A műanyag hulladék égetése segíthetne Magyarországon

Négy területre fókuszál az MMSZ (Magyar Műanyagipari Szövetség) műanyagstratégiája a körforgásos gazdaság terén: a hulladékgazdálkodásra, a szelektív hulladékgyűjtésre és a reciklálásra; az egyszer használatos műanyagok (SUP) betiltásával összefüggő kérdésekre; a biológiailag lebontható műanyagokkal kapcsolatos stratégiára; valamint a jogalkotóval való együttműködésre – emelte ki Demjén Zoltán az MMSZ alelnöke a Műanyagipari konferencián. A szakember kiemelte, hogy a hulladéklerakók helyett erőművekbe kéne végeznie az újrahasznosításra alkalmatlan műanyagoknak.
A műanyag hulladék értékes másodnyersanyag, ezért fontos a szelektív hulladékgyűjtés tudatosítása, cél pedig a mechanikai reciklálás növelése az újrahasznosítási technológiákon belül – jelentette ki a BASF Hungária nyugalmazott igazgatója a Magyar Műanyagipari Szövetség első Műanyagipari konferencián, melyről a Polimerek számolt be. Majd így folytatta: jelenleg évente körülbelül 3,5 millió tonna háztartási hulladék képződik, ennek körülbelül 10%-a, 350 kilotonna a hasznosítható műanyag hulladék, ebből 200 kilotonnát, vagyis 57%-ot dolgozunk fel, nagyjából 120 kilotonnát mechanikai reciklálással és 80 kilotonnát energetikai hasznosítással. A két számot egymásból kivonva kiderül: 150 kilotonna, vagyis 43% a hulladéklerakóba kerül. Ez nagyon rossz arány, amin mindenféleképpen változtatni kell. Az egyik cél, hogy 2025-re, hogy nulla kilogramm műanyag kerüljön a hulladéklerakókba, a másik pedig, hogy 50% legyen a mechanikai reciklálás aránya.

Erőművekben kellene elégetni az újrahasznosításra alkalmatlan műanyagot
A 2018-as újrahasznosítási arányokat összehasonlítva Magyarországon, Németországban és az Európai Unió 27+3 országában megállapítható, hogy míg a hulladéklerakókba jutó mennyiség Magyarországon 44%, addig Németországban 1%, az EU 27+3 (Norvégia, Nagy-Britannia és Svájc) országaiban pedig 21%. A mechanikai hasznosítás aránya Magyarországon 2018-ban 29%, 2020-ban 33% volt, ami nagyjából azonos arányú a többi ország átlagával. A probléma az energetikai hasznosításnál jelentkezik. Nálunk ez 2018-ban 26% volt, a németeknél 62%, az európai uniós átlag pedig 43%-ot tett ki. Ezeknek a számoknak az az üzenete, hogy a mechanikai reciklálás arányának további növelése mellett a hulladéklerakókba jutó mennyiséget egyszerűen el kell égetni – figyelmeztetett Demjén Zoltán.

Az MMSZ támogatja a szelektív hulladékgyűjtést
Az MMSZ egyetért minden olyan intézkedéssel és támogat minden olyan tervezetet, mely előmozdítja a lakossági szelektív hulladékgyűjtést. Támogatja a Hulladékgazdálkodási Tervben rögzített cselekvési irányelveket és egyetért a házhoz menő, elkülönített gyűjtés megszervezésével. Szintén támogatja a visszaváltási rendszer bevezetését, amely nagy lendületet adhat a visszagyűjtött műanyagok mennyiségi növekedésének. Az MMSZ támogatja a reciklálás egy új módozatát, a kémiai reciklálást is, melynek lényege, hogy pirolízissel a műanyagot visszabontják alapkomponenseire, ezekből pirolízisolajat állítanak elő, ezt pedig visszavezetik a vegyipari krakkolókba, ahonnan a C2-C3-C4 frakciókból újra műanyagot lehet előállítani.

A műanyag hulladék érték!
A műanyag hulladék érték, nem szabad exportálni a minőségi hulladékot, mert nagy az igény a jó minőségű regranulátumra. Egyetemek, kutatóintézetek intenzív bevonása szükséges ennek megoldására, valamint az újrafeldolgozási technológiákat folyamatosan fejleszteni kell. Fontos az energetikai hasznosítási kapacitás növelése a hulladéklerakóba került mennyiség megszüntetése érdekében. A lakosságot ösztönözni kell a szelektív hulladékgyűjtésre. Az oktatás, szemléletformálás terén pedig be kell mutatni a műanyag hulladékok fajtáit, a biológiailag lebontható műanyagok szerepét, oktató- és kampányfilmeket kell készíteni – állapította meg az MMSZ alelnöke.

Át kell gondolni, hogy mit, mivel pótolunk
Az egyszer használatos műanyagok (SUP) betiltásával kapcsolatban az MMSZ határozottan rögzíti, hogy a SUP irányelvek szerinti egyszer használatos műanyag termék kivezetésének csak akkor van értelme, ha a helyettesítő anyag gazdaságosság, alkalmazhatóság és ökológiai lábnyom esetében is kedvezőbb megoldást jelent. Sok termék helyettesítése nem megoldott, például a tömegétkeztetéseknél használt, higiénikus műanyag evőeszközöké. Higgadt és megfontolt átgondolásra van szükség ahhoz, hogy mit, mivel pótolunk. Bizonyos esetekben az egyszer használatos műanyagok nem pótolhatóak, így az egyszer használatos orvosi fecskendők sem.

A biológiailag lebontható műanyagok témakörében az MMSZ támogatja a háztartási szerves hulladék szelektív gyűjtését, itt kiemelt szerep jut a biológiailag lebontható anyagokból készült nagyon vékony fóliáknak. A biológiailag lebontható anyagoknak életciklusuk végén az ipari komposztáló üzemekben a helyük, ahol irányított körülmények között történik a lebomlás, különben a biológiai lebonthatóságnak nincs értelme. A szelektív hulladékgyűjtés is kiemelt jelentőségű, mert összekeveredve a hagyományos műanyagokkal romlik a reciklált granulátum tulajdonsága.

A CEMP-en is előkerül a műanyag hulladék témája
A Central European Plastics Meeting (CEMP) idén szeptember 13-14-én a Vártkert Bazárban várja műanyagiparban aktív résztvevőit a balti régiótól egészen a balkáni országokig. A rendezvény a régió találkozóhelye, ahol lehetőség nyílik szervezett üzleti tárgyalások lebonyolítására, partner kapcsolatok kialakítására és megerősítésére, valamint a műanyagipar aktuális kihívásainak felvetésére és közös gondolkodásra. A konferencia témái között is megtalálható a műanyag hulladék kezelése: szeptember 14-én „Lehetőség a műanyaghulladékban – EU-s szabályozások, a műanyagok helye a hulladékáramban és körforgásos gazdaságban” címmel tartanak panelbeszélgetést.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .