NGM új párbeszéd: Budapest HUB – 1. rész

Dr. Cséfalvay Zoltán, NGM államtitkártól egy hete meghívót kaptam a “Budapest HUB” munkacsoport alakuló ülésére. Ez a hazai startup ökoszisztéma fejlődését szeretné előmozdítani. Az 1. részben a meghívót, a 2. részben a mai, első ülésről szóló beszámolót olvashatjátok. Utána várom a javaslatokat! (info@suu.hu)

 

MEGHÍVÓ: Budapest HUB Munkacsoport*

Tisztelt Címzettek!

(És akiket névszerint meghívtak: Árvai Péter, Miskolczy Csaba, Záboji B. Péter, Valner Szabolcs, Hild Imre, Vajta László, Makra Zsolt, Dobos Attila, Juhász Márton, Túróczy László, Dr. Korányi László, Dr. Nikodémus Antal —  a többi cégnév volt)

Az elmúlt években rendkívüli sikertörténetek szemtanúi lehettünk, amikor is kis magyar cégek kerültek a világpiac meghódításának a kapujába; és ezzel a nemzetközi és hazai médiumok fókuszába. Annak érdekében, hogy ez a siker sorozta folytatódjon: a Magyar Kormány feltett szándéka egy olyan ezt támogató ökoszisztéma létrehozása, amely a felmerülő igényeket elősegíti. Ide értve a már meg lévő elemek fejlesztést (Gazella pályázat, JEREMIE alapok), illetve új elemek létrehozását. Annak érdekében, hogy a megkezdett munka minél hatékonyabban és az igényeknek megfelelően folytatódhasson, Budapest HUB néven – egy az Nemzetgazdasági Minisztérium és a Nemzeti Innovációs Hivatal által koordinált – munkacsoportot hozunk létre, amelynek első ülésére ezúton tisztelettel meghívom.

Megjelenésükre feltétlenül számítok!

Üdvözlettel,

Prof. Dr. Cséfalvay Zoltán, államtitkár

——————————- A levél csatolmányaként érkezett —————————–

Budapest HUB Munkacsoport

Háttéranyag

Az innovációs ökoszisztéma építés kiteljesedésében jelentős potenciált képviselnek hazánkban a start-up vállalatok, köszönhetően az üzleti környezetükre jótékony hatást gyakorló EU- társfinanszírozású tőkeprogramoknak (JEREMIE) is. Az eddigiekben felállított, jelenleg aktív 18 és a folyamatban lévő 10 alapkezelővel működő kockázati tőkeprogramok teljes forrása a magánbefektetőivel együtt eléri a 130 Mrd Ft-ot. Az eldöntött befektetések száma 40 Mrd Ft körül alakul, s 120 céltársaságra terjed ki, s ezen belül közel 30 Mrd Ft befektetés valósult meg 80 körüli portfoliócéggel. Viszonylag kevés ugyanakkor az egyedi befektetések (deal) száma, ami a ráhordó intézmények szükségességére utal. Jól mutatja ezt, hogy az egy főre eső, GDP-hez viszonyított kockázati tőke befektetések tekintetében Magyarország az EU-ban vezető helyet foglal el. Ezt támasztja alá néhány sikertörténet is. (Leonar3Do, LogMein, Prezi, stb.)

A start-up ökoszisztéma kibontakozása az utóbbi évek látványosan felgyorsult, különösen az IT internet, ill. egyes szoftverfejlesztési és a mobil technológiai platformokhoz kötődően. Mindamellett ezt jó növekedési kilátásokkal rendelkező, s a tudás bázisok és a high-tech szektorok szorosabb összekapcsolódását katalizáló, dinamikus vállalkozói potenciált csak tudatos kockázat megosztásra és a fokozott befektetői érdekeltségre épülő innováció menedzsment-fejlesztő (akcelerátor/ technológiai inkubátor) programok felfuttatásával lehet megfelelően kiaknázni.

Az speciális innovációs szolgáltatásokat nyújtó, üzleti, piaci kockázatvállalásban érdekelt akcelerátorok megkerülhetetlen elemei a start-up ökoszisztémának. Ezért az NGM a nyáron meghirdetett start-up ökoszisztéma („gazella”) pályázatot is 2,1 Mrd Ft-os kerettel az Innovációs Alap finanszírozásával.

 

Növekedési tényezők:

 

A magyar innovációs rendszer az utóbbi években a válság ellenére is egyenletesen növekedett:

a GERD/ GDP tekintetében ez csak néhány országnak sikerült, a 2012-es évre vonatkozó (egyelőre előzetes) adat megerősíti ezt a tendenciát:

 

 

  1. A Global Innovation Index  a start-up ökoszisztéma fejlődése szempontjából több indikátor is van, amiben erősek vagyunk: (nettó high-tech import (8.hely), ISO 9001 bizonylattal rendelkező cégek száma a GDP arányában (9. hely), csúcstechnológiai termékek aránya a feldolgozóiparban (9. hely), nettó high-tech export (9.hely), FDI hozzáadott érték a GDP arányában (5. hely!), kreatív termékek nettó exportjának aránya az összes exportban (7. hely)
  2. az egyik újonnan bevezetett indikátor (7.2.1 audiovizuális szolgáltatások exportjának aránya a teljes szolgáltatás-exportban) értéke tekintetében világelsők lettünk!

 

Budapest szerepe a térség innovációs rendszerében:

 

A magyar innovációs rendszer jellemzője, hogy a K+F kapacitások közel kétharmada a főváros térségére koncentrálódik

 

A kutatás-fejlesztési tevékenységen belül dinamikusabban nő a vállalati K+F kiadások aránya. Ez a KMR esetében a legmagasabb (60% körüli), és az összes vállalati K+F kiadás mintegy kétharmada itt realizálódik, jelezve, hogy csak ebben a régióban van meg az a vállalati potenciál, amely a kutatás terén húzóerőként működhet.

A fővárosi agglomeráció dominanciája a KFI humán kapacitás tekintetében az FDI R&D vonzás makro-regionálissúlyú tényezője. Ennek alapját a viszonylag nagytömegben rendelkezésre álló versenyképes KFI létszám, mint szükséges feltételt képez a start-up ökoszisztéma növekedéséhez.


Ugyanakkor a főváros a mai napig nem tudta megtalálni a hozzá méltó szerepkörét az európai, ill. a globális innovációs és tudás térbe való beilleszkedés szempontjából. Erre utal, hogy fejlődése néhány versenytársához (Prága, Varsó, Tallinn) képest megtorpant, felgyorsult a brain-drain, főleg a legtehetségesebb fiatalok tekintetében (a start-up vállalkozások szempontjából kulcsfontosságú), a kutatóintézeti szektorban és a nagy egyetemi bázisokon nem kellően fókuszált KFI programok és a kiválóságra épülő projektkiválasztás és súlyozás elhanyagolása miatt, a kulcsterületeken elmaradt a szükséges humán és KFI infrastruktúra fejlődése. Az EU KFI programjaiban való szerepvállalásunk és teljesítményünk stagnál, sőt bizonyos területeken visszaesést is mutat. Mindazonáltal lényeges hangsúlyozni, hogy a viszonylagos pozícióvesztésünk korántsem a kutatói minőség, hanem a mennyiség, a kritikus tömeg hiányára vezethető vissza.

Ezért a 2014-20 közötti pénzügyi ciklusban kiemelt fontosságú, hogy Budapest megtalálja a hozzá illő helyet a globális technológiai ökoszisztéma kibontakozásában, kell egy átfogó egyedi szakosodási terület és irány, amelyben Budapest központi szerepe a legsokoldalúbban képes kibontakozni. Ehhez az specializációhoz a start-up ökoszisztéma kiteljesítése alkalmas stratégiai terület.

 

  • Makroregionális súlyánál fogva kedvező keretfeltételeket biztosít az itt koncentrálódó műszaki-természettudományi központokban kinevelődött, vállalkozói talentummal rendelkező fiatalok számára, a szellemi tulajdonvédelmi tudatosság és IP hasznosításban élenjáró lehet, regionális központi szerepkört is betölthet. (EU szabadalmi intézmények).
  •  A következő időszakban az uniós források mintegy 60%-át gazdaságfejlesztésre fordítjuk, ezen belül a GINOP- források mintegy 700 milliárd forint nagyságrendben áll majd rendelkezésre.
  • Az Innováció-politika homlokterében van a pénzügyi eszközök fokozott bevonása a KFI ösztönzésbe, s a beruházások növelésével jó esély van arra, hogy az egyelőre hiányzó kapacitások növekedjenek és megújuljanak.
  • Ahhoz azonban, hogy a start-up ökoszisztéma regionálisan vezető pozícióba kerüljön nem elég csupán a pénzügyi eszközökre és a támogatásokra alapozni, hanem a befektetési klímát javító intézményi (innovációs menedzsment) fejlesztésekre is gondolnunk kell.
  •  ami megkerülhetetlen ösztönzést jelent az új és korai fázisú vállalkozások fejlődése szempontjából, a pénznél is fontosabb képzettséget (skill) és időt tekintve, vagyis, hogy mindkét alaptényező az induló vállalkozásba kerülhessen.
  • Ez azt jelenti, hogy Budapest start-up fővárossá válása feltételezi azt is, hogy térségünk a kockázati tőkebefektetésekben legtapasztaltabb menedzsereit, mint a főváros leendő „díszpolgárait” valamint a tehetséges, fiatalokat,mint polgárait  ide vonzza.

 

Ez az üzleti innovációs befektetési prosperitás egyben megfordítja a korábban megszokott kapcsolat-rendszert az üzleti világ és a kutatás között, mert elsősorban az innovációban érdekelt, és azt megvalósító fiatal vállalkozókat, üzletembereket teszi érzékennyé a K+F eredmények iránt, és nem fordítva, a kutató bázisokból kiinduló kínálat biztosítja a technológia-transzfert, az ipari vállalkozói innováció térnyerését.

————-

* (Disclaimer: az ülésen megkérdeztem, hogy publikusak-e az anyagok és “igen” választ kaptam. Remélem, nem gond, ha így nyilvánossá teszem, de szerintem az ügy nagyon fontos és mindenkire tartozik, aki hisz a hazai startup világ összefogásában. Ha mégsem jól tettem, akkor légy szíves írjanak az illetékesek nekem és leszedem az anyagot… köszönöm!)

One thought on “NGM új párbeszéd: Budapest HUB – 1. rész

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..