Primus: vezető- és inkubátorhiány van!

„Egy intenzív üzleti inkubációs folyamattal áthidalható a kutatási fázis és a kockázati tőke befektetési fázis közötti szakadék” – mondja Bruckner Zoltán a Primus Capital ügyvezető partnere, a cég befektetési igazgatója, aki jó példaként a MyCorporation inkubátorház szerepét említi.

Bár innovációból hazánkban sincs hiány, az ötletekből sokszor mégsem lesz valóság. A fejlettebb vállalkozói kultúrával rendelkező országokban – mint például az Egyesült Államok, Svédország, Hollandia vagy Kína – az induló vállalkozók életét bejáratott rendszerek, professzionális inkubációs programok segítik. Magyarországon egyelőre csak ismerkedünk a lehetőségekkel.

„A legtöbb korai szakaszú ötlet nem befektethető, mert az ötletgazdák nem tudják pontosan, hogyan vigyék piacra termékeiket, kik a versenytársaik vagy mekkora lesz a cég tőkeigénye. Egy intenzív üzleti inkubációs folyamattal azonban áthidalható a kutatási fázis és a kockázati tőke befektetési fázis közötti szakadék” – mondja Bruckner Zoltán a Primus Capital ügyvezető partnere.

Bruckner Zoltán a Primus Capital ügyvezető partnere

Az inkubátor házak nevükből adódóan az életszakaszuk elején lévő vállalkozások segítését célozzák, szolgáltatási skálájuk pedig rendkívül széles lehet. Magyarországon eddig a legelterjedtebbek a telephelyként funkcionáló cégkeltetők, amelyek az irodai, termelői helyiségek biztosítása mellett sokszor a klasszikus adminisztratív feladatokat – titkárság működtetése, könyvelés szervezése – is átvállalják.

A legtöbb induló vállalkozásnak ennél sokkal többre lenne szüksége ahhoz, hogy terméke, szogáltatása sikerrel piacra jusson. Külföldön a legszélesebb körű szolgáltatásokat azok az úgynevezett „gyorsító inkubátorok” (Business Accelerator) jelentik, amelyek szakértői menedzsment segítséggel, képzésekkel, fejlesztési tőkéhez jutással segítik az induló magas növekedési potenciállal rendelkező (startup) vállalkozásokat, illetve kutatásokhoz igazított pályázati támogatások, valamint ösztöndíjak biztosításával mozdítják elő a növekedésre képes felfutó (spin-pff) vállalkozások sikerét.

Ilyen gyorsító inkubátor szerepet tölt be például a közösségi irodai (coworking) rendszerben működő My Corporation | The Smart Office, amely az irodai infrastruktúra biztosításán túl, egyfajta kreatív, inspiráló üzleti alkotóműhelyként járul hozzá a kezdő vállalkozók (startupreneur-ök) személyes és szakmai fejlődéshez a közösségi projekteken együtt dolgozó, tapasztalt szakemberek aktív szerepvállalása által.

Hasonló elven működik néhány hazai egyetemi inkubátor is, ahol az intézmény holdudvarában felmerülő innovatív ötletek megvalósításán dolgozhatnak a leendő vállalkozók tudományos környezetben. „Egy inkubátor portfóliójának több kritériumnak kell megfelelni. Ha egyetemi környezetben vagy ahhoz közel működő inkubátorról beszélünk, nyilván szolgálnia kell az egyetemi érdekeket és alapvetően az intézmény kompetencia területéhez kapcsolódó profilú vállalkozásokat érdemes befogadni. Ugyanakkor tudni kell együttműködni a kockázati tőkével is, vagyis ismerni kell a befektetők motivációit is, és annak megfelelő, értelmezhető célokkal, versenyelőnyökkel, pénzügyi tervekkel rendelkező vállalkozásokat kell létrehozni”- mondja Dr. Dőry Tibor, a Széchenyi István Egyetem Tudásmenedzsment Központ igazgatója.

Ismerni kell az elvárásokat

A banki hitelezési lehetőségek csökkenésével sok olyan vállalkozás került át  kockázati tőke piacra, amelyek korábban hitelből finanszírozták fejlesztéseiket. A tulajdonszerzésen alapuló befektetési forma azonban más megközelítést igényel, éppen ezért a vállalkozásoknak is igazodniuk kell a kockázati tőke igényeihez.

Mint bármely más terméknél, ha  nem ismerem a vevőt, akkor nagyobb az esély, hogy olyan árut – ez esetben céget – fogok a piacra dobni, amire nincs kereslet vagy nem azonnali a kereslet. Éppen ezért az inkubátor stábjának óriási szerepe van a kiválasztásban, valamint a tervezés és a megvalósítás összehangolásában. „Ha egyetemi inkubátorral, tanácsadó céggel együttműködő vagy más területen már tapasztalatokat szerzett vállalkozókkal dolgozhatunk együtt, legtöbbször már jól strukturáltan kidolgozott üzleti terv formájában kapunk áttekintést az üzleti lehetőségekről. Így mi már egy felkészültebb csapatba, egy jobban megtervezett üzleti tervbe fektetünk be és a befektetés után a további tervezés helyett már a piaci megvalósításra fókuszálhatunk. ” – mondja Bruckner Zoltán, a Primus Capital befektetési igazgatója.

A jövőt látni kell

A kockázati tőke jellemzően azokat a cégeket keresi, akik 3-5 éven belül elérhetik a fél-egymilliárd forintos ideális esetben külföldi piacokon is működve. A befektetéssel járó intenzív növekedési lehetőség megvalósításához már a befektetés előtt több hónapos, rendkívül intenzív tervezési munka szükséges a társaság alapítói és a befektetők részéről. A A Primus Capital ügyvezetője szerint már ehhez a folyamathoz is ideális a profi üzletfejlesztők bevonása.

Hűvös Ágnes, a Megoldás.Most egyik alapítója szerint az üzletfejlesztők álma, hogy már akkor találkozzanak az induló vállalkozással, amikor az még alig több egy éttermi szalvétára firkált ötletnél. „Ahol együtt dolgozhatunk a stratégia kidolgozásán, ott sokkal eredményesebben tudunk segíteni abban, hogy a befektető és a vállalkozás a maga idején egymásra találjon. Ebben a szakaszban sajátítja el a (leendő) vállalkozó mindazt a képességet, amire később nagy szüksége lesz. Nem szabad elfelejteni, hogy álmokat kell nagy növekedési potenciálú üzletté formálni, és korai fázisban, seed befektetésre váró vállalkozásnál ez sokszor nehéz” – mondja a szakember.

Az inkubációs folyamatban lényeges a gyakorlati tudás átadása, a coaching/mentoring és a mérföldkövek alapján történő tervezés. Ezért kiemelten fontos a mentorok kiválasztása és azok helyes párosítása a cégekkel,a folyamatos, testreszabott szakmai háttér, amivel az inkubátor munkatársai, az üzletfejlesztők és a mentorok támogatják a vállalkozást. A formálódás célja, hogy a vállalkozás képes legyen rugalmasan reagálni olyan helyzetekben is, amikor a terhek alatt mások már „törnek”.

„Fontos hogy a vállalkozások a befektetést követő változásokra felkészüljenek. Új kihívást jelent a befektetést jelentő jelentős készpénzállománnyal való tudatos gazdálkodás, a működés optimalizálása, és a befektetőkkel folytatott folyamatos egyeztetés. Erre tudatosan kell készülni és ez az, amiben az inkubátorházak kiemelten fontos szerepet töltenek be – üzletileg és lelkileg is felkészítik az alapítókat kockázati tőke bevonására” – teszi hozzá az alapkezelő vezetője.

Kapcsolódó posztok:

2 thoughts on “Primus: vezető- és inkubátorhiány van!

  • 2012. április 9. hétfő at 07:05
    Permalink

    Azért a sok mentor mellett az sem árt, ha a kezdő vállalkozó tanul egy keveset. Írtam a szervezetfejlesztésről egy ingyenes internetes tanfolyamot. 4 naponként 9 egymást követő lecke, mindegyik kb. 4 db A4-es oldal terjedelemben. Akit érdekel, itt tud feliratkozni rá:
    http://www.lilium.hu/feliratkozas
    Polló László

    Reply
  • 2012. december 19. szerda at 13:36
    Permalink

    “A legtöbb korai szakaszú ötlet nem befektethető, mert az ötletgazdák nem tudják pontosan, hogyan vigyék piacra termékeiket, kik a versenytársaik vagy mekkora lesz a cég tőkeigénye. – mondja Bruckner Zoltán”
    ———————————

    Ez csak mellébeszélés.

    A korai fázisú ötleteket (az olyan projektterveket, ami mögött nincs működő, önfenntartó cég) a kockázati befektetők azért nem tartják befektethetőnek, mert a cégfelvásárláson kívül semmivel sem hajlandók foglalkozni.

    Hiába van kész projektterv, hiába van biztos vevő, jól tervezhető kiszállási időpont és nyereség.
    A Primus le se ül tárgyalni az ötletgazdával, ha az illető mögött nincs egy olyan cég, amit a Primus felvásárolhat.
    Ez a legelső, amit közölnek a jelentkezővel.
    Ha pedig le se ül tárgyalni, akkor honnan tudja, hogy az a korai fázisú ötlet befektethető-e, vagy sem?

    Még egy multi sincs olyan helyzetben, hogy ha egy teljesen új ötlet jut az eszébe, ahhoz ne kelljen egy új teamet összeállítania.
    A korai fázisú ötlet tehát pont abban különbözik a későbbi fázisoktól, hogy a projektet csapatépítéssel kell kezdeni.
    Vagyis tisztázni kell, hogy mekkora pénzből lehet gazdálkodni, és ennek ismeretében el kell dönteni, hogy a projekt tevékenységei közül mihez érdemes saját embert megfizetni, és mihez célszerű külső partnert, beszállítót keresni.
    Egy normális tárgyalás a befektetővel valahogy így nézne ki.

    De a kockázati befektető számára ez a gondolkodás teljesen idegen, mivel ő csak a készbe akar beleülni.
    A kockázati befektető ugyanis sohasem projektet akar finanszírozni (mert ahhoz nem ért), hanem csak kész cégeket felvásárolni és értékesíteni (mert ahhoz csak pénz kell).

    Azt az ötletgazdát, akinek már sikerült egy jól működő, önfenntartó céget összehoznia, azt már nem igazán kell vállalkozásra tanítani.
    Szóval Hűvös Ágnes is jobban tenné, ha inkább a kockázati befektetőket tanítaná a kezdeti fázisú projektek finanszírozására, és nem az ötletgazdákat vállalkozásra… :-)

    Reply

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.