Indulhat a szuperlézer, jelentősen lemaradva a csehektől, románoktól

Ma délután jóváhagyta a kormány a projektet, de ezzel még nem oldódott meg minden probléma.

Az MTI közlése szerint a nemzeti fejlesztési bizottság (tulajdonképpen Orbán  Viktor és néhány miniszter szupertanácsa, akiknek a beleegyezése nélkül nagyobb összegű uiós projekt nem indulhat, további résztletek itt) jóváhagyta az uniós nagyprojektként, három országban megvalósuló lézer kutatóközpont szegedi beruházásának beillesztését az Új Széchenyi Tervbe – jelentette be Lehrner Lóránt, az ELI-HU Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója hétfőn sajtótájékoztatón Budapesten.

Mint korábbi bejegyzésünkben rávilágítottunk, az állami adminisztráció sokszor önmagát is gáncsolja, aminek sajnos iskolapéldája lehet a szegedi tudományos infrastruktúra beruházás. Ezután a döntés után még jó darabig nem indulhat meg az építkezés, hiszen előbb az állami tulajdonú ELI-HU Nonprofit Kft.-nek még pályáznia kell a forrásra, amit az NFÜ-nek el kell fogadni, támogatási szerződést kell kötni, ezután indulhat a közbeszerzés, aminek anyagait az NFÜ egyik alosztálya, a Közbeszerzési Felügyeleti Főosztálya “minőségellenőriz”. Egy ilyen nagy beruházásnál pedig számolhatunk arra, hogy a vesztesek a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordulnak, így meg lennénk lepve, ha egy éven belül bármilyen édemi munka megindulna.

Tölgyesi Viktória, az ELI-HU Nonprofit Kft. EU koordinációs igazgatója a tájékoztatón elmondta, hogy az első fázisban, a folyó uniós költségvetési ciklusban nettó 47 milliárd, míg a 2020-ig tartó következő fázisban nettó 14,3 milliárd forint fordítható a magyar projektre.  Evvel kapcsolatban az a probkléma, hogy a 2013-20-as eu-s költségvetést még nem fogadták el, azt sem tudni hazánk mennyi forráshoz jut. És természetesen a magyar uniós fejlesztési stratégia sem készült még el, így nem tudni, lesz-e egyáltalán tudományos célra szolgáló forrás. Természetesen erre a betervezett 14,3 milliárd forintra majd ismét pályáznia kell az állami tulajdonú ELI-HU Nonprofit Kft.-nek. Így a 2013 utáni források rendelkezésre állása korán sem olyan biztos.

A nettó beruházási összegből 15 százalék a magyar önrész, a 85 százalék pedig uniós támogatás – közölte kérdésre válaszolva az ügyvezető igazgató.
A magyar projektcég folyamatosan konzultál az Európai Bizottsággal a dokumentáció elkészítése során. Az uniós apparátus várhatóan jövő év elején kapja meg az anyagot, és a projekt a bizottság jóváhagyása után indulhat. A magyar félnek komoly gazdasági-pénzügyi-tudományos anyagot kell letennie az asztalra, és ha sikerülne is a jövő év elején kiküldeni az anyagot, ritkán érkezik válasz erre fél éven belül. A válasz pedig ritkán szokott azonnal elfogadás lenni, kiegészítő kérdések is jöhetnek, így a brüsszeli végleges jóváhagyást sem várjuk jövő nyár előtt. Ez viszont azt jelenti, hogy addig a kormány csak a saját felelősségére köthet szerződéseket. 2013 év végi munkakezdéssel pedig igen feszített tempóval tartható csak a 2015-ös átadás, hiszen itt nem csak egy épület felhúzásáról van szó, hanem a különleges és egyedi, érzékeny műszerek beszerzéséről és beépítéséről is. Összehasonlításul: Csehországban 2012. októberében már a kivitelezés kezdődött meg. Románia pedig szeptemberben nyerte el a Bizottság támogatását az uniós finanszírozáshoz, a kivitelezői tendert pedig augusztusban írták ki.

a cseh lézerközpont látványterve – már építik

Az Extreme Light Infrastructure (ELI) program célja egy rendkívül rövid impulzusidejű, a jelenleg létező legnagyobb lézernél tervek szerint ezerszer nagyobb teljesítménysűrűségű berendezés létrehozása. Az ELI lesz a világon az első olyan berendezés, amellyel a fény és az anyag kölcsönhatását a legnagyobb intenzitással lehet majd vizsgálni. Az anyag- és élettudományok terén is használható vizsgálatra, de akár új anyag előállítására is alkalmas lesz. Azért igen káros a csúszás, mert az ELI igazából egy kísérleti eszköz, és a három (cseh, magyar, román) eszköz tapasztalatai alapján fog egy még nagyobb eszköz elkészülni. Aki jól teljesít, okkal várhatja, hogy abban az országban fog ez felépülni, és így igazi tudományos központtá válhat. Az eddigi magyar teljesítményt elnézve erre egyre kisebb az esélyünk, pedig tudósaink mindent megtesznek a siker érdekében.

 

Kapcsolódó posztok:

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.