Infotér Konferencia, harmadszor

Szalai Annamária NMHH-elnök köszöntőjével indult az idén harmadik alkalommal megrendezett Infotér Konferencia Balatonfüreden.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke három pont – az infokommunikációs fejlődés, a versenyképesség és az esélyegyenlőség – hangsúlyozásával foglalta össze az ágazati szereplők, a hatóság és a kormányzat partnerségén alapuló feladatokat. Szavai szerint a lakosság, a vállalatok és a kormányzat versenyképessége egyaránt az infokommunikációs szolgáltatások és a piac fejlődésén múlik, hiszen ez az egyetlen 21. századi út, amellyel szabadabbá tehetjük életünket. – A javak egyenlőségének utópiája helyett az azokhoz való hozzáférésre kell koncentrálni, ami mindenek előtt a kormányzat felelőssége és feladata. A mi dolgunk, hogy mindenki számára egyelő esélyt biztosítsunk az információhoz, a kulturális javakhoz – húzta alá az NMHH elnöke. Szalai Annamária a partnerség kapcsán hangsúlyozta: az infokommunikációs ágazat sok problémája húsba vágó, de ezekben a kérdésekben a szakmának, a kormányzatnak és a hatóságnak együtt kell működnie. Rámutatott, az együttműködésben azok vesznek részt, akik szerint a piac egészének fejlődése vezet saját sikerükhöz is, ebben a kormányzat felelőssége a versenyképes feltételek biztosítása.

Az infokommunikációs ágazathoz való kormányzati viszonyulást mutatja, hogy az Infotér konferencián a legmagasabb szinten képviselteti magát a kabinet – kezdte előadását a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM)  vagyonpolitikáért felelős államtitkára. Hegmanné Nemes Sára szerint az ágazat jelentősége sose volt ilyen nagy, mint most, hiszen távközlés és informatika nélkül ma már elképzelhetetlen az oktatás, az egészségügy, a közlekedés, vagy a közigazgatás működtetése. Saját példáját említve megjegyezte: ha a 2010-es kormányváltáskor a modernizálás jegyében nem kaptak volna a kormányzati szereplők okoskészülékeket, lehetetlen lenne az óriási napi adatanyag áttekintése, helytől függetlenül. Az NFM államtitkára kifejtette: jelenleg is számos informatikai céggel vannak partneri kapcsolatban, és sok állami vállalatban halmozódott fel komoly tudás és felelősség, ami egyebek között olyan beruházásokban ölt testet, mint az Educatio Kht. által gondozott, a népszámlálás adatait feldolgozó informatikai rendszer, vagy a Diákhitel 2. konstrukciót kiszolgálni hivatott infrastruktúra. Ez utóbbira – tette hozzá – a program miatt volt szükség, hiszen külön ügyfélszolgálatot kellett felépíteni. Kiemelte továbbá Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Országleltár programját, amely a hazai vagyonnyilvántartást hivatott ellátni.

 

Nuno Correia, a Portugál Kormány Miniszterelnökségének államtitkársági kabinetfőnöke országa komoly e-közigazgatási tapasztalatait osztotta meg az többszáz fős halgatósággal. Mint rámutatott, az ibériai ország versenyképességében kulcs szerepet játszik az elmúlt években lezajlott átfogó reform, amely mind a lakosság, mind pedig a vállalkozások életét megkönnyíti.

Portugália több éve bevezette a csaknem összes igazolványt, társadalombiztosítási- és adóazonosítót és még egy sor dokumentumot kiváltani hivatott közigazgatási kártyát, amellyel könnyen, gyorsan és nem utolsó sorban költséghatékonyan lehet intézni a legkülönbözobb ügyeket. Correia szavai szerint a kártya bevezetésével megújult a háttérinfrastruktúra, amelynek köszönhetoen a személyes ügyintézés lett könnyebb, egy vállalkozás bejelentése például alig néhány óra alatt elvégezhető. – A know how-t készek vagyunk átadni, hiszen a rendszerünk a nemzetközi együttműködések révén is fejlődik. A közös munkát már kegkezdtük Mexikóval, Lengyelországgal, és Brazíliával, és tárgyalunk – fűzte hozzá a portugál kormánytisztviselő, kiemelve: a rendszert olyan szolgáltatásokkal tervezik fejleszteni, mint a televízión, vagy banki ATM-en keresztül történő időpont egyeztetés példának okáért orvosi vizsgálatra, vagy egyéb ügyintézésre, mivel az a céljuk, hogy a rendszer ne csak jó, de az eddig digitális írástudatlansággal küzdők számára is jól használható legyen.

Soltész Attila, a rendezvény szervezését vezető Informatika a Társadalomért Egyesület elnöke arról beszélt, hogy a legfőbb feladat a konferencia portugál vendége által is kiemelt digitális analfabetizmus csökkentése, ezen a téren ugyanis igen rossz a helyzet. Mint rámutatott, a 16 év feletti lakosság 45 százaléka digitális írástudatlan, ráadásul 72 százalék nem beszél semmilyen idegen nyelven, noha ennek leküzdése nélkül nem lehet beszélni versenyképes munkaerőről.

Fontos szerepe van a közigazgatásnak a nemzetközi tőke idecsábításában, de mindez nem sokat ér, ha nincs versenyképes munkaerő az országban – szögezte le Soltész, hangsúlyozva: kiemelt szerepet kell szánni a középkorú lakosság felzárkóztatására, mivel nincs idő arra, hogy a felnövekvő generációk tudására várjon az ország. Mindezeket szem előtt tartva sürgette, hogy a kormányzat tegye lehetővé a digitális írástudatlanságot mérsékelni hivatott pályázatokon a civil szervezetek indulását, mivel ezek tudnak kellő közelségbe kerülni a társadalom leszakadó rétegeihez.

A társszervező Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetségének elnöke, Laufer Tamás szintén a szakemberhiányt hangsúlyozta, kiemelve az elvándorlást. Szavai szerint nem azzal van gond, hogy néhány évre elmennek a frissen végzett informatikai szakemberek, hiszen a külföldön megszerzett tudás pótolhatatlan. Nagy gond ugyanakkor, ha ezek a szakemberek nem térnek vissza.

Márpedig – tette hozzá – felmérések igazolják, hogy a friss diplomások harminc százaléka hosszú távra tervezi elhagyni az országot. Említést tett arról is, hogy a K+F beruházások állami támogatása 340 milliárd forint, míg az Egyesült Államokban ugyanerre a célra ennek közel negyvenszerese áll rendelkezésre.

Nem csak néhány céggel, hanem az egész ágazattal kellene stratégiai megállapodást kötnie a kormánynak, hiszen az IKT szektor egyértelműen stratégiai jelentőségű. Jól mutatja ezt, hogy csak a szoftver-exportunk eléri az évi száz milliárd forintot – húzta alá Laufer Tamás, aki a KSH friss adataira hivatkozva megjegyezte: ez az egyetlen szegmens, amely négy százalékot meghaladó mértékben tudott növekedni.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .