Jön az MI a turizmusban is!

Magasabb tudásigény, önfejlesztés, személyes élményadás, új technológiák alkalmazása. 2030-ra a mainál 2/3-dal nagyobb igény mutatkozik majd a turizmusban a mesterséges intelligenciával, a virtuális és kiterjesztett valósággal kapcsolatos ismeretekre, ahogy 1/3-dal több programozói, adatelemzői, üzleti intelligencia, big data elemzői tudásra – állapította meg az Új Turizmus Generáció Szövetség Budapesten tartott pénteki konferenciája.

A nemzetközi esemény megnyitóján Gál Pál Zoltán, a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége elnöke hangsúlyozta, hogy Magyarország egyike a kutatásba leginkább bevont országoknak. „Nagy élmény volt részt venni a felmérésben, a hosszú évek alatt megvalósítandó programot minél hamarabb és minél szélesebb körben kell ismertté tenni, társadalmasítani. Jó modellnek gondoljuk a Next Tourism Generation által előkészítendő Stratégiai Tervet, ami a mozgó célpontra tekintettel, nem egy statikus megoldásra tesz javaslatot, ami sok korábbi reformelképzelés vesztét is okozta, hanem egy a munkáltatók igényeinek megfelelően folyamatosan megújuló rendszerre. A munkaadók szerint jelenleg hiányzik a megfelelően képzett és megfelelő hozzáállású munkaerő. Dinamikus, rugalmas modell van születőben a turizmus 2030 utáni munkaerőigényének biztosítására. Fontos lenne egy lépéssel magunk előtt járni, a változásokat lekövetni, sőt elébük menni, az aktuális helyzetet folyamatosan megkérdőjelezve” – fogalmazott.

Silvia Barbone, a Federturismo Confindustria EU-s projektekért felelős vezetője szerint a projekt kulcsszava az együttműködés. A 4 millió euro stratégiai jellegű finanszírozásban megvalósuló kutatás általános politikai döntéseket készít elő, akciótervekkel, regionális partnerkapcsolatokkal, a magán- és a közszektorok bevonásával. Úgy fogalmazott az Európai Unió öt stratégiai szektorának egyike a turizmus. „Fontos a fenntartható ismeretek beágyazása a gyakorlatba. Profibbá és vonzóbbá kell tenni a fiatalok számára az ágazatot. A hatásteremtéshez nemzeti akciótervek kellenek, nemzetközi porondon is megmutatkozva, mert valódi kihívást jelent a helyi szinten mérhető hatás – mondta.

Dr. Sheena Carlisle, a Cardiff Metropolitan University Tourism Management professzora szerint a gazdaság, a politikai döntéshozatal és az oktatás közösen kell reagáljon a szakismeretek hiányaira, hézagaira. „Meg kell vizsgálni a jelenlegi helyzetet: a legjobb szakmai gyakorlatokat, normákat, képzéseket, s összevetni mindezt a következő évek üzleti és szakismereti elvárásaival. Elkerülhetetlennek látszik az önképzés fejlesztése, a gyors reagálás a technológiai változásokra, a vállalkozói ismeretek elsajátítása a versenyképes gazdaságért és a versenyképes munkaerőért”- tette hozzá.

A magyarországi felmérés részleteit Dr. Jandala Csilla, a Soproni Egyetem docense és Dr. Böröcz Lajos VIMOSZ főtitkár ismertették. “Reméljük, hogy sok tudást hozunk haza Európából, ami mindannyiunk hasznára fog válni – kezdték prezentációjukat. Az első, teljes hazai turisztikai szektort – három fő kérdéscsoport: a digitalizáció, a fenntarthatóság és a szociális ismérvek mentén – megmozgató projektben 225 kérdőívet töltöttek ki a magyar megkérdezettek: döntően szállodai kisvállalkozások. Általános tapasztalat, hogy szükség van tréningekre, elsősorban online marketing területen, valamint a Microsoft Office és a digitális eszközök használatában is mélyebb tudásra. Ami a jövőt illeti, a menedzsmenttel kapcsolatos döntésekben dominál majd a home office, vagyis az otthoni munkavégzés, a papírmentes iroda és a zöld szálloda program. A jövő turistái ugyanis egyre környezettudatosabbak, igénylik majd az ilyen védjeggyel rendelkező szálláshelyeket. Tennivaló akad majd bőven a helyi lakosság nyugalma és a túlzott turistaforgalom összehangolásában is, hogy előtérbe kerülnek a környezetbarát közlekedési módok, mint például a kerékpározás. A megkérdezettek várják a vonatkozó képzéseket, elsősorban munkahelyi tréningekre számítanak. A személyiséggel kapcsolatos készségeknél a válaszok szerint előtérbe kerül majd a kellő empátia, az alázat, a lojalitás, a másság elfogadása a legtágabb értelemben, valamint a csapatmunka. A problémamegoldás, a kreativitás, a kezdeményezőkészség, a képesség a megújulásra és az élethosszig tartó tanulás is növeli majd a munkaerő piaci értékét, ahogy a szóbeli és írásbeli kommunikációban való jártasság és a szervezőkészség is vonzó tulajdonság lesz. Egy új munkatárs felvételekor kiemelt szemponttá válik, hogy illeszkedjen a csapatba. „De persze bármennyire is fókuszba kerülnek majd új készségek, a régiekről sem szabad megfeledkezni: még a telefonba is mosolyogjunk!” – mondták.

Both Vilmos, a Digitális Jólét Program állandó szakértője szerint a magyar gazdaság teljes digitalizálása egyszerre támogatja és ösztönzi a magyar polgárokat, vállalkozásokat és versenyképességet. „3.200 településen van internet, jóval az EU átlag előtt járunk lefedettségben. Erre az előnyre próbálunk építeni az 5G előkészítése, valamint a kórházak és közintézmények wifi hálózatba kapcsolása során”. A termelési és üzleti folyamatok digitális átalakulása feltartóztathatatlan és visszafordíthatatlan a gazdasági élet valamennyi szegmensében. A szakképzés munkáltatói feladat is, képzés nélkül garantált a lemaradás. A köznevelés is reformra szorul a digitális ismeretek irányába. „A lexikális tudás helyett előtérbe kerül az önálló gondolkodás és az információ feldolgozása” – fogalmazott, a szakmai programok mellett az önképzés jelentőségére is felhívva a figyelmet.

Szabó Áron, a Magyar Turisztikai Ügynökség szálláshelyekért- és vendéglátásért felelős igazgatója a digitális átalakulás hátterét mutatta be: szolgáltatók edukálása mellett olyan tudásanyag elkészítését, amelyet képes használni a szakma. Felvázolta a sikerhez szükséges újkori lépéseket, melyeknél felértékelődik a márka, a tudatos HR stratégia, a digitális térben való jártasság és a közösségek szerepe. „A ritmusváltásban, aki gyorsabban dönt, előnyösebb helyzetbe kerül.” Elmondta, hogy július 1-jétől a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ felhőalapú szolgáltatást nyújtó informatikai rendszere emberi beavatkozás nélkül, interfészek segítségével, teljes digitalizáció útján, napi szintű riportokat generál majd. Fokozatosan lesz bevezetve: először a szállodákban, októberben a panzióknál, jövő januárban pedig a kisebb szálláshelyek szintjén, utóbbiaknál ingyenes szoftverek segítségével.

Pölöskei Gáborné, az Innovációs és Technológiai Minisztérium szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára a magyar duális képzés reform programjának digitális aspektusait mutatta be. “Tartalomváltozásra is szükség van, ha az elindult tendenciákat támogatni, erősíteni szeretnénk. A szakképzés és felnőttképzés terén indokolt elvárásként fogalmazódott meg, hogy a környezeti változást követni kell, az ágazati igények kielégítésével is. A turizmus rohamosan növekvő ágazat, húzóerő a gazdaságban. Helyenként új szakmák fogalmazódnak meg, régiek olvadnak össze. Ezt kell kiszolgálnia az oktatásnak. A Szakképzés 4.0 nem más, mint a képzési szerkezet ráhangolás az Ipar 4.0-ra. Keresletvezérelt képzési rendszert kell kialakítani, szakképzési ösztöndíj és szerződésrendszer bevezetésével, megerősítésével, mely sikeres végzés esetén egyösszegű pályakezdési támogatás jelent. A rendszerszintű fejlesztés szerves része a digitalizáció. Digitális fejlesztéssel kell megújítani a tartalmat, s ennek a tanártovábbképzés módszertanában is meg kell jelennie. Az infrastruktúra megteremtése is nélkülözhetetlen: megfelelő sávszélességre, vezeték nélküli Internet hozzáférési pontokra van szükség az iskolákban”- hangzott el.

A felmérés első megállapításai:

Elmarad az elvárhatótól a közösségi média kezelése, az online marketing, valamint az írásos és szóbeli kommunikációs területek készségszintje. Egyre inkább a hozzáállás és kevésbé a végzettségi papírok alapján döntenek a felvételről. Erősödik a rövidebb idejű képzést elvégzők iránti igény. Sok teendő mutatkozik programozási ismeretek hiányában a meglévő technika, szoftverek kapacitásának kiaknázásában, Rendkívüli mértékben erősödik a biztonság-védettség igénye. Tíz éven belül a dolgozók többsége szembesül a virtuális valóság, kiterjesztett valóság, mesterséges intelligencia, bonyolult algoritmusok, big data aktualitásaihoz alkalmazkodás problémáival. Haladó szintű okostelefon használatra lesz szükség a legváltozatosabb funkciókra: hűtés, fűtés szabályozása, rendelésfelvétel, időbeosztás, kamerák figyelése. Prioritás a munkakörök közti átjárhatóság növelése, valamint az ázsiai utazók szokásainak és nyelveinek ismerete. A felmérés előzetes megállapítása szerint a magyar cégek úgy érzik a különbözőségek kezelésében ágazatunk az egyéb hazai ágazatok előtt jár, „komplett toleranciaként értékelik” hozzáállásukat. Magyarországon a környezetvédelmi kérdések az ágazatot még kevésbé foglalkoztatják, mint a többi európai országban, de 10 év múlva e területen ugrásszerű változást várnak, ezt az újonnan (fogyasztóként és dolgozóként egyaránt) belépő új generációk is elvárják.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..