A Hold porából állít elő oxigént a ROXY
Az Airbus új technológiája áttörő tudományos eredmény, amely lehetővé teszi az ember megtelepedését a Holdon.
Az Airbus Defence and Space (Friedrichshafen, Németország) által vezetett nemzetközi kutató csapat – amelynek tagjai többek között a drezdai Fraunhofer Gyártástechnológiai és Fejlett Anyagok Intézete, az IFAM, a massachusettsi Boston University és a sevillai Abengoa Innovación tudósai – sikeresen demonstrálta oxigén és fémek előállítását szimulált holdporból (regolith) az Airbus által felfedezett eljárás, a ROXY (Regolith to OXYgen and Metals Conversion) segítségével.
Két évnyi megfeszített kutató munka után a tudományos áttörés a múlt hónapban érkezett el: oxigént vontak ki szimulált holdpormintából. Ez ugyan csak az első kis lépés volt, ám megnyitotta az utat egy működőképes rendszer felépítése felé.
„Ez az áttörés hatalmas előrelépést jelent, amellyel sokkal közelebb kerültünk a rég áhított célhoz: a Holdon való hosszútávú tartózkodás feltételeinek megteremtéséhez” – mondta Jean-Marc Nasr, az Airbus Space Systems vezetője. „A ROXY bebizonyította, hogy az ipari szektor és a világ vezető tudósainak együttműködése jelentős, kézzelfogható eredményeket hoz, amelyek további fontos tudományos felfedezéseknek ágyazhatnak meg a jövőben.”
A ROXY segítségével olyan kisméretű, egyszerűen kezelhető, kompakt és költséghatékony oxigén- és fémtermelő állomás tervezhető, amellyel számos űrbéli küldetés válhat valóra a jövőben. Ennek a létesítménynek nem lesz szüksége a Földről származó anyagokra vagy üzemanyagra – magát a ROXY reaktort leszámítva –, így egy átfogó rendszer fő alkotóeleme lehet, amely 3D fémnyomtatással állíthat elő különféle termékeket a Holdon fémekből és fémötvözetekből, valamint oxigént. A Holdon található víz felhasználásával akár rakétaüzemanyag is készíthető a ROXY fémporából.
A Földön a ROXY révén olyan módszerek honosodhatnak meg a jövőben, amelyek drasztikusan csökkentik a fémgyártás közben felszabaduló üvegházhatású gázok kibocsátását. A jelenleg alkalmazott technológiák mellett a fémgyártás súlyosan környezetkárosító: az acélgyártás felel a globális szén-dioxid-kibocsátás mintegy 5 százalékáért. Számos fém előállítása közben jelentős mennyiségű, a környezetet károsító perfluor-szénhidrogének (PFC-k) szabadulnak fel és kerülnek a környezetbe. Mivel a ROXY olyan eljárás, amely lényegében nem jár gázkibocsátással, az említett környezetkárosító hatás nagymértékben csökkenthető, így alkalmazása jelentősen hozzájárulna az ENSZ fenntarthatósági célkitűzéseinek megvalósulásához. A ROXY újabb nagyszerű példája annak, hogy az űrtechnológiák miként javíthatják az életminőséget itt, a Földön.