a hálózati veszteség mértékét és helyét is, amivel az esetleges szabálytalan energiavételezéseket is megelőzhetik, valamint a fogyasztási adatok folyamatos ellenőrzésével az elosztói és átviteli rendszerek hibáinak egy része előre jelezhetővé, illetve azonnal észlelhetővé, így javíthatóvá válik. A kormányzati szektor szintén mint adatfelhasználó hasznosulhat az okos mérőkből, amelyekkel megteremtheti az energiatakarékosan és hatékonyan működő okos városok alapjait.
Az okos mérés előnyeit több energetikai szolgáltató cég is felismerte Európában, ezért egyre több privát forrást fektetnek az intelligens hálózatok kiépítésébe. Jelentős részben ennek köszönhető a nyugat-európai országok, valamint a térségünkből Csehország ráfordításainak kiugróan magas aránya. A privát befektetések arányának növelése Magyarország számára is járható út lehet a 2020-as kitűzések elérésében.
„Ahhoz, hogy az okos mérés előnyeit a fogyasztók élvezhessék, a megfelelő jogszabályi környezet megteremtése és a beruházások megvalósítása mellett szükséges a lakosság és az ipari fogyasztók környezettudatos szemléletmódjának kialakítása is” – tette hozzá Pető Gábor, a MultiContact Consulting ügyvezetője.