Magyar-kínai kutatási együttműködés
Mindkét ország a piacilag is hasznosítható kutatói programokat ösztönzi. A piac próbáját is kiálló kutatási projektek finanszírozását tartják hasznosnak a kínai és magyar ágazati vezetők – hangzott el a kínai-magyar tudományos és technológiai (TéT) vegyes bizottság ülésén Pekingben. A kétévente megtartott ülésen csaknem negyven kínai-magyar közös pályázatról döntöttek, s egy sor új elképzelést vitattak meg a résztvevők – tájékoztatta Korányi László a Nemzeti Innovációs Hivatal (NIH) elnökhelyettese az MTI-t szerdán Pekingben.
Az ülésen összesen 59 olyan pályázatról döntöttek, amelynek közös, kínai és magyar pályázója volt. Közülük 36-ot tartottak érdemesnek a támogatásra, kettős finanszírozással. Magyar részről a keret több mint 600 000 euró (200 millió forint) Korányi László a pályázatokról szólva példaként megemlítette a mezőgazdasági nagyüzemi haltenyésztés káros hatásainak csökkentésére, a szélturbinák új kompozit anyagainak fejlesztésére, illetve a rádióátviteli rendszerekben a sorban állási problémák megoldására irányuló kutatási tervet. Elmondta, hogy a partnerintézmény, vagyis a tudományos és technikai területet felügyelő kínai minisztérium illetékeseivel elhatározták, hogy hónapokon belül kiírják a következő pályázati fordulót, s folytatják a kutatók cseréjét.Korányi László közölte, megállapodtak abban is, hogy a hagyományos kutatási együttműködés mellett jobban támogatják az üzleti hasznosítás lehetőségeit is magukban hordozó kutatásokat, azokat, amelyeknek az eredményei belátható időn belül piacra vihetők. Így arra is törekednek, hogy adott esetben a prototípusok piaci bevezetését a piacról is finanszírozzák.
Korányi László a kínai fővárosban felvette a kapcsolatot a külföldi szakértők állami hivatalával (SAFEA), ahol arról biztosították, hogy szívesen fogadnának nagyobb számban magyar szakértőket. A hivatalnak mintegy negyven országgal van kapcsolata, Magyarországról évente körülbelül 30 szakembert is szívesen látna, egy hónap körüli időtartamra. A költségeket a kínai fél állná, Magyarországon pedig a NIH lesz az a partnerintézmény, amely a közvetítést és a kapcsolódó feladatokat ellátja.
Az elnökhelyettes fontosnak ítélte a megállapodást, mert a személyes szálak megalapozhatnak későbbi komolyabb együttműködéseket is. Kínai részről azt kérték, hogy a NIH mérje fel, melyek azok a területek, intézmények, ahol igény van kínai szakértők fogadására. Korányi László a hét folyamán Pekingben részt vesz és egyedüli külföldiként előadást tart egy nemzetközi technológiai transzfer konferencián, amelyen több mint harminc ország képviselteti magát háromszáz résztvevővel. Kínai részről több ezer érdeklődőre számítanak. (MTI hír)