Adózzanak a startupok?
Miért olyan versenyképes a Google?
A Szilícium-völgy világhódító startupjait nem csak a hihetetlenül innovatív ötletek kötik össze, hanem az Egyesült Államokon kívüli adózás legális-féllegális trükkökkel történő elkerülése. Ez annak kapcsán jutott eszembe, hogy a mai hír szerint az Európai Bizottság a mai hírek szerint a Google piaci erőfölénnyel történő visszaélése miatt eljárást kezdeményezett. Ráadásul elég piszlicsárének tűnő ügyben: a Google Shop finoman szólva sem ér fel a riválisai mellé, még ha volt is kereső-optimalizálási segítés – márpedig hol értenének ehhez jobban, mint a Googlenél. Az már pedig csak hab a tortán, hogy a Google olyan cégeket sért ezzel, mint az Amazon, ami például Angliában több támogatást kapott, mint amennyi adót fizetett.
Feltűnőbb lehetne viszont, hogy a Google-től mennyire függünk: Európában a keresések 90 százalékát vele végezzük. Egyáltalán, a 10 százalék is soknak tűnik, hiszen a Bing.com van csak ezen kívül, orosz anyanyelvűek használhatják a yandex.ru-t, Kínában pedig ott van a baidu.com – ám ezek európai nyelveken finoman szólva sem pontosak. A monopóliumok senkinek sem jók, hosszú története van az ilyen cégek feldarabolásának, vagy állami szabályozására. Az internetes piacon viszont elképezésünk nincs, hogyan lehetne egy „közműként” működő, a mindennapokban megkerülhetetlen cég szabályozására, felügyeletére. Mennyire bízhatunk meg bennük? Mennyire őszinték?
Az biztos, hogy az Apple és a Googel szívesen jópofizik, de már azért kevesen gondolják, hogy ezek se ugyanolyan profitmaximalizáló multinacionális cégek lennének, mint egy olajtársaság. De lehet utóbbiak ma már komolyabban veszik a társadalmi felelősségüket. Legalábbis sok adót fizetnek – persze körükben is rengeteg ronda történetet találunk, főként a harmadik világból.
Amerikában készült egy jelentés arról, hogy mely cégek mekkora adózatlan összegeket parkoltatnak offshore számlákon. A legutóbbi jelentés szerint 206 milliárd dollárt – ez az, ami látszik. 58 billiárd forint. Ja, és mindez egy év termése, az állomány 1,8 billiárd dollár – ezt inkább át se váltanánk forintra. Az Apple, Google és Microsoft pedig nagyon előkelőn muzsikálnak ezen a listán.
Az offshore számla lényege, hogy az Amerikába hazautalt osztalékra ne kelljen az ottani 35 százalékos adót megfizetni, ez mondhatnánk, hogy minket nem érdekel. De emellett az áfa fizetésnek sem nagy barátai az online cégek, ha már olyan nagyok, hogy nem húzhatják ki magukat ez alól Európában, akkor a legalacsonyabb kulcsra mennek rá. És persze az is érdekes, hogy forrásadó nélkül ki tudják vinni az eszméletlen profitokat Európából.
Így azonban nehéz a Google-lel versenyezni például az online reklámpiacon: finoman szólva kisebb adóteherrel doloznak (konkréten az ír cég 0,16 százalékos adó”teherrel”). Szóval ha komolyan gondolná az EU a szabad versenyt, bevasalná a cégeken az adót. Mert egy európai startup nem tudja megtenni, hogy ilyen szabályok szerint játsszon. De nem elég, hogy a Szilícium-völgy cégei a saját adójukat optimalizálják, felhasználóikat is a tiltott zónába hívják: az Uber vagy az Airbnb lehetne versenyképes, ha taxis engedéllyel, ellenőrzött sofőrökkel dolgozna, vagy a lakáskiadó az idegenforgalmi adót vagy az áfa fizetést nem engedné megkerülni? Persze jogos a válasz, hogy Európa vessen magára, ha nem képes a 21. századnak megfelelő szabályokat hozni, de azért ez nem menti fel teljesen a cégeket.
És még egy probléma, amit a gigantikus adózatlan számlák okoznak: a sokmilliárd dolláros, néhány tucat főt foglalkoztató cégfelvásárlásokat senki nem gondolja megalapozottnak, de az offshore számlákon egyre csak növekvő pénzheggyel akarnak valamit kezdeni a cégek, így egymásra licitálva verik fel az árakat.