Felpörgeti a családi vállalkozásokat a digitalizáció

Kedvezően hat a családi vállalkozások fejlődésére a jelenlegi üzleti ökoszisztéma, a vállalkozások kiemelt figyelmet fordítanak az innovációra és pozitívan értékelik a digitalizációt – derült ki a Deloitte Private családi vállalati tulajdonosokkal, vállalatvezetőkkel készített felméréséből.

A folyamatosan változó üzleti környezeti hatások között a felmérés elsődlegesen a családi vállalkozások üzleti ökoszisztémához való viszonyát vizsgálta. Az eredmények azt mutatják, hogy a digitális technológiák és a fokozottabb összeköttetés következtében az értékteremtés új módszerei alakultak ki, amelyek alapvetően formálják át a kapcsolati hálók rendszerét, a különböző együttműködések és a kölcsönös összefüggés mentén.

Globális viszonylatban a megkérdezettek 56 százaléka teljes mértékben, 39 százaléka pedig részben ért egyet azzal a kijelentéssel, hogy a jelenlegi üzleti ökoszisztéma inkább lehetőséget biztosít az innovációra és a növekedésre, és nem gátolja. A családi vállalkozások újgenerációs vezetői úgy látják, hogy képesek megfelelően követni a gyorsan változó üzleti környezetet, valamint vállalatuk növekedését és innovatív képességeinek fejlesztését az üzleti ökoszisztémájuk segítségével jobban meg tudják valósítani, mint elszigetelten.

A kihívás azonban ezen lehetőségek tényleges kiaknázása lesz: a vezetők nem engedhetik meg a változások figyelmen kívül hagyását, a megfelelő technológiákba be kell fektetni, új kapcsolatokat, társulásokat, szövetségeket szükséges kialakítani, új szolgáltatásokat, termékeket kell kifejleszteni, és a vállalkozás szerves részévé kell tenni a létrejövő újításokat.

Üzleti kapcsolatok változása

Az üzleti ökoszisztéma fejlődésén, fokozódó komplexitásán keresztül magától értetődőnek tűnik, hogy a családi vállalkozások üzleti kapcsolatai is jelentős mértékben átalakulnak. A megkérdezettek 65 százaléka például úgy véli, hogy az elmúlt 3 évben nőtt a harmadik felekkel való üzleti kapcsolataik száma, amely a közép-európai régióban működő cégek többségénél (58 százalék) is megfigyelhető.
„A kapcsolatok sokszínűsége tekintetében árnyaltabbá válik a kép a régióban: a megkérdezett újgenerációs családi vállalkozások elsődlegesen pénzügyi intézményekkel (80 százalék) állnak rendszeres kapcsolatban, míg állami intézményekkel, ügyfeleik ügyfeleivel, valamint versenytársakkal alig a résztvevők fele, szakszervezetekkel, kutatóintézményekkel, egyetemekkel és beszállítóik beszállítóival pedig csupán harmada áll kapcsolatban” – mondta el dr. Kóka Gábor, a Deloitte Private magyarországi vezető partnere.
A kapcsolatok kialakításának és fenntartásának indokai között a családi vállalkozások leggyakrabban a felvásárlást, stratégiai együttműködést, és a közös vállalkozások alapítását jelölték meg. Érdekesség, hogy míg globális szinten a vállalkozások az ilyen jellegű együttműködések fő indokaként 40 százalékban a mérethatékonyságot, a skálázhatóság növelését emelték ki, addig a közép-európai régióban a vezető indok kiugró mértékben (mintegy 76 százalékkal) a termékek és szolgáltatások kiterjesztése és fejlesztése volt.

Élen az innovációban

Habár korábban a családi vállalkozásokat konzervatív, az újításokhoz visszafogottan viszonyuló társaságokként jellemezték, napjainkban már inkább az tapasztalható, hogy piacaik élén járnak az innováció terén, és adott esetben gyorsabban is képesek a megújulásra, mint más vállalkozások. Habár korábban a családi vállalkozások innovációs folyamata a belső kutatás és fejlesztés köré szerveződött, ez a mai technológiai körülmények között nehezen elképzelhető.

A felmérésben résztvevők túlnyomó többsége (88 százalék) egyetértett azzal a kijelentéssel, hogy az üzleti ökoszisztéma lehetővé teszi, hogy a családi vállalkozások a saját adottságaikon túlmenően is képesek legyenek az innovációra. Azonban a más szereplőkkel való kollaboráció tekintetében ennek ellenére óvatosság jellemzi ezeket a cégeket. Mintegy egyharmaduk állította, hogy csak olyan szervezettel működnének együtt, amellyel már régóta tartó, kialakult üzleti kapcsolata van, és egyötödük azt preferálná, hogy az innovációs fejlesztést önállóan valósíthassák meg. Ez az attitűd a társulással járó, az adatok, szellemi termékekre vonatkozó jogok feletti kontroll oldódásának ellenérzetével, mint visszatartó erővel magyarázható. Megállapítható tehát, hogy a családi vállalkozások alapvetően birtoklóan viszonyulnak a szellemi tulajdonhoz. Megközelítőleg 63 százalékuk nagyon fontosnak, illetve kifejezetten fontosnak tartotta azt, hogy tulajdont gyakoroljon egy-egy szellemi termék fölött.

„Elgondolkodtató adat ugyanakkor a közép-európai családi vállalkozások innovatív hozzáállása kapcsán, hogy mintegy 44 százalékuk egyáltalán nem rendelkezik innovációs stratégiával, míg egynegyedük csak nemrég dolgozott ki hasonló terveket” – fűzte hozzá dr. Kóka Gábor.

Segít a digitalizáció

A kutatásban résztvevők jellemzően egyetértettek abban, hogy a megjelenő digitális technológiák és a digitális transzformáció gyorsították, támogatták az üzleti ökoszisztéma fejlődését az elmúlt években. A felmérés alapján mégis megállapítható, hogy az újgenerációs családi vállalkozások mindössze egynegyedének van átfogó stratégiája a digitális technológiák felhasználására, míg közel 40 százalékuknak nincs, vagy még dolgoznak rajta. A globális összehasonlításban ez az arány a közép-európai régió családi vállalkozásai tekintetében több mint 50 százalék.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..