Egységes európai szabadalom – tényleg mindenkinek jó?

Versenyhátrányba kerülhetnek a magyar KKV-k.
A közelmúltban megszületett az uniós megállapodás az egységes hatályú európai szabadalomról: alacsonyabb költséggel szerezhetnek majd a bejelentők teljes Európára kiterjedő oltalmat. Ami a hazai kkv-kat illeti, az új rendszer sok esetben jelentős versenyhátrányt eredményezhet: egyrészről, több olyan külföldi szabadalommal találják majd magukat szemben Magyarországon, amelyek korlátozni fogják a gazdasági lehetőségeiket, másrészről szabadalombitorlási per esetén jelentősen megdrágulnak a költségek, ami legérzékenyebben ezt a vállalkozói szegmenset érintheti.– összegzi a Szecskay Ügyvédi Iroda.

Február végén aláírták az Egységes Szabadalmi Bíróság (ESZB) létrehozásáról szóló megállapodást. Az ESZB-megállapodás az egységes hatályú európai szabadalom létrehozatalának második eleme: célja a közös bíráskodás létrehozása. Az új bírósági rendszer Anglia, Franciaország és Németország, valamint további 10 ország ratifikációját követően lép életbe; erre várhatóan 2014-ben kerülhet sor.

Az egységes hatályú európai szabadalom létrehozásának (ez a rendszer első lépcsője) célja a költségcsökkentés. Az egységes hatályú európai szabadalom alapján egyetlen bejelentés útján 25 EU tagállam területén egyidejűleg hatályos oltalmat lehet szerezni. Spanyolország és Olaszország azonban – különböző gazdasági, nyelvi és ebből eredő alkotmányos okokra tekintettel – jelenleg nem vesz részt ebben a megerősített együttműködésben.

Bacher Gusztáv, a Szecskay Ügyvédi Iroda partnere kiemelte: az egységes hatályú európai szabadalom bevezetése elsősorban azoknak a jelentős K+F tevékenységet folytató magyar vállalkozásoknak kedvező, amelyek nemcsak Magyarországon kívánnak szabadalmi oltalmat szerezni, hanem külföldön is piaccal rendelkeznek, és ezért más európai országban is oltalmat igényelnek. Az oltalomszerzés költségei csökkenni fognak azáltal, hogy nem kell minden országban eljárást kezdeményezni, valamint fordítást benyújtani, továbbá a szabadalom érvényességének fenntartása céljából az oltalmi idő végéig évente fizetendő fenntartási díj is alacsonyabb lesz. Az Egyesült Államokban ma például mintegy kétezer eurónak megfelelő összegbe kerül egy szabadalom lajstromozása, Európában viszont 36 ezer euróba. Az új rendszerben az európai költség várhatóan kb. ötezer euróra csökken.

Az egységes hatályú európai szabadalomtól várt költségcsökkentés „nyertesei” döntően a külföldi – jórészt nem is európai – vállalkozások lehetnek, a megtakarítás meghatározó része ugyanis a külföldi szabadalmasok oldalán jelentkezik majd. 2011-ben 46 szabadalmat szereztek magyar jogosultak (a megadott európai szabadalmak 0,7 ezrelékét), ezzel szemben 2750 új külföldi javára fennálló oltalmat hatályosítottak Magyarország területén. A Magyarországon 2011-ben hatályos szabadalmak csupán 7%-a volt magyar kézben. Az egységes szabadalom bevezetésétől az is várható, hogy a hazánkban hatályos szabadalmak – azaz hasznosítási monopoljogok – száma megemelkedik, sőt, megugrik. A Bizottság évi 10-30 ezer egységes szabadalom megadásával számol, szakértői szerint pusztán az egységes szabadalom bevezetésének hatására az EU-t megcélzó szabadalmi bejelentések száma 24%-kal meg fog ugrani.

Így előállhat az a helyzet, a Magyarországon hatályos, külföldieknek megadott szabadalmak mennyisége számottevően megemelkedik: míg 2011-ben még a háromezret sem elérő nagyságrendben szereztek a Magyarországra is kiterjedő szabadalmat külföldiek, ez a szám az egységes szabadalom bevezetése esetén akár öt-tízszeresére is megnőhet.

„A hazai vállalkozások számára az is fontos szempont, hogy az egységes európai rendszerben több lesz a Magyarországon is érvényes szabadalom, azaz több monopóliumba ütközhet egy magyar cég, mint eddig, így előreláthatóan több esetben áll fenn annak veszélye, hogy szabadalombitorlást követ el. Ha vele szemben fellépnek, az eljárás jelentős költséggel fog járni a  bitorló fél számára.” – hangsúlyozta Bacher Gusztáv, a Szecskay Ügyvédi Iroda partnere.

Szabadalombitorlás esetén árnyaltabb a kép az új rendszerben költségcsökkenés szempontjából. Míg eddig több országban kellett pereskedni (a párhuzamos eljárások során pedig többször előfordultak eltérő tartalmú döntések is), az új rendszerben az Egységes Szabadalmi Bíróság jár el, amelynek határozata valamennyi részes államban hatályos. Ennek előnyeit azonban vélhetően inkább a multinacionális vállalatok fogják élvezni, az ESZB előtt tipikusan alperesi pozícióban lévő  magyar vállalatok kevésbé: az egységes szabadalmi bíráskodás ugyanis drága lesz. Ennek oka az összetett fórum-rendszer: az ESZB a helyi (vagy regionális) és központi divíziókból álló elsőfokú bíróságból és a fellebbviteli fórumból tevődik majd  össze,  nemzetközi  összetételű  tanácsokkal, amelyekben a különböző országokból való bírókból álló tanácsok útján fogják a szükséges műszaki szakértelmet biztosítani. Az ESZB központi divíziójának székhelye Párizs, de a központi divízióban két szaktestület jön létre: az egyik Londonban (elsősorban gyógyszeripari ügyekben), a másik Münchenben (főként gépipari területen). A külföldi székhelyű bíróság előtti eljárás a költségeket jelentős mértékben növeli. A részletes eljárási szabályok kidolgozása még folyamatban van.

A fentiekre tekintettel feltétlenül szükséges a hazai vállalkozások érdeke és az iparjogvédelmi kultúra fenntartása szempontjából, hogy Budapesten legyen helyi divízió (vagy legalább több szomszédos országgal együtt működtetett regionális divízió). Ez kihat a jogvitában használt nyelvre is. Ezt a kormányzati célt tartalmazza a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által kidolgozott Jedlik-Terv (Nemzeti Stratégia a szellemi tulajdonjog védelmére).