Időjárás csata: Időkép vs OMSZ

A napokban nagy port vert fel és számos médiumban vitatkoznak már az OMSZ által szorgalmazott meteorológiai törvénytervezetről, amely jelentős piaci átrendeződést okozhat. Ennek a hátterében egy pár fős startup, az Időkép és az OMSZ régebbi vitája állhat. De mi a startup-olvasata az ügynek?

A sztori egyszerűen az, hogy az OMSZ közintézményként régóta (lásd 2009-től legalább vagy 2010-ben is) nehezményezi, hogy a piaci szereplők, mint például az Időkép vagy a Köpönyeg, az adatai felhasználásával extra piaci előnyre tesznek szert és emiatt hátrányba szorul a piacon. A kérdés fölöttébb ambivalens – mindkét oldalról, próbálom a vita sarokpontjait összefoglalni:

– az OMSZ évi 1 milliárdot fizet az európai radarképekért, amelyeket a piaci felek átvesznek és továbbértékesítenek (vagy publikus oldalaikon hirdetést jelenítenek meg, ahol ezek a képek vannak és ebből bevételük származik). Ebből pedig nem adnak át semmit az OMSZ-nek.

– A piaci szereplők szerint viszont nem erre építik a szolgáltatásukat, hanem a saját kidolgozott rendszerükre, ez a drága radarkép pedig csak háttérben működik (ha jól értem az Időkép sajtóközleményét: ITT) Továbbá azt mondják, hogy az OMSZ, mint közintézmény eleve közkincsé köteles tenni az adatait.

(Bővebben itt:  HVG )

A vita megítélése nem a mi dolgunk, az viszont “startup aggyal” is figyelemre méltó, hogy egy fiatalokból álló, trendi cég (lásd Időkép) miként próbálja felvenni a vita fonalát és próbálja évek óta érvényesíteni az igazát, az állami intézménnyel (lásd OMSZ) szemben. Itt viszont ambivalens a kép: egyrészt, ha a meteorológiai szolgáltatást végző startup megfelelő és magasszintű technológiával bír, akkor szerintem nem függhet ennyire egy lokális piactól és annak hatóságaitól. Vagy ha eleve erre épített és kiszolgáltatottá vált, akkor sem építkezhet évekig nyugodtan egy ilyen szabályozási kockázattal. Hiszen erre valamilyen megoldást már ki kellett volna találnia. Másrészt tanulságos az az esetben rejlő “hátsó” piaci üzenet is, hogy ha valaki több éves kemény munkával felépített egy sikeres lokális rendszert, akkor miért nem indult tovább a nemzetközi piacon? Ha ugyanis ezt meglépte volna, akkor most ilyen jellegű – szabályozási kihívásnak – könnyen meg tudna felelni és bizony egyszerűen venné a kalapját és áttenné az operációs működését egy másik nemzetközi területre – ettől még persze a fejlesztési bázist lokalizáltam megtarthatja. Vagy rosszul gondolkozom a lehetséges piaci alternatíváról?

Tehát ezzel arra akarom felhívni a figyelmet, hogy egy startup fejlődésében kiemelten fontos a rugalmasság és az a piaci képesség, hogy üzletileg gyorsan tudja kezelni ezeket a piaci (vagy akár szabályozási) kihívásokat. Hiszen itt még csak nem is arról van szó, hogy az állam részéről egy több száz milliós pert akasztottak volna a piaci szereplő(k) nyakába (mint például az USA-ban tették volna bármi jogosulatlan felhasználás kapcsán..), hanem láthatóan évek óta húzódik egy vita, amit a hatóság most parancsszóval és törvényileg akar befejezni. Ez pedig szerintem várható volt. Tehát üzletileg fel lehet rá készülni, a hazailag elért siker mellé pedig ezalatt talán fel lehet húzni egy nemzetközi sztorit. De persze ez csak az én olvasatom. Lehet tévedek.

Szerintetek ilyenkor egy piaci szereplő – jelen esetben startup mit kell, hogy cselekedjen? Harcoljon vagy nyerjen új piacot? Hogy látjátok?

A szerző korábbi munkahelyén foglalkozott az Időkép.hu piaci bevezetésével, amikor az még fejlődő stádiumban volt. Ilyen módon pozitív értelemben elfogult velük szemben és tiszteli, becsüli sikereiket. Jelen cikk vitáról alkotott, startup szakmai véleményét tartalmazza. 

 

5 thoughts on “Időjárás csata: Időkép vs OMSZ

  • 2012. október 27. szombat at 11:29
    Permalink

    Érdemben nem nagyon tudok hozzászólni a témához, azt leszámítva, hogy ez a terv is egyike a fidesz diktatórikus törekvéseinek.
    Gondolom, az időkép nem elég pártközeli tulajdonban van. Majd ha már sikeresen tönkretették, fillérekért felvásárolják az infrastruktúrájukat és zsebreteszik a hasznot (lásd még pofátlan végkielégítések témája, amely törvény csak addig élt, míg a fideszes bűnözőkre nem vonatkozott!)
    Egyébként, hogy mekkora hazugság, már az alapja is ennek az egésznek: http://www.idokep.hu/hirek/sajtokozlemeny-2012-oktober-26 – érdemes ezt elolvasni.
    Én csak kerékpárosként követtem az időkép működését (onnan lestem, mikor érdemesebb itthon maradni, mert nem szeretek elázni :-) ), de még én is tudtam, hogy van saját radarjuk, nem függnek e téren sem az OMSZ-től.
    És akkor még ott vannak a tagok mérőállomásai, amitől az omsz igencsak le van maradva…

    ui: bocs, ha duplán menne el… nem tudom, hogy előcenzúrázott-e a blog vagy valamiért nem ment át az irományom az előbb.

    Reply
  • 2012. október 27. szombat at 11:58
    Permalink

    Mit kell, hogy cselekedjen? Alkalmazkodni.

    Ha jól értem, akkor nekik az a kritikus, hogy egyes közvetlen vevőiket elvesztik, mert ezeknek a vevőknek az állam előírja, hogy kitől vegyenek időjárás előrejelzési szolgáltatást. Ezt kezelni kell, helyettük új bevételt kell találni, de gondolom ez amúgy is tervben volt.

    Cserébe kapnak egy nagy lehetőséget: Nyilatkozhatnak, tiltakozhatnak vagy csak kommentelhetnek (ahogy a nagyon diplomatikus sajtónyilatkozatuk is inkább erre utal), amivel még nagyobb ismertségre tehetnek szert. Ha ezt jól használják (tovább kommunikálják, hogy milyen fejlett saját mérőhálózatuk van, milyen közösségi funkcióik vannak, …), akkor ebből sokat profitálhatnak.

    Mindezt itthon. A nemzetközi továbblépés nem egyszerű, ha a saját érzékelőhálózatukra alapozzák a működésüket … a skálázhatóság ugye.

    Reply
  • 2012. október 27. szombat at 12:04
    Permalink

    Egyetértek a cikkíróval abban, hogy a piaci, szabályozási kockázatokra egy vállalkozásnak fel kell készülnie. Különböző forgatókönyveket kell készíteni az előrelátható helyzetekre, bármely csekély valószínűsegűek is legyenek. A nemzetközi terjeszkedés tipikus megoldása az egy adott országra jellemző kockázatnak, legyen az piaci (vevők fizetőképessége, konkurencia erőssége) vagy épp szabályozási-hatósági. Az idokep.hu mentségére legyen szólva, “vállalkozói lélekkel” nehéz abba belegondolni, hogy 22 évvel a rendszerváltás után megint számolni kell azzal, hogy egyszer csak államosítananak egy teljes iparágat. Mostantól a “Business continuity plan” egy újabb ponttal egészülhet ki Magyarországon.

    Reply
  • 2012. október 27. szombat at 12:15
    Permalink

    Ugy gondolom, hogy egy start up eseteben a kezdetektol vilagosnak kell lennie, hogy mi az ‘ultimative goal’, hogy a termeknek / szolgaltatasnak, stb. esetleg csak lokalisan van piaca vagy pedig vannak komoly nemzetkozi lehetosegek is, es ennek a celnak megfeleloen kell a termekfejlesztesi strategiat kialakitani.
    A meterologiai piac elegge osszetett, ami nem ujdonsag… es ugy tudom (de nem vagyok meterologiai szakember), hogy az allami szabalyozas ezen a teren eleg eros es szinte orszagonkent valtozo. Gondolom nem olyan egyszeru ezen a teren nemzetkozi piacokra betorni.

    Habar nekem is furcsanak tunik, hogy egy start-up-nak van ideje es anyagi lehetosege eleg hosszu idon keresztul a helyi intezmenyekkel hadakoznia…
    ‘Harcolni’ mindig kell, de a kerdes az, hogy meddig eri meg, ill. hogy van-e ra tenyleges, realis esely, hogy a start-up a nemzeti intezmennyel szemben a vegen (idopont x) ‘gyoz’. Ilyenre is volt mar pelda, de a hatosag ilyen szempontbol tobbnyire kenyelmesebb helyzetben van, kulonosen ami az anyagi helyzetet illeti…
    Szereny velemenyem :)

    Reply
  • 2012. október 29. hétfő at 10:50
    Permalink

    Kedves “Névtelen” SAMAS
    Blogunkon semmilyen faji, vallási vitát nem folytatunk.
    Kérjük csak akkor szólj hozzá egy témához, ha érdemi mondanivalód van.

    Reply

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .