Round 2: Manifesto és az NGM, mint Jeremie főnök

Ma délután megvolt a Budapest HUB 2. ülése az NGM-ben. Ezerszer jobb volt, mint az előző és breaking infók is elhangzottak a Jeremie-t felügyelő MV Zrt-ről és a várható célokról. És jön a „Start-up Manifesto”!

Nos előre veszem a breaking-et: az MV Zrt (amely a Jeremie tőkealapokat felügyeli) januártól átkerül az NGM fennhatósága alá – ezt mondta Cséfalvay Prof. (lásd hivatalosan az NGM államtitkára, a start-up ügyek kormányzati szószólója és a Budapest HUB munkacsoport összehívója), arra a kérdésemre, hogy mint fontos szereplő, miért nincs jelen az MV Zrt. képviselője a párbeszédben? Hiszen amíg itt gondolkozunk, menetközben számos start-up „vérzik el” a vállalhatatlan  befektetési feltételekben és a nemzetközi piacon elfogadhatatlan befektetési szerződésekben, amelyeket elvben az MV Zrt felügyel és tudomással bír róla. Tehát az államtitkár úr szerint ebben a kérdésben várhatóan januártól javulni fog a helyzet és ezzel a piaci problémával már ilyen módon a kormányzat is tisztában van. Ez jó hír, hiszen a Jeremie tőkealapok nagyobb részt (70%) közösségi pénzt (EU GOP forrást) költenek és ilyen módon nem a start-up-ok „kiszipolyozása” a feladatuk, hanem az innovatív cégek fejlődésének előmozdítása. Itt fontos megemlítenem, hogy ezt a piaci vadhajtást a tőkealapok kis része folytatja és már több, korrekten eljáró tőkealap vezetője is jelezte, hogy ez számukra is káros és érdemes lenne valahogy kezelni, akár bizonyos feltételek tiltásával (pl. nem lehet szerződésben jelzálog, zálogjog, hitelként való működés stb)

ÜZLETI ANGYALOK, MINT MESSIÁSOK

A Jeremie-probléma egyébként is jelentős teret kapott a beszélgetésben. Cséfalvay Zoltán elmondta, hogy

„a Jeremie tőkeprogramnak sikeresnek kell lennie és nem törheti derékba az, ha a start-up-ok sérülnek és emiatt elkezdenek külföldre áramolni. Túl sok EU-pénz (lásd 130 milliárd) megy ehhez a tőkeprogramokba, hogy ilyen probléma miatt esetleg megtorpanjon a siker.”

Kádas Péter, aki magát a StartupDate blog „vészmadarának” nevezte olyan model bevezetését üdvözölné, ahol a tőketársaságoknak eleve publikussá kellene tenniük a befektetési templete-et. Szőke Márton, aki korábban az IndexTools-t adta el a Yahoo-nak , illetve manapság üzleti angyalként 4-5 projekt mögött van, elmondta, hogy a co-investment formákat és az üzleti angyalokat kellene támogatni. Azaz ha egy start-up elindul és mondjuk 30 milliós tőkét össze tud szedni 2-3 milliós részekbe a családtól, vagy angyaloktól, akkor kaphasson a privát pénze mellé hasonló támogatást. A többség egyetértett abban, hogy az üzleti angyalok sokat tehetnének az egész ökoszisztéma piaci alakításában és ezért érdemes lenne őket valamilyen szabályozóval, támogatással stimulálni. 

OKTATÁS MINDENKINEK

A párbeszédben jelentős vitatéma volt a hazai oktatás és a vállalkozói tudás átadásának módszere.  Ebben nagy szerepe lenne az egyetemeknek. Ennek elemeit kellene kialakítani, legalábbis erre tett javaslatot a Hild Imre – Záboji Péter páros, akik a mai beszélgetésen a tudásban rejlő, start-up perspektívára helyzeték a hangsúlyt. Hild Imre szerint „alapfokú vállalkozási képzést” kell széles körben indítani, továbbá a profi vállalkozókat kell – amolyan mentor rendszerben – visszavonni a start-up-ok nevelésébe. Ezzel Záboji Péter egyetértett és elmondta, hogy szerinte

„az igazi vállalkozói szakma nem befektetői forrásgyűjtőkből és pályázatírókból áll.”

Meglepő módon Hild Imre most nem az amerikába történő start-up „kivitel” mellett kardoskodott, hanem inkább olyan ösztöndíjas programokat szorgalmazott, amelyek révén az ösztöndíjas start-up-erek hazajőve lényegében a kinti dolgok evangelistájaként adnák át a tudást a hazai ökoszisztéma tagjainak és a vállalkozóknak. Ez jelentős szemléletváltás az előző megbeszélésen elhangzottakhoz képest, hiszen ott még a Hild-Záboji páros közös erővel az USA-ba történő tudás- és start-up kivitelt hangsúlyozta. Múltkor többen felhívtuk arra a figyelmet, hogy ez a „kivitel” ugyanakkor azzal fenyeget, hogy sokan vissza sem jönnek majd és igazából amolyan „agyelszívásra” lesz alkalmas.

INKUBÁCIÓS TUDÁS

Záboji Péter felhívta a figyelmet a nemzetközi inkubációs tudás hazai behozatalára, amely abszolút konstruktív és fontos elképzelés. Szerintem itt van a dolog magva, ha a kinti tudás hazánkon belül szökken szárba. A másik, amely elhangzott és Péter régóta mondja és szorgalmazza, hogy a tőkealapot gründoló befektetőket is érdemes lenne szakmai vizsga alá vetni és amolyan „Jeremie Akadémiát” indítani a hiányzó start-up és befektetési ismeretek pótlására. Abban a kérdésben jelentős derültség alakult ki, hogy miért is van az, hogy bizonyos befektetők (tisztelet a kivételnek!) a döntés előtt még magát a start-up-ot sem látták, csupán az excell alapján döntenek… (Ha jól emlékszem, ezt a példát Kádas Péter említette.) Abban is egyetértés mutatkozott, hogy az egyetemista kor előtti korosztályokat is érdemes a vállalkozástanra megtanítani és korábban kell kezdeni az oktatást. Korányi László, NIH elnök csatlakozott a gondolathoz és elmondta, hogy a BME-vel közösen tervezik a MIT (USA) oktatóinak meghívását egy őszi programra, ahol az inkubátori tudást és tapasztalatot adnák át például a Gazella inkubációs pályázaton indult cégeknek.

SEED INTÉZMÉNYRENDSZER FEJLESZTÉSE

Én (alias Miskolczy Cs) felhívtam arra a figyelmet, hogy a Gazella eddigi sikere és a csaknem 20 jelentkező is mutatja, hogy a piaci oldal felkészült a seed terület piaci elindítására. Piaci aránytalanság alakult ki abban, hogy a seed fázis utáni tőkeprogramokba csaknem 130 milliárdnyi tőke fog áramlani és az előttük induló és éppen a tömeges cégalapítást és munkahelyteremtést szolgáló magvető (=seed, vagy pre-seed) fázisba csupán 2,1 milliárd forintnyi támogatás érkezik. Ezt is arányosítani kellene és ha a hazai gazdaságot a sok fejlődő start-up pezsdíti fel, akkor ehhez legalább 20-30 milliárdos forrásnak kellene érkeznie ebbe szegmensbe. A 2014-ben rendelkezésre álló új források egyrészét tehát az inkubációs és akcelerációs szervezetek kifejlesztésének stimulálására kellene fordítani és hatékony országos hálózatot kialakítani. Ezzel a felek egyetértettek és Cséfalvay Zoltán államtitkár elmondta, hogy 2014. első negyedévben kiírják a második Gazella pályázatot, és ez egészen biztosan folytatják a piac ilyetén erősítését, efelől megnyugodhat a start-up szakma. Továbbá felhívta arra a figyelmet, hogy a 2014-től rendelkezésre álló csaknem 2.300 milliárdos gazdaság élénkítő forrásokból 700 milliárdnyi forrás érkezhet a területre akár tőkeprogramok, akár inkubációs vagy oktatási programok tekintetében.

Tehát a közös gondolkozás tétje csaknem 700 milliárdnyi (!) jövőbeli forrás! 

BEFEKTETŐK, MINT A „SÖTÉT OLDAL”?

Simó Gyögy először vett részt a munkacsoport munkájában és bemutatkozásul viccesen elmondta, hogy ő bizony itt most a „sötét oldalt” képviseli. Igaz ő nem Jeremie-s, hanem privát pénzt kezel és ennyiben jelentősen más. (lásd OTP DayOne Alap vezetője).  A befektetői oldal ma amúgy sem remekelt komoly víziókban, hanem inkább kreatív ötleteket adott és felajánlásokat tett. Simó Gyuri kreatív ötletként bedobta, hogy a munkacsoport tagok az eszmecserét úgy szinesíthetnék, ha mindenki 5-8 perces pitchet tartana az elképzeléséről a munkacsoport közönsége előtt, mint ahogy a start-up-ok is teszik a befektetőknek… Ez aztán nagy derültséget okozott és én is azon kezdtem el gondolkozni, hogy milyen lehet, amikor egy befektető „pitching-gel”. És vajon lesz-e ideje felkészülni, vagy tréningezni rá? Illetve Makra Zsolt befektető felajánlotta, hogy korábban az üzleti angyalok kapcsán írt és „jelenleg a szobájában heverő tanulmányokat szívesen átadja a közösségnek „- ezt jövő alkalommal meg is fogjuk kapni, mert utána minisztériumi munkatársak profin felvették Zsolttal a kapcsolatot. Mint látjuk a gépezet – ha még kicsiben is – de működik :-))

EPILÓGUS

Az államtitkári kérés alapján érdemes lenne a véleményeket három nagy csoportban megfogalmazni. Ezek az oktatási, jogi szabályozási és seed intézményekkel kapcsolatos főbb szakmai üzenetek. Ezekből várhatóan összeáll egy „Manifesto”, amelyet a munkacsoportban résztvevők „felkiáltással szentesítenek”, majd az NGM november közepén, egy „egyelőre meg nem nevezett” eseményen fog a széles publikum elé tárni. (Csak nem a Singularity Summit-en?) A javaslatokat október közepéig javasolt a munkacsoport tagoknak beadniuk és ez alapján lesz a következő megbeszélés. Éljen hurrá, lesz egy start-up ágazati Manifesto!

Ez lesz a folytatás, a közös munkát folytatjuk! Éljen a fejlődés!

—

SZOLGÁLATI: Ha javaslatotok van, légy szíves kommentezzétek be vagy küldjétek nekem az info@suu.hu – ra. (Az első ülésről a beszámolót ITT olvashatjátok el.)