Felfutóban a magánbefektetők tőkepiaci aktivitása
Az SZTA rugalmas és transzparens megoldást kínál a privát tőkebefektetések ösztönzésére
A vártnál nagyobb mértékben ösztönözte a hazai magánbefektetői kör tőkepiaci aktivitását a Széchenyi Tőkebefektetési Alap (SZTA) tőkekonstrukciója. Így az elmúlt három évben az Alapnak köszönhetően a kkv-k tucatnyi olyan hazai magánbefektetőtől vonhattak be addicionális tőkeforrást, amelyek az SZTA befektetési tevékenysége nélkül valószínűleg nem fektettek volna be a cégekbe. Az Európai Bizottság 2013-ban egyedi engedély alapján tette lehetővé az SZTA számára, hogy magánbefektetőkkel együtt fektessen be valós növekedési potenciállal bíró magyar kis- és középvállalkozásokba.
„Huszonnyolc tőkebefektetést a céltársaságunktól független magánbefektetőkkel együtt valósítottuk meg, további 15 befektetésünkben alapítói vagy társasági forrás került be az SZTA tőkeemelésével párhuzamosan. Így befektetéseink közel felében vontunk be magántőkét, ezáltal több milliárd forint értékű privát forrás kihelyezését segítettük elő a hazai kkv szektorban. A tőkekonstrukciónk biztosítja, hogy a vállalkozások szabályozott keretek között jussanak hozzá a magántőkéhez. Emellett fontos előnye, hogy egyéb tőkeprogramokhoz képest lehetőséget ad a privát szereplőknek a tranzakciónkénti kockázatvállalásra, így rugalmasan, hosszú távú partneri elköteleződés nélkül tudnak dönteni a célvállalatokba történő befektetésről” – hangsúlyozta Csuhaj V. Imre, a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. elnök–vezérigazgatója.
Az SZTA társbefektetési konstrukciójához hasonló megoldások révén olyan piaci szereplők aktivizálása is lehetővé válik, akik az egyes ügyletek kockázatát egyedül nem vállalnák. Az állami szerepvállalás ösztönözte erősebb magánbefektetői aktivitásnak köszönhetően a kkv-k növekedési terveik megvalósításának finanszírozásához nagyobb mértékű kockázati tőkét képesek bevonni. Emellett további fontos előnyt jelent számukra, hogy a privát befektető jellemzően operatív szinten is támogatja a működést, valamint szakmai kapcsolati hálójával, például a kivásárló partnerek felkutatásával is segíteni tudja a tulajdonosokat.
A magyar kormány a hazai kkv szektor versenyképességének megerősítését kiemelt feladatként kezeli, amelynek fontos lába a visszatérítendő pénzügyi források, azon belül is a tőkebefektetések szerepének növelése, lehetőleg mind piaci, mind állami szerepvállalással. Ennek megfelelően a hazai innovatív vállalkozói környezet fejlesztéséről, a feltörekvő digitális vállalkozások versenyképességének javításáról és Magyarország Digitális Startup Stratégiájáról szóló 1858/2016. (XII. 27.) kormányhatározatban olyan társbefektetési konstrukció kialakítását támogatja, amely az állami és a piaci szereplők kockázatvállalásának megosztásával ösztönzi a hazai tőkebefektetések számának növekedését. Így a közeljövőben várható újabb állami tőkeprogramoknak köszönhetően a magánbefektetőknek lehetőségük lesz a kisebb kockázat melletti tőkekihelyezésre.
„A kormány privát befektetők aktivizálását célzó iránymutatása valós igényt fogalmaz meg, a kkv szektornak több magánforrásra lenne szüksége versenyképességének megerősítéséhez. Az SZTA portfóliócégei esetében a társbefektetői jelenlét jellemzően gyorsabb előrehaladást eredményezett a vállalkozásfejlesztésben. Tapasztalataink szerint a megosztott kockázatvállalást lehetővé tévő, rugalmas tőkekonstrukciók valós alternatívát nyújtanak a magánbefektetőknek, így azok képesek elősegíteni a kormányhatározatban megjelölt, előremutató tőkepiaci célok megvalósítását” – mondta el a vezérigazgató.