Koreai csúcstechnológia Budapesten

A cím kapcsán a mobilpiacon vezető szerepre törő Samsungra és LG-re gondolnánk. De a távol-keleti ország a kutatás-fejlesztés széles palettáján hasonló gyorsasággal tör előre, ráadásul magyar kutatókkal is együttműködnek.

A Magyar Tudományos Akadémia, és a Koreai Alapkutatási Tudományos Tanács (KRCF) elnöke két új koreai-magyar csúcstechnológiás laboratóriumot avatott fel Budapesten. Kim Keon és Pálinkás József az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetében az érzelmek agyi lenyomatát vizsgáló labort avatott, az MTA KFKI Részecske-és Magfizikai Kutatóintézetében pedig a Nap szinte kimeríthetetlen energiatermelését másoló eljáráshoz szükséges környezetbarát méréstechnikákon dolgoznak. A KRCF, más külföldi tudományszervező intézetekhez hasonlóan – ellentétben a magyar társával – nem csak a saját országának kutatóit támogatja, hanem lehetőséget biztosít nemzetközileg elismert magyar kutatóknak, hogy a támogatásukkal végezzenek tudományos munkát, különös tekintettel a kiemelt jelentőségű felfedező kutatásokra.

Idén két magyar akadémiai kutatóintézetben létesül világszínvonalú kutatóbázis. Az MTA Kísérleti Orvostudományi Intézet a Korea Intitute for Science and Technology-val együttműködésben az egyik legfontosabb emberi tulajdonság, az empátia még felfedezésre váró idegrendszeri alapjait vizsgálja. A kutatásban 5 magyar és 3 koreai tudós vesz részt Acsády László professzor vezetésével. A verbális kommunikáció nélkül, pusztán megfigyelések útján kialakuló empatikus élmény teszi lehetővé, hogy megértsük más emberek érzelmi állapotát, félelmét, fájdalmát, haragját vagy boldogságát. Az MTA KOKI Thalamus Kutatócsoportjának tagjai a koreai partnerek által kifejlesztett viselkedési teszt eredményeit használják fel, kiegészítve a magyar kutatók anatómiai és fiziológiai tapasztalataival. A kutatások számos mentális rendellenesség, például a poszttraumatikus stressz, a skizofrénia, az autizmus, illetve a demencia megértéséhez járulhatnak hozzá.

Az energiatermeléshez szükséges ismereteinket gyarapíthatja az a fúziós diagnosztikai kutatási program, amelyben 4 magyar és 7 koreai kutató dolgozik Zoletnik Sándor professzor vezetésével az MTA KFKI RMKI-ban. A kutatás előterében a Nap energiatermelésének “lemásolása” áll. A vizsgálatok szerint a szabályozott nukleáris magfúziót a Földön 100 millió fokos, gáz halmazállapotú hidrogén plazmában lehetne megvalósítani. Ilyen forró anyagok összetartása csak mágneses terek segítségével képzelhető el. Az elmúlt évtizedekben több különleges berendezés épült e célra, és kiderült, hogy óriási kihívást jelent a rendkívüli körülmények közötti méréstechnika. Az MTA KFKI RMKI kutatói a magfúziónál alkalmazható mérési eljárások fejlesztését követő évben megtervezik, felépítik és használatba is helyezik azt a mérőberendezést, ami a koreai KSTAR elnevezésű termonukleáris kísérleti reaktoron végzett kísérletekhez szükséges. A program részeként már tavaly elindult kutatásokra az első évi 3,2 millió forintos résztámogatás után 2011-től összesen 300 ezer dolláros, tehát körülbelül 32-32 millió forintos forrást nyújt a KRCF. Dél-Korea súlyát az európai K+F szektorban jelzi, hogy jelenleg 24 olyan projekt van az EU 6. és a mostani, 7. kutatásfejlesztési keretprogramjában amely koreai is részt vesznek. Továbbá Dél-Korea 10 százalékát biztosítja a Franciaországban épülő nemzetközi termonukleáris kísérleti reaktor (ITER) 10 milliárd eurós költségeinek is.

A 21. század csúcstechnológiájának felhasználásával épült két laboratórium idei avatását megelőzően kezdte meg működését két, ugyancsak világszínvonalú kutatóhely. A koreai parlament 2010-ben szavazott meg évi 300 ezer dolláros, projektenként körülbelül 32-32 millió forintos támogatást. Az egyik összeget a civilizációs betegségek (rák, diabétesz és idegrendszeri megbetegedések) kutatására fordíthatják az MTA Enzimológiai Intézetében, a másikat pedig az anyagtudományok legígéretesebb ágának tekintett grafénkutatásra, az MTA Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézetében. Az élet biológiai alapjainak megértését segítő, úgynevezett rendezetlen térszerkezetű fehérjékkel kapcsolatos vizsgálatokban öt magyar és két koreai szakember vesz részt. A Tompa Péter professzor által vezetett munka eredményeként az első évben két tudományos cikk látott napvilágot, és két publikáció vár elfogadásra. A világ legvékonyabb, ám a gyémántnál is szilárdabb anyaga, a grafén megmunkálását célzó kutatásban tíz magyar és öt koreai fizikus dolgozik együtt Biró László Péter professzor vezetésével az MTA MFA-ban. A csoport kilenc megjelent, vagy elfogadásra váró közleményben adott számot eredményeiről.

Az egyre szélesedő koreai-magyar intézetközi kapcsolatok létrehozását az MTA elnöke kezdeményezte 2010-ben. A megvalósításhoz szükséges költségvetést a Koreai Köztársaság parlamentje hagyta jóvá a közös szándéknyilatkozatot követően. A pályázatokat az MTA és a KRCF intézetei nyújthatták be. A négy legjobbnak ítélt kutatási terv támogatásáról a KRCF döntött. A közös laboratóriumokban koreai és magyar kutatók dolgoznak együtt a nemzetközi kutatási térben is versenyképes témákon, a világ legfejlettebb berendezéseinek segítségével. Már csak arra lenne szükség, hogy ne kivételszámba mentjenek a hasonlóan jól felszerelt kutatóhelyek hazánkban, és külföldi segítség nélkül is legyen forrás ezek finanszírozására.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..