A tudás ára: 1 millió dollár 2 napért

Igen, ennyi a startup tudás ára a világ gazdagabb és nyitott gondolkozású részen, ahol az innováció és kisvállalkozások létrejötte már piaci alapon működik. Rob Nail, a Singularity Egyetem vezetője mesélt erről az álombeli nagyságú díjazásról egy díjátadást követő, kötetlen beszélgetésen, Budapesten.

SZTORI, A TUDÁS PIACI ÉRTÉKÉRŐL

A várban a félig kész Ybl-Hatvany palota teraszán állva hallgattam a regénybe illő történetet. Mivel építési területen tartották a szervezők a beszélgetés helyszínéül szolgáló fogadást, mindez nagyon metaforikus volt – de erről majd később.

Az orosz Szilícium völgy, Szkolkovo vezetői tehát megkeresték a Rob által vezetett, amerikai elitista és magánegyetemet – amelyet személyesen Lary Page, a Google egyik alapítója gründolt -, hogy tartsanak egyedi kurzust a Moszkva mellett épülő startup központban. Rob szerint – mivel nincs ilyen oktatási csomagjuk – gondolták kellően magas árat mondanak,  és ezért a jelképesnek és viccesnek tűnő egymillió dolláros összeget mondták a kétnapos oktatási „kiruccanásért” cserébe. Ezt viszont az oroszok azonnal elfogadták. Tehát ennyit ér a tudásuk most a piacon – mondta a harmincas éveit taposó és lazán öltöző menedzser, mosolyogva.

DE MI EZ A PIAC?

De milyen piacon is hangzott el ez a mega-díjazás? És miért volt furcsa érzésem a beszélgetés színhelyéül szolgáló várbeli, szétbombázott félig kész palota teraszán, a Dunaparti panorámába gyönyörködve? Ez az új piac az induló kisvállalkozások, a garázscégek alapításának és sikerre vitelére szakosodott új,q konjunkturális, üzleti terület. A furcsa érzést pedig az adta, hogy a félig kész, de pazar panorámával ellátott terasz metaforikusan hasonlított a hazai startup világ jelenlegi állapotára: az alapok félig készek, de már jól kivehetően látni a távlatokat. Ez új perspektíva pedig egy 2005 óta újabb reneszánszát élő és nemzetközileg egyre nagyobb divatnak örvendő új területé, ahol a gazdaságfejlesztés új értelmet nyer. Itt ugyanis piaci alapon, saját innovációs ötletükből és a kockázati tőke erejéből fejlődnek az innovatív vállalkozások. Semmi bürokratikus pályázat, semmi államilag irányított fejlődés, semmi unalmas kutatás-fejlesztési módszertan – mégis működik, sőt a recesszióban sújtott gazdasági területeknek képes új vérkeringést, friss üzleti erőt adni.

A VILÁG MEGVÁLTÁS MÓDSZERE

Hogy teszi mindezt? Úgy, hogy a tipikusan jobbára egyetemen tanuló vagy éppen akár a startup világ csodájába beleszédülve az egyetemet éppen félbehagyó, fiatal ötletgazdák saját tanulás és önképzés révén, a rengeteg startup eseményre, versenyre járva megtanulják a tőkeszerzés és cégműködtetés fortélyait. Majd megalapítják első startupjukat és a szó legkomolyabb értelmében elkezdik megváltani vele a világot. A legsikeresebbeknek pedig valójában sikerül is: így lesz hónapok alatt a csírázó (seed) ötletből induló cég (startup). Majd a trendi garázscégből (mint amilyen a Google is volt) akár nemzetközileg meghatározó nagyvállalkozás.

AZ EKOSZISZTÉMA A LEGFONTOSABB

Ezek alapján létrejön egy ún. startup ekoszisztéma, amely forrás oldalán a privát- vagy kockázati tőke, a megvalósító oldalán a startup-okat gründoló fiatal vállalkozók, a tudás oldalán pedig ilyen magánegyetemek és közösségi alapon szerveződő versenyek, konferenciák (például Basecamp, Leweb, Global Impact  vagy a hazai Startup Underground), állnak. Végül a folyamat csúcsán a „rocksztároknak” beillő startup guruk és alapítók állnak (pl. A Facebook-os Marc Zuckerberg).

SZTÁRSÁG ÉS DIVAT

A startup-ok világa ugyanis mind Európában, mind az Amerikai Egyesül államokban kezd hasonlítani a szórakoztatóipar sztárvilágához. A világsajtó szívesen ír róla, a közönséget pedig egyre jobban érdekli.  Igaz itt a fő recepteket nem Hollywood-ban írják, hanem a Szilícium völgyben. Igaz itt ugyan nem valódi rocksztárok lépnek fel, hanem a „rocksztároknak” megfelelő népszerűséggel bíró, akár huszonéves milliárdos startup alapítók. A terüket megmondói pedig azok az angyal vagy kockázati tőkés befektetők, akik az indulásukkor hittek bennük és akár sikert sikerre halmoztak (pl. Paul Graham, David Rose stb) És ennek a startup ekoszisztémának a szívében működik, amolyan szellemi műhelyként (vagy divatosabb nevén „thinktank”-ként) a Szingularitás Egyeteme, akinek a fenti eseménye most Budapesten volt.

A budapesti Singularity versenyen végül egy magyar versenyző nyert „ötletgeneráló” online szolgáltatásával és a megnyert 30 ezer dolláros értékű ösztöndíjjal az egyetem nyári kurzusán vehet részt a Szilícium völgyben, ezzel egyúttal lehetőséget kap arra, hogy belépjen a kinti ekoszisztémába és közösségbe. A díjat amerikai kötődésű, hazai mega-multinacionális cégek, a Cisco és General Electric dobta össze, az eseményt a Startup Underground mellett főleg az Amcham szervezte, és  mivel a mega-multik felajánlásai nem voltak elegendőek a szervezés többi költségére, ezért például az Amcham által megnyert, amerikai nagyvállalatok mellett a pár tízmilliós éves árbevételű Distinction startup álta a fogadás milliós költségét. Furcsa ambivalencia, amely jól jellemzi az egész startup világot: a leghíresebb multiktól a tényleg párfős mikrovállalkozásokig mindenki hisz benne és támogatja létrejöttét.

A HAZAI HELYZET

Sajnos most még ugyan nem voltak a támogatók között a hazai sikeres startup-ok, akik ezzel párhuzamosan nagy csinnadrattával éppen a héten mutatkoztak be közös rendezvényükön a hazai közvéleménynek egy kerekasztal beszélgetésen, majd az amerikai nagykövetség által összehívott, trendi partin. Ők – történet sorrendben – a LogmeIn, a Ustream és a Prezi.com és vezetőik most először, közösen együtt arról beszéltek a jobbára közösségi arcokból álló plénumnak, hogy világsikerük mindenki számára követendő például szolgál. Ez igaz is lehet, hiszen ők így együttesen csaknem 110 millió felhasználóval rendelkeznek világszerte. Ebből a legdivatosabb manapság a Prezi, amely svéd születésű, de magyar szülők révén magyarul jól beszélő vezetője Árvai Péter a rendezvényen bejelentette, be hogy 3 éves cégükkel elérték a 10 millió felhasználót. Ez fantasztikus és ezért dicséret érdemli őket!

A SIKERES HÁRMAK UTÁNI ÉLET

Azonban a sikeres hármak példája akkor lenne teljes, ha még nagyobb erővel segítenének a hazai utódok támogatását és csírába szökkenését. Hiszen Péter a bejelentéskor arra buzdított mindenkit, hogy kövessék példájukat és egyből fel is hívta az új csírákra a figyelmet: a Gravity, vagy a Pocket Guide fiatal cégeket kiemelve. Péter is ott volt az említett várbeli teraszon és a gratuláció és az éltetésük mellett arra buzdítottam, hogy a hazai ekoszisztémába is vegyenek részt és győzzék meg a Ustream, Logmein cégeket is, hogy ne csak a sikerük, hanem a tudásuk a legkisebbeket és az indulókat is szolgálja. Persze botorság azt hinni, hogy egy világsikerre törekvő pár éves cégnek van ilyen diszeminációs vagy piaci missziója, de mégis hátha… Aztán Péter erre mégis nyitott volt. Mindenesetre vagy közös erővel, vagy az őket követő kisvállalkozások erejében bízva itthon is megvalósulhat ez a startup ekoszisztéma. Az alulról jövő kezdeményezések hamarosan összeállhatnak egy akár regionálissá fejlődő piaci mozgalommá. Itthon még jobban beindulhat a nemzetközileg már dübörgő startup világ.

JELENTEM: MEGMOZDULT VALAMI!

Jelentem, a Singularity University helyi versenyével, a három világsikeres magyar startupunkkal immár beindult ez a folyamat! Sőt felkerültünk a startup ekoszisztéma világtérképére. Olyan mérföldkő történt e héten Magyarországon, amelyet a startup világban hívő „entrepreneur” közösség mellett a széles közvéleménynek is érdemes figyelni.

A gazdaságfejlődésének olyan közösségből származó új csírája indult el itthon, olyan tudás jelent meg a hazai piacon, amely képes nemzetközileg is versenyképes sikertörténeteket létrehozni. Igaz, mindez még csíra állapotú, de a folyamat folytatható piaci alapon és a kisvállalkozások összefogása és tenni akarása révén.

Nekünk még nincs 1 millió dollárunk kifizetni a legmenőbb agyakat, hogy akár két napra idejöjjenek hozzánk átadni a tudást, de ha megfelelően sikeres és példamutató innovációkat, startupokokat hozunk létre a startup világ fel fog figyelni ránk és úttörőkké válhatunk a kelet európai régióban!

HÁTTÉR INFORMÁCIÓ:

A Szingularitás Egyetemen, mint a neve is mutatja a fejlődésben rejlő különlegességet keresik, és ennek során a magánegyetemre járó tehetős diákok a világ több mint 50 országából érkeznek, hogy általában elvégezzék a reggeltől késő estig és félévig tartó kurzusokat. Az egyetem központi épülete a Szilícium völgy központjában, a NASA kutató laboratórium mellett van. Alapítói a Google, a Cisco és az Autodeskhez hasonló sikeres nagyvállalatok. Célja, hogy a magán egyetemen kitalált és inkubált ötletek, vagy az abból létrejövő startupok révén megváltozzék akár 1 milliárd ember élete. A 2008-ban alapított egyetem ennek az üzenetnek a nemzetközi terjesztéséért kitalálta a Global Impact versenyt, amely eddig csupán egy-két országban valósult meg. Ennyiből a napokban megtartott budapesti döntő úttörő kezdeményezés, hiszen ez volt az első kelet közép európai ilyen verseny. Érkeztek is pályázatok csaknem 8 kelet európai országból, és a döntőben bemutatott hat pályamunka Bulgáriából, Csehszlovákiából, Lengyelországból és Magyarországról érkezett huszonéves ötletgazdák szájából hangozhatott el. A magyar versenyt a BE-NOVATIVE magyar „brainstroming” webes eszköz és szolgáltatás nyerte meg, ők utazhatnak nyáron a Szilícium völgybe részt venni a 30 ezer dolláros startup kurzuson.

One thought on “A tudás ára: 1 millió dollár 2 napért

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..