Profi szakértő írása az új Jeremie II.-ről

Exkluzív: Zsembery Levente, a Biggeorge’s-NV Equity vezérigazgatója értékeli a Jeremie II. kiírást. Kiderül: akár 80-100 cég is esélyes lehet magvető (seed) pénzre 2015 végéig, az új Növekedési Alapokból pedig Jeremie I.-ben tőkéhez jutott cégek újabb Jeremie befektetést kaphatnak, összesen akár 2,5 millió eurót.

Zsembery Levente írása

***

A kiírás, bár több ponton módosult a társadalmi vitára bocsátott verzióhoz képest, összességében nem tartalmaz meglepetéseket. A várakozásoknak megfelelően két fajta alap indul: magvető (összesen négy alap) és növekedési (összesen hat alap). Az új alapok – a közvetítői szerződés megkötése illetve a tőkejegyek megkeletkeztetése után – várhatóan 2013 elején kezdik meg működésüket. Mivel az alapok működése általában fokozatosan indul be, előreláthatólag rövid lesz az az idő, amikor a Jeremie I. és Jeremie II. alapok egyidejűleg keresnek befektetési célpontokat.

 

Magvető (seed) Alapok

 

A magvető alapok tekintetében a program célja jól láthatóan az, hogy minél több társaság kapja meg a lehetőséget, hogy magvető tőkében részesüljön. Előrelépés ugyan, hogy a kiírás egy-egy társaság esetében kétszer 150 ezer, azaz összességében 300 ezer euró befektetését tesz lehetővé – a januári tervezet mindössze 150 ezer euró befektetést tett volna lehetővé egy társaság esetében –, ugyanakkor az összeg fejtörést okozhat majd az alapoknak és a befektetésben részesült társaságoknak egyaránt.

Jelentősebb eszközberuházást igénylő projektek beindításához ez a keret nem feltétlenül elegendő, illetve egy versenyképes fejlesztői csapat kiépítéséhez is nagyobb forrásra lehet szükség azokban az ágazatokban is, ahol nincs jelentős eszközigény. A maximum 300.000 eurós befektetés egyidejűleg azt is jelenti, hogy egy-egy magvető alapnak 20-25 befektetést kell végrehajtania 2015 végéig.

Négy alap esetében ez azt jelenti, hogy összességében 80-100 befektetésre kerülhet sor magvető fázisban lévő társaságok esetében. Ez az egyik oldalról üdvözlendő lehetőség, másrészt viszont tapasztalataim szerint kérdéses, hogy akad-e ennyi befektetésre érdemes, azaz valódi megtérüléssel kecsegtető korai fázisú társaság Magyarországon.

Ha nem lesz elegendő társaság, az azt jelentheti, hogy az alapok nem fogják a teljes összeget kihelyezni. Ha mégis lesz, és a teljes forrás kihelyezésre kerül, a befektetők egy másik csapdahelyzettel találhatják szemben magukat, mivel annak intézményi keretei sem látszanak, hogy ennyi korai fázisú társaság megfelelő kockázati tőkefinanszírozást talál majd egy-két év múlva.

 

Növekedési Alapok

 

A növekedési alapok tekintetében a kiírás nem teszi lehetővé az első Jeremie körben forrást szerzett alapkezelőknek, hogy növekedési alapra pályázzanak. Ugyanakkor azt nem zárja ki, hogy ugyanazon tulajdonosok egy új alapkezelőt indítva mégis forráshoz juthassanak, ami kérdésesség teszi a korlátozás értelmét.

A tervezettel azonos módon a végső kiírás is lehetővé teszi, hogy a növekedési alapok által befektetett tőkét a társaságok akvizíciókra fordíthassák. Ez a kitétel az első körös Jeremie kiírásban nem szerepelt, de mindenképpen üdvözlendő, hiszen további eszközt ad az alapok kezébe a céltársaságok növekedésének serkentésére.

 

A kiírás a befektetési összeget évi 2,5 millió euróban határozza meg, és nem zárja ki, hogy a Jeremie II-es alapok a korábban Jeremie I-es alapok által finanszírozott társaságokba fektessenek be. Ugyanakkor ilyen esetekre a 2,5 millió eurós limitet csökkenti a korábban a társaság által szerzett Jeremie forrás mértéke.

A kiírás nem rendelkezik arról, hogy egy-egy társaság kapcsán hány befektetési döntés hozható meg, így az egy társaságba maximálisan befektethető összeg tekintetében várhatóan az a jogszabályi korlátot kell majd figyelembe venni, ami szerint az alap egy-egy társaságba tőkéjének maximum 20%-át fektetheti be.

Jó hír, hogy a céltársaságok árbevételi küszöb értéke 5 milliárd forintra nőtt; ezzel bővül a Jeremie forrással finanszírozható társaságok köre.

A kiírás néhány lényegi ponton visszatér a Jeremie I. program feltételeihez. Így például mind a magvető, mind a növekedési alapok esetén lehetővé teszi, hogy az alapkezelő az alap futamideje alatt összességben az alap 5%-át kitevő költséget terhelhet az alapra. Ez a lehetőség mindenképpen üdvözlendő és megfelelő forrást biztosíthat ahhoz, hogy a céltársaságok megfelelő támogatást kapjanak.

Ugyancsak visszatér a kiírás a Jeremie I. program feltételeihez a befektetők közötti hozam-osztozkodás tekintetében. Míg a tervezet a 10% alatti hozamot a magánbefektetőknél hagyta volna és egyidejűleg részesedést biztosított volna az MV Zrt-nek az elért hozamból, a végső kiírás visszatér a hozamplafon struktúrájához. Eszerint először az állami forrásnak kell megtérülnie, viszont az EU alapkamatot meghaladó hozam teljes egészében a magánbefektetőket illeti.

 

Zsembery Levente, vezérigazgató, Biggeorge’s-NV Equity

 

A szerző vezette társaságról:

 

A Biggeorge’s-NV Equity I. kockázatitőke-alap egy négymilliárdos saját tőkéjű, tízéves futamidejű tőkealap, mely az Új Magyarország kockázati tőkeprogramok Közös alap alprogramjának keretében jött létre. Az alap olyan kkv-kba fektet, melyek megalapozott üzleti modellel, egyedi, lehetőleg nemzetközi perspektívájú termékkel vagy szolgáltatással, elkötelezett menedzsmenttel és kiemelkedő növekedési potenciállal rendelkeznek. Kizárólagos szektorfókusza nincs az alapnak, az egészségügyi, biotechnológiai, informatikai, valamint a szolgáltatási területen tevékenykedő társaságok előnyt élveznek. Az alap – a Jeremie program szabályaival összhangban – 30-800 millió forintos tőkét fektet magvető, kezdeti és növekedési fázisban lévő hazai magánvállalkozásokba.

Kapcsolódó posztok:

One thought on “Profi szakértő írása az új Jeremie II.-ről

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.