Az OECD szerint jó irányba tart a magyar innovációs finanszírozás

Az OECD 2016. évi Tudományos, Technológiai és Innovációs Kitekintője (STI Outlook 2016) című dokumentum a tudomány, a technológia és az innováció területét meghatározó aktuális trendeket, főbb folyamatokat tekinti át, amelyek jelentősen befolyásolják a globális gazdaság, a pénzpiacok, a társadalom és a modern állam működését.

A 10 legígéretesebb, legtöbb potenciált magába rejtő technológiai irány a dokumentum szerint: Big Data, „a dolgok internete” (Internet of Things), mesterséges intelligencia, 3D nyomtatás, mikroszatellitek (genetika), az idegtudományhoz kapcsolódó technológiák, szintetikus biológia, nanoanyagok, fejlett energiatárolási technológiák, Blockchain (blokklánc-technológia). A dokumentum emellett jelentéseket is tartalmaz a tagországok – köztük Magyarország – KFI szakpolitikájáról. A jelentés kedvezőnek értékeli hazánkban a kutatás-fejlesztés és az innováció finanszírozási rendszerének 2014–2015-ös átalakítását a Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégia (S3) megalkotásával, a 2014-es KFI törvény elfogadásával, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal megalakításával, illetve a versenypályázati portfólió összehangolásával.

A jelentés megnevezi az előremutató lépéseket, és rámutat azokra a területekre, amelyeken még van elmaradásunk az OECD-átlaghoz képest. Az idei dokumentum kiemeli, hogy a bruttó kutatási és fejlesztési ráfordítások éves növekedési üteme kétszeresen meghaladja az OECD-tagállamok átlagát. Rámutat arra is, hogy a kutatási infrastruktúra fejlesztése terén az új pályázatoknak köszönhetően kedvező folyamatok indulnak el, valamint hangsúlyozza, hogy ígéretesek az induló innovatív vállalkozások fejlesztését célzó kormányzati törekvések. A jelentés emellett kiemeli Magyarország szoros kapcsolódását a nemzetközi tudáshálózathoz.

  1. A jelentés fontos előrelépésként értékeli a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal 2015. január 1-jével történő megalakulását, megszüntetve ezzel a KFI-ért felelős szakpolitika korábbi intézményi széttagoltságát. Ez a strukturális átalakítás lehetőséget kínál arra, hogy megfelelő horizontális és vertikális együttműködés és koordináció alakuljon ki a Hivatal és más releváns minisztériumok, ügynökségek, intézetek, valamint a kutatás-fejlesztési és innovációs szektor különböző szereplői között.
  2. A jelentés kiemeli, hogy a kutatás-fejlesztés terén egyre aktívabb a hazai gazdaság, és hazánk erős ipari szektorral rendelkezik. Ugyanakkor a tanulmány – mint problémára –rámutat arra is, hogy csupán 33% az állami források aránya a teljes K+F ráfordítás terén. Ugyanakkor a tanulmány – mint problémára – rámutat arra is, hogy csupán 33% az állami források aránya a teljes K+F ráfordítás terén. Ennek kapcsán meg kell említeni, hogy Magyarországon az Eurostat 2014-es adatai szerint ez arányaiban közelít más uniós tagországok értékéhez: Belgium – 28%, Dánia – 30%, Ausztria – 38%, Hollandia – 33%.
  3. Egyre nagyobb hangsúlyt kap az innovatív kkv-k támogatása, a különböző együttműködési formák ösztönzése és az innovációs ökoszisztéma fejlesztése. A dokumentum méltatja az induló innovatív vállalkozások megerősítését célzó hazai kezdeményezéseket. Ennek kapcsán kiemeli a startupokat célzó innovációs pályázati konstrukciókat a startup vállalkozások alapítását ösztönző inkubátorok megerősítésére, továbbá a kezdeti fázisban az innovatív vállalkozások fejlesztésének támogatására.
  4. A tanulmány hangsúlyozza Magyarország szoros kapcsolódását a nemzetközi tudáshálózathoz, ahogy azt a nemzetközi együttműködéssel létrehozott tudományos publikációk és szabadalmak száma is jelzi. A külföldi vállalatok is nagyon jelentős szerepet játszanak a hazai KFI tevékenységekben, ez a kitettségünk viszont számottevően enyhül. A dokumentum megemlíti, hogy az NKFI Hivatal többféle eszközzel ösztönzi a hazai KFI szereplők versenyképességét. A pályázatok célja többek között a nemzetközi kapcsolatépítés, a konzorciumi partnerkeresés támogatása, a nemzetközi kapcsolatok erősítése, ami nemcsak a vállalkozói szektort érinti, hanem a kutatóintézetek és az egyetemi szektor nemzetköziesítését is célozza. A tanulmány méltatta azt is, hogy Magyarország az Intelligens Szakosodási Stratégia keretében külön fejezetet készített a kutatási infrastruktúrákra vonatkozóan. A stratégia célként fogalmazza meg Magyarország kölcsönös előnyökön alapuló részvételét a nagy európai kutatási infrastruktúrákban. 2016-ban hazánk 9 új kutatási infrastruktúrához kapcsolódott, melyek a fizikától a társadalomtudományokig széles spektrumot ölelnek fel.
  5. A jelentés kiemeli a Horizont 2020 program Szakpolitika Támogató Eszközét (Policy Support Facility, PSF) is, melynek célja, hogy az Európai Bizottság független szakértői értékelési folyamat keretében (peer review) segítse a tagállamokat a kutatási, fejlesztési és innovációs szakpolitikák tervezésében, megvalósításában és értékelésében. Az önkéntes alapon elindított folyamat támogatja az érintett tagállamok döntéshozóit KFI szakpolitikájuk továbbfejlesztésében, tanácsokkal szolgál a nemzeti KFI stratégiák, programok és intézményrendszer értékelésében és a fejlesztendő kulcsterületek azonosításában. Az NKFI Hivatal jogelőd szervezete 2014 végén csatlakozott a kezdeményezéshez. Az NKFI Hivatal az értékelési folyamatból nyert értékes és hasznos tapasztalatokat beépíti a KFI szakpolitika alakításába.  A Hivatal e célra kialakított konzultációs felületen keresztül is folyamatosan egyeztet az érintett szakmai érdekkörökkel és érdeklődőkkel.
  6. Bár a bruttó kutatási és fejlesztési ráfordítások éves növekedési üteme kétszeresen meghaladja az OECD-tagállamok átlagát, azaz a 2009–2014 közötti átlagos évi 5,1%-os növekedés a GDP-hez viszonyított K+F kiadásokban jóval felülmúlja az OECD 2,3%-os átalagos évi növekedését, szükséges rámutatni, hogy a magyar tudomány és technológia teljesítményét a jelentés összességében tovább erősítendőnek értékeli, amiért részben a köz- és magáncélú K+F beruházások elmaradását teszi felelőssé. Ezt azzal is alátámasztja, hogy a bruttó kutatási és fejlesztési ráfordítások a GDP-hez viszonyított aránya jóval elmarad az OECD-átlagtól (1,37% az OECD 2,38%-os arányához képest). Az értékelést alátámasztó másik mutatószám a teljes K+F ráfordításon belül az állami források alacsony aránya (lásd 1. pont). Ez ugyanakkor azt is jelenti, hogy a teljes K+F ráfordítások több mint 67%-át az üzleti szféra adja, amely jelenséget a jelentés más pontokon kifejezetten kedvezően értékeli. Az üzleti ráfordítások GDP-hez mért arányában a jelentés szerint alig maradunk el az OECD átlagától.
  7. Bár a jelentés ezeket nem emeli ki részletesen, mégis érdemes rámutatni azokra a területekre, ahol Magyarország az OECD-tagállamok átlagos teljesítményét közelíti vagy felülmúlja azt. Így többek között az innovatív vállalkozások terén felmutatott, az OECD-átlagot közelítő teljesítményünk az átlagos negatív megítélésnél kedvezőbb üzenetet hordoz: az innovatív vállalkozások terén a kockázati tőke GDP-hez viszonyított arányának mutatószámában, valamint a vállalkozás-indítás egyszerűségének komplex mutatójában hozzuk az OECD-átlagot. Hasonlóan pozitív a kép a nemzetközi innovációkban való részvétel arányát illetően is.
  8. Összességében a magyar üzleti K+F teljesítmény több mutató esetében megközelíti az OECD-átlagot. A magyar kutatásról és technológiai fejlődésről alkotott általános képet a közcélú K+F beruházások alacsonyabb értéke, a kutatást és technológiai fejlődést támogató alapvető IKT-infrastruktúrák, a top 500 vállalati K+F befektetések, a bevezetett védjegyek GDP-arányos száma és a szintén fejlesztendő KFI szakmai készségek és kompetenciák árnyalják. Ugyanakkor a jelentés ezeken a területeken is rámutat a kedvező trendekre, a KFI infrastruktúrák fejlesztését célzó pályázatok nagy arányára, valamint a perspektivikus kutatói pályaív kialakítása érdekében hozott intézkedésekre, így például a posztdoktori ösztöndíjak megújuló rendszerére.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.