Ilyen lesz a jövő városa?!

Apró lyukszerű lakások, égig érő épületekbe zsúfolva? Vagy fenntartható zöld oázisok, ahol robotok szolgálják ki minden igényünket és nem kell sem a betegségek, sem a légszennyezés miatt aggódnunk? Vajon a jövőben élesen elkülönül a kettő vagy közelednek egymáshoz a végletek?

A radikális technológiák és a koronavírus a városi létet is felforgatták – pillanatok alatt alakultak át az igényeink és szokásaink, megváltozott az, hogy hogyan és mivel mozgunk, hogy viszonyulunk a velünk szorosan együtt élő embertársainkhoz. Formálódott a városok infrastruktúrája, az intézmények és épületek használata, sokszor funkciója is. A technológia pedig sok esetben a városi járványkezelés főszereplőjévé vált. A jövőről egyszerűen sorozatunk 7. részében szakértőnk segítségével arra keresünk választ, hogy ez a folyamat valóban egy fejlettebb, zöldebb és a városlakók igényeit jobban figyelembe vevő urbanizációhoz vezet-e.

Az ENSZ statisztikái szerint 2050-re a világ városi lakosainak száma kétmilliárd fővel nő. Számos nagyváros már jelenleg is erőforrás-problémával küzd: egyre égetőbb a kérdés, hogy miként lesznek képesek a városok követni a folyamatos bővülést, hogyan lehet az egészségügyi szolgáltatásokat, a közlekedést, a lakhatást, az oktatást biztonságosan, mindenki számára hozzáférhetővé tenni, ráadásul mindezt a leginkább fenntartható módon. További kihívást jelent, hogy a Világgazdasági Fórum elemzése szerint a koronavírus nem egyformán érintette a különböző városokat, városrészeket. Attól függően, hol élünk, más és más módon vagyunk kitéve a fertőzésveszélynek, más egészségügyi ellátásban részesülünk, másként dolgozunk, másként közlekedünk. Fontos tehát újragondolni a városok funkcióit, illetve azt, hogy ezek a szerepek miként alakíthatók az aktuális állapotokhoz úgy, hogy ne sérüljön a fenntartható működés elve sem.

Irány a digitális tér! Előnyben az önellátás?
Rab Judit, építész-urbanista szerint „a jövő városában az alapvető városi funkciók – emberek közötti áru- és információcsere, találkozási tér – közül egyre több költözik a digitális térbe. A járványhelyzet csupán felgyorsította a már folyamatban lévő változások ütemét. Ma már rutinszerűen kereskedhetünk az egész világgal egy okostelefon segítségével a fotelünkből, online felületen adhatjuk le a rendelést és követhetjük nyomon az árut. A nem is olyan távoli jövőben pedig mindennapos gyakorlat lehet az is, hogy az áruszállításban robotok és önvezető járművek vesznek részt, az utolsó kilométereken pedig akár drónokkal is találkozhatunk. A jövő városa ugyanakkor a legszükségesebb erőforrások tekintetében már önellátásra törekszik” véli az Allianz Hungária témában felkért szakértője. „Így fordulhat elő, hogy a háztetők rendszeréből napelempark alakul, a felhagyott területeken kertészkedünk, a boltjainkban pedig a környékbeli gazdák szezonális termékeit találjuk csomagolásmentesen” – teszi hozzá Rab Judit, aki úgy véli, hogy a tudás- és információcsere terei még inkább átalakultak a digitalizációnak köszönhetően. Ma már neves egyetemek képzéseit végezhetjük el utazás nélkül, vagy munkahelyi megbeszéléseket szervezhetünk a lakásunkból, sőt a hivatali ügyintézést is okosalkalmazások segítségével végezhetjük bárhonnan, bármikor.

Digitális ujjlenyomatból szolgáltatások és azonnali kommunikáció
Rab Judit szerint „a városunkkal, a szolgáltatóinkkal folytatott közvetett kommunikáció is nagyobb szerepet kap majd életünkben. Minden, amit használunk vagy igénybe veszünk, de még a mozgásunk is, digitális ujjlenyomatokat hagy maga után. Ezekből az adatokból pedig sokkal inkább személyre szabott, így hatékonyabb szolgáltatás és infrastruktúra szervezhető egy városban. Továbbá a társas életünknek is elengedhetetlen része lett az azonnali kommunikáció. A virtuális térben távoli ismerőseinkkel is napi kapcsolatban lehetünk, és a helyi közösségünket is szervezhetjük online, jobban kihasználva a szomszédos erőforrásokat, segítve egymást és közösen döntve arról, mi történjen a környezetünkben” – mondja az építész-urbanista.

Az elmúlt időszakban mindenki megtapasztalhatta a városi lét változásait: elég, ha csak az online oktatás digitális eszközeire, az online bevásárlásra, vagy a home office terjedésére gondolunk. Mindemellett kevesebbet találkoztunk feleslegesen, és ritkábban jártuk a várost, ahol elsősorban szabadidőnket próbáljuk eltölteni, legyen szó a budapesti rakpartokról vagy a hozzánk közeli, eddig felfedezetlen parkokról. Arról se feledkezzünk meg, hogy sokkal gyakrabban ültünk kerékpárra. A jövő városának fontos jellemzője lesz az, hogy a városi terek az emberek találkozásait, interakcióit szolgálják egyre fenntarthatóbb módon és minőségi helyszínekként, amellett, hogy az egyéb városi alapfunkciók a digitális térben zajlanak.

Rab Judit meglátásait az Allianz kutatásai is alátámasztják: „Sok ország most szembesül a világjárvány második hullámával, aminek eredményeként újra kell gondolni a városi funkciók ellátásának új, sokszor kreatív lehetőségeit, megoldásait. A biztosítói szakma aktív formálója lehet ezen átalakulásnak, a közös gondolkodás úttörőjévé válhat, hiszen ki más ismerné a biztosítóknál jobban a jövő kockázatait. Úgy gondoljuk, hogy nemcsak ügyfeleinket segíthetjük abban, hogy felkészüljenek a jövőre, de abban is komoly szerepünk lehet, hogy támogassuk a fenntarthatóbb folyamatok és magatartás megszilárdulását szerte a világon. Az Allianz Research a legutóbbi riportjában kilenc, a fenntarthatósággal kapcsolatos akcióterületet jelölt meg: a klímaváltozás, a megújuló energia, az alternatív közlekedés, az ingatlan állomány fenntarthatóságának fejlesztése, a fenntartható életstílus, a jövő munkahelye, a digitalizáció, a feltörekvő piacok, illetve az ökosztisztéma területét. A felsorolt témák mindegyike hatással lesz arra, hogy miként élünk a jövő városaiban, így meghatározó jelentősége van annak, hogy folyamatosan napirenden tartsuk őket, tájékoztatást nyújtsunk velük kapcsolatban, ezáltal is felhívva a figyelmet a fenntarthatóbb életvitel jelentőségére” – nyilatkozta Malicskó Gábor, az Allianz Hungária Zrt. termékportfólió-menedzsmentért felelős divízióvezetője.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .