Elemzés a magyar k+f és innováció hatékonysáról – vajon jó úton járunk?

Magyarország 2008 óta GDP-jének egyre nagyobb arányát fordította kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységekre, ugyanakkor európai összehasonlításban a hazai K+F+I folyamatok eredményessége a költések ellenére is stagnál.

Az Állami Számvevőszék hazai és nemzetközi adatok alapján elemzést készített a magyar kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenység eredményességéről. Az elemzés kimutatta: hazánk legnagyobb mértékben a kis- és közepes vállalkozások innovációs teljesítményét mérő dimenzió esetében marad el az uniós átlagtól, holott éppen ez az a dimenzió, amely a legszorosabb kapcsolatot mutatja az egyes országok innovációs összteljesítményével.

A tudásalapú piacgazdaságban a jólét, a teljesítmény és a foglalkoztatás növekedését a tudásintenzitás és a magas technológia dinamikus fejlődése határozza meg. A kutatás-fejlesztés és innováció kiemelt makrogazdasági jelentőséggel bír, nagymértékben hozzájárul egy ország gazdasági fejlődéséhez, valamint nemzetközi versenyképessége szempontjából is meghatározó jelentőségű.

Az elmúlt 8-10 évben Magyarországon több stratégia is született a K+F+I folyamatok előmozdítása érdekében. Az Állami Számvevőszék elemzésének célja annak értékelése volt, hogy a kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenység fejlesztésére létrehozott szervezeti és támogatási rendszer, valamint jogszabályi környezet miként ösztönözték az intézményeket és gazdasági társaságokat K+F+I eredményeik javítására, s összességében megvalósultak-e a kitűzött stratégiai célok.

Magyarország GDP-jének egyre nagyobb arányát fordítja kutatás-fejlesztésre és innovációra, mely a GDP növekedését figyelembe véve dinamikusan emelkedő összeget jelent, így a közpénzek eredményes, hatékony és gazdaságos felhasználása szempontjából indokolt, hogy az ÁSZ külön elemzésben foglalkozzon területtel. Az elemzés amely adatbekérés nélkül, a nyilvánosan elérhető adatokra támaszkodva készült elsősorban az Európai Bizottság által kialakított indikátorrendszer, az ún. Európai Innovációs Eredménytábla segítségével mutatja be a magyar K+F+I tevékenység eredményességének alakulását.

Az Európai Innovációs Eredménytábla nyolc dimenzióban, 25 indikátor segítségével méri az egyes országok adott évi innovációs teljesítményét, és a mutatószámok átlagolásával készült ún. összevont innovációs index alapján értékeli a tagállamokat, az alábbi négy csoportba sorolva őket:

– a vezető innovátorok innovációs teljesítménye jelentősen meghaladja az EU-átlagot,

– erős innovátornak az az ország számít, ahol az EU-átlaghoz közeli vagy a feletti innovációs teljesítmény született,

– a teljesítmény némileg alacsonyabb, mint az EU-átlag a mérsékelt innovátorok körében,

– lemaradó innovátoroknak az innovációs teljesítménye jóval alatta van az EU-átlagnak.

Az EU indikátorrendszere adatainak elemzése azt mutatja, hogy az innovációs összteljesítmény tekintetében a rangsor élén állók szinte minden dimenzióban jól teljesítenek. Ez azt támasztja alá, hogy az innováció egy nagyon összetett jelenség, és sok tényező kedvező alakulása együttesen járul hozzá a kimagasló innovációs eredményességhez. Ezzel is magyarázható, hogy az uniós tagországok rangsorában nagyon gyors és látványos változások 2008 és 2015 között nem mentek végbe. Néhány ország azonban képes volt innovációs teljesítményét évről évre javítani, és így a vizsgált időszak egészében jelentős fejlődést ért el.

Magyarország K+F+I eredménye 2008-ban alacsonyabb volt, mint az EU-átlag, amellyel a mérsékelt innovátorok közé került, és 2008-2015 között ebben a pozícióban maradt. Az összevont innovációs indexszel mérve 2015-ben Magyarország az uniós átlag 68%-át érte el. A magyar teljesítmény dimenziónkénti alakulását foglalja össze az 1. táblázat.

1. táblázat: A magyar K+F+I teljesítmény alakulása 2008-2015 között az összevont innovációs index, és az egyes dimenziók változóinak átlagértéke alapján

Az Állami Számvevőszék megvizsgálta, hogy a nyolc dimenzió közül melyek mutatják a legszorosabb összefüggést az innovációs összteljesítménnyel. A 2015-ös adatok alapján a legszorosabb korreláció az összevont index, illetve a kapcsolatok és vállalkozások dimenzió között mutatható ki. Lásd az 1. ábrát.

A kapcsolatok és vállalkozások dimenzió a kis-és középvállalkozások innovációját, valamint az innovatív kis-és középvállalkozások együttműködési tevékenységét méri. Éppen ezek azok a mutatók, amelyek tekintetében jelentős Magyarország lemaradása az unión belül. Ennek alapján az látszik, hogy Magyarország innovációs teljesítményének javulását leginkább az hátráltatja, hogy a kis- és közepes vállalkozások csak szerény mértékben tudnak az innovációs folyamatokba bekapcsolódni, illetve nem jönnek létre nagy számban innovációra alapított kisvállalkozások.

A GDP-arányos kutatási és fejlesztési ráfordítások összege Magyarországon 2008-ig 1%, vagy annál is alacsonyabb volt ezt követően 1% felett alakult (lásd a 2. ábrát). E stagnálás nem hatott jótékonyan az eredményeket hosszútávon érvényesítő kutatás-fejlesztésre. Változás 2008-től érzékelhető; azóta a ráfordítások meghaladják az 1%-ot, és folyamatosan növekednek 2020-ra a tervezett érték már eléri az 1,8%-ot.

Magyarországon a 2010-et követően elindultak és részben megtörténtek azok a jogszabályi, szervezeti és támogatási rendszereket érintő változtatások, amelyek a kutatás-fejlesztés és az innováció támogatásához nélkülözhetetlenek. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal 2015. január 1-jei megalakulásával megszűnt a K+F+I tevékenységért felelős szakpolitika korábbi intézményi széttagoltsága, s ez lehetőséget adott a horizontális és vertikális együttműködés, illetve a szervezett koordináció kialakítására.

Egy ország magas szintű K+F+I teljesítményének legfontosabb tényezője a kiegyensúlyozott innovációs rendszer, amely megfelelően ötvözi a köz- és a magánberuházásokat, ösztönzi a vállalkozások fejlesztési együttműködéseit egymással és a tudományos világ képviselőivel, s mindezek előfeltételeként lehetőséget biztosít a magas színvonalú oktatásra és kutatásra. Fontos, hogy a kutatás-fejlesztési folyamat eredményei megjelenjenek a gazdaságban; mind az innovatív termékek értékesítése és exportja, mind a foglalkoztatás terén.

Forrás: http://www.penzugyiszemle.hu/tanulmanyok-eloadasok/elemzes-a-magyar-k+f+i-tevekenyseg-eredmenyessegerol

Kapcsolódó posztok:

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.