Nyíregyháza és Kecskemét az élen: a beruházások a lakáspiacot is mozgathatják
Ahol új munkahelyek jönnek, ott a lakásépítések is felpöröghetnek. Az ipari, logisztikai és más munkahelyteremtő nagyberuházások is hozzájárulhatnak a vidéki lakásépítések élénküléséhez. A KSH legfrissebb lakásépítési adatai szerint Nyíregyháza, Kecskemét, Debrecen és Győr vezeti a megyei jogú városok rangsorát az engedélyezett új lakások számában. Ezekben a városokban jelentős ipari beruházások zajlanak, amelyek új munkahelyeket teremthetnek, és növelhetik a helyi lakáskeresletet. A Mapei szerint a lakásfejlesztők előre gondolkodnak: már a várható munkahelyteremtésre is reagálhatnak.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2026 első kilenc hónapjában 22 331 lakás építését engedélyezték, illetve jelentették be Magyarországon, 12 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Budapesten 4 százalékkal csökkent, a megyei jogú városokban viszont 5 százalékkal nőtt az engedélyezett lakások száma. A legtöbb lakást Nyíregyházán (733), Kecskeméten (609), Debrecenben (510) és Győrben (498) engedélyezték.
„A lakásépítési engedélyek nemcsak a jelenlegi keresletről, hanem a jövőbeli gazdasági várakozásokról is árulkodnak. Ahol új gyárak, logisztikai és kereskedelmi központok épülnek vagy más jelentős beruházások valósulnak meg, és több ezer munkahely létrehozását tervezik, ott a lakásfejlesztők már a várható beköltözésekre is alapozhatják döntéseiket. A beruházások hatása így akár évekkel a termelés vagy más tevékenység teljes felfutása előtt megjelenhet a lakáspiacon” – mondta Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője.
Nyíregyházán több mint 3200 új munkahelyet terveznek
Nyíregyházán 733 lakás építését engedélyezték, amivel a város vezeti a megyei jogú városok rangsorát. A kiemelkedő aktivitás egyik lehetséges magyarázata a város ipari fejlődése.
A 640 hektáros ipari park fejlesztésének első üteme 2026 elején lezárult, és megkezdődött a mintegy 70 milliárd forintos második ütem. A betelepülő vállalatok összesen több mint 3200 új munkahely létrehozását tervezik, ami jelentősen átalakíthatja a régió munkaerőpiacát. A Sunwoda több mint 1000, a W-Scope 1200, a Boysen pedig 400 munkavállaló foglalkoztatásával számol.
Bár a munkahelyek csak évek alatt, fokozatosan jöhetnek létre, a várható foglalkoztatásbővülés már most ösztönözheti a lakásfejlesztéseket. Már az építkezés időszakában is érdemi lakóingatlan-keresletet generálhat a beruházásokon dolgozó szakemberek, valamint a termelést és a szolgáltatásokat felfuttató menedzserek megjelenése.
Kecskeméten a Mercedes bővítése alakíthatja a keresletet
Kecskemét 609 engedélyezett lakással a második helyen áll. A város gazdasági fejlődésének meghatározó tényezője a Mercedes-Benz gyárának és beszállítói körének bővítése. Az autóipari nagyvállalat 2026-ban új gyáregységekkel bővítette kecskeméti telephelyét. A több mint 5000 munkavállalót foglalkoztató üzemben a termelés felfutásával további létszámbővülést terveznek.
A beruházás hatása a beszállítóknál is jelentkezik. A Mercedes számára alkatrészeket gyártó ZF Chassis Modules új kecskeméti üzeméhez például több mint 450 munkahely létrehozását kapcsolták.
A gyárak bővülése tovább növelheti az új lakások iránti keresletet, de ennek mértéke attól is függ, hogy az új munkavállalók közül hányan költöznek tartósan a városba vagy annak környékére, és közülük hányan keresnek saját otthont, illetve bérelnek lakást.
Debrecenben új lakónegyedek épülnek
Debrecenben 510 lakás építését engedélyezték. A BMW és a CATL beruházásai, valamint a hozzájuk kapcsolódó beszállítói fejlesztések is hozzájárulhatnak a nagyváros lakhatási igényeinek növekedéséhez, a termelés felfutásával pedig tovább élénkülhet a kereslet.
Erre a várható keresletre épülhet a Mikepércsi út térségében megvalósuló Platánus Lakópark is. A 35 milliárd forintos összköltségű projektben a már elkészült 28 lakás mellett további 295 lakást és egy 86 apartmanos diákszállót terveztek.
A beruházások nemcsak az új lakások vásárlása, hanem a bérlakások iránti keresletet is élénkíthetik, ami a befektetési célú lakásfejlesztéseknek is lendületet adhat.
Győrben a vizsgált időszakban 498 lakás építését engedélyezték. A város gazdaságában az Audi és beszállítói hosszabb ideje meghatározó szerepet töltenek be. Az Audi Hungaria 2026-ban kezdte meg új generációs elektromos hajtásának sorozatgyártását, egy 350 millió eurós beruházás eredményeként.
A lakásépítésekben egyre nagyobb a vállalkozások szerepe
A KSH adatai szerint 2026 első kilenc hónapjában az elkészült lakások 71 százalékát vállalkozások építették, szemben az egy évvel korábbi 65 százalékkal. Az értékesítési céllal épített lakások aránya 70 százalékra emelkedett.
„Az elmúlt egy évben jelentősen nőtt a vállalkozások részesedése a lakásépítésekben. A fejlesztők érzékenyen reagálnak a piac változásaira: nemcsak azt nézik, hogy ma mekkora a kereslet, hanem azt is, hogy hol lesznek új munkahelyek, hová költözhetnek az emberek. Ez is magyarázhatja, hogy egyes vidéki városokban élénkebb a lakásépítési kedv” – mondta Markovich Béla.
A vidéki lakásépítések felfutását a Wekerle Plusz lakástámogatási program is erősítheti. Az új lakások vásárlására vagy építésére legfeljebb 3 százalékos, míg a használt lakások vásárlására 5 százalékos kamatozású hitel igényelhető. Az új lakásokhoz kapcsolódó kedvezőbb finanszírozás ebbe az irányba terelheti a keresletet, ami további ösztönzést adhat a vállalkozói lakásépítéseknek.
Az új lakások kedvezményes, 5 százalékos áfájának fennmaradása és a lakástámogatási programok folytatása szintén erősítheti az építési kedvet. A kiszámíthatóbb feltételek javíthatják a beruházói bizalmat, és elősegíthetik, hogy a piaci bizonytalanság miatt eddig kiváró magánbefektetők tőkéje ismét megjelenjen a lakásépítési piacon.
A fellendülés a szakipari munkákat is drágíthatja
A lakásépítések élénkülése ugyanakkor a szakipari kivitelezés költségeit is növelheti. Az ipari beruházások és az új lakások építése részben ugyanazokért a szakemberekért versenyezhet. Ha a helyi kivitelezői kapacitások nem tudnak lépést tartani a kereslettel, az áremelkedéshez vezethet.
A Mapei 2026-os, 995 fős országos reprezentatív kutatása szerint a válaszadók 36,2 százaléka egyáltalán nem tudna finanszírozni egy felújítást, energetikai korszerűsítést vagy bővítést. A négy ipari központ vármegyéinek vizsgált részmintáiban ennél magasabb arányokat mértek: Bács-Kiskunban 42,9, Hajdú-Biharban 40,8, Szabolcs-Szatmár-Beregben 38,3, Győr-Moson-Sopronban pedig 38,1 százalékot. A vármegyei eredményeket a kisebb elemszám miatt óvatosan kell értelmezni.
„A lakásépítések fellendülése jó hír az építőiparnak, de a szakemberhiány miatt a kivitelezés is drágulhat. Ez különösen azoknak a családoknak jelenthet gondot, amelyek már most is nehezen tudnának finanszírozni egy felújítást. Nagyon fontos, hogy az új lakások építése mellett a meglévő otthonok korszerűsítése se szoruljon háttérbe” – tette hozzá Markovich Béla.
*
Olvasd rendszeresen az Insiderblog.hu szakmai portálunk cikkei mellett az Insidernews.hu innovációs portálunk innovációs híreit is!




